Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)

1839-05-29 / 43. szám

( *66 ) keresztül kell törni. Azon esetben azonban, ha az ember a’ pinczét a­ háznak csak egy ré­sze alatt akar­ja elhúzni, úgy arra mindig a homlokzat választas­sák , ’s ezen pinczék aztán valamint a’ szükséges, alkalmasan elzárható nyílásokkal, a’világosság bebo­csátására , úgy szinte jól falazott tornáczokkal vagy csatornákkal láttassanak el, mik’ által egy éjszaktól délnek járó száraz légvonás eszközöltetik. Olly ház­helyen , melly alatt nincsenek pinczek, a’ légjárás könnyen elzárható ’s berácsozott nyílások ’s más is­mert eszközök által mozdíttassék elő, hogy a’ fal-’s fanemlík nedvességet ne szítanak magokba. 6. A’ házhelyek egyenesek, ’s az alap terve egyenszegű és szabályos legyen ; a’homlokrészen egy pázsíttér, a’ házrészen udvar gazdasági épületekkel álljon , melly utóbbiak a’ házhely hátulsó részét elzár­hatják. A’ pázsittér, lakház , udvar és a’ lakházzal párvonalban elnyúló gazdasági épületek egy egészet képeznek, t. i. a’ házhelyet. 7. Minden kényelmek, mellyeket egy lakház megkíván , mint szivattyús vagy szökő-kutak, jó kö­vezet vagy kavicsozat az udvaron, kerítés, csurgók a’ ház ereszen a’ ház melletti föld szárazon tartására, effélék olly intézkedések , mellyek szintolly kevéssé hiányozhatnak egy a’ napfeléépités szerint épült ház­ban mint akármelly másban. "S. Álljon bár a' ház egyedül, szabadon , vagy legyen szomszédokhoz ragasztva , a’ fönebb említett szabályok mégis mindig azok maradnak. Ha nagyobb faluk, mezővárosok vagy városok építtetnek a’ nap­feléi rendszer szerint, úgy arra kell nézni, hogy az elrendelés egészben szabályos legyen ’s a’ főút egye­nes vonalban kelettől n­yugatnak menjen , hol a’ leg­főbb részben egymáshoz épített és tűzfalak által el­választatott házak ház előtti kertecskéikkel állnak,midőn azon épületek , mellyek az országutat egyenszegíűleg keresztülvágó utakba esnek , dél és éjszak felé sza­­badon állnak , más átellenben fekvő épületektől olly távol esendők,, hogy egyik háznak árnyéka a’ másik­tól a’ napot meg ne vonja ; minélfogva fákat is csak ott kell ültetni, hol a' lakházra árnyat nem vethetnek, vagy az út ’s azon helyek kiszáradását akadályoznák, mellyek közel vannak az épülethez. 6. A’ napfeléépités által az architecturának , kertművészetnek , nyilványos terek, kutak és emlé­kek felállítóinak, országos és kereskedői intézmények­­nek legkisebb nehézségek sem gördíttetnek elejökbe, sőt a nevezett rendszer szerint minden czélirányos épí­tés kivihető és elrendezhető. Az alapokok e’ nap feléépítéshez bizonyára ho­­szas tapasztalásban fekszenek, "’s hiszen a’ déli or­szágokban a’ mezei lakások többnyire úgy irányozvák, mint a’ meleg-vagyis üvegházak, úgy hogy bátran feltehetjük, miképen a’ napfeléépités eszméje, meg­­foghatlanul csak legutóbbi nagyapáink által hanyagol­tatok el. Mar Sokrates tanita (Xenophon Memo­­rabil. k­b. 3. cap. 8.) : ,,A’ dél felé néző épűleteknél a’ nap télen által a’ teremekbe hat, nyáron által pe­dig felettünk áll, ’s minket, mialatt a’ háztetőre süt, árnyékban hagy.“ M­ilizi­a a’ polgári épités­­mód elveiről irt munkájában említi, hogy a’ kelet és nyugat felé fekvő házak helyeztetése általában alkal­matlan, mivel a’ nap nyáron át egész félnapon az ablakra süt ’s az ember csaknem összesül. Éj­­szakfelé igen hideg van és gyakran nedves. A’ leg­jobb fekvés, úgy látszik, a’ déli, mivel a’ napái­don télen alant jár, a’ szobákat felmelegíti, ’s nyá­ron fenjártában felettök lebben el, ’s igy kevesebb meleget okoz.“ Zah báró, ama hires csillagász, azt mondja: „Olly házakban, mellyek délnek irányozvák , az ember nyáron kevesebbet szenved a’ melegtől ’s télen kevesebbet a’ hidegtől, mint azon házakban , mellyek lakszobái kelet vagy nyugat felé néznek, hol hasonlíthatlanul többet szenvedni nyáron a’ hőségtől. Ha a’ lakszobák kelet és nyugat felé feküsznek, abla­kaikat nyáron a’ nap négy öt óráig szakadatlanul sü­ti , mivel a’ keleti szobákat a’ nap keltétől kezdve egész reggeli 10 óráig éri. Ugyanaz történik a’ nyu­gati szobákkal, midőn a’ nap e’ házak falait délután 4 — 5 óráig égeti, tehát délután ’s alkonyatkor sőt az est első óraiban is kiállhatlan hőséget kölcsö­nöz nekik. Ha ellenben a’ szobák délnek irányozvák, akkor azokat a’ nap nyáron által csak alig éri, mert midőn e’ szobákat délelőtti 9 — 10 órakor sütni kezdi ’s 2 — 3 órakor elhagyja, akkor olly maga­san áll , hogy csak a’ tetőkre, ’s a’ szobákba nem is hat be. Ezen délre irányzott házaknak többnyire éjszaki szobáik is vannak, vagy legalább összekötte­téseik , ablakaik vagy ajtaik , mi által kellemes lég­vonást hozhatni elő éjszaktól délnek, melly a’ kelet­től nyugatnak nyíló ablakok és ajtók által nem esz­közölhető, ’s mellyek által inkább fojtot levegőt kapni. Télen e’ déli szobákkal az ellenkező történik : a’ nap , kelet-és nyugati távolainál fogvást már korán süt e’ déli szobákba, ’s ezeket hét nyolcz óráig me­lengeti ; még délkor sem áll olly magasan , hogy a’ szobákat el ne érhetné, honnét a’ délnek fekvő lak­szobák télben mindig tartós szelíd és igen kellemes légmérséklettel bírnak.“ Nem csak a' legtöbb napvilág, hanem a’ hol­dé és a’ csillagoké is a’ földre azon égvidékről jő, hol ez égi testek mindennap vagy az év legtöbb nap­jain legmagasb állásukat érik el; azon állítás pedig, melly eddigelé nagyobb részint hitetett, hogy a’ házak déli része a’ legmelegebb, tévelygés és előítélet. Rajta kell lenni, hogy lakszobákban a’ levegő többször megujíttathassék; de hideg, nedves légvo­nás az ember egészségének ártalmas, azért kiki úgy építse lakházát, hogy főleg csak déltől éjszaknak ujit­­tathassék meg a’ lég benne. A’ tapasztalás megtar

Next