Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-09-21 / 24. szám
( 94 ) igegy. El akarja a’ poshadó, semmit nem tevő embereket vonni, ’s ki állítani a’ világ piaczára , hol dolgozni kell, így mintegy erőtetve ’s gyakorlatilag iparunkat nevelné, midőn gyárosainkat é s vállalkozóinkat szaporítaná. Mindenki kezet fog velem, midőn azt mondom, hogy mig a gyenge kér, erős követelhet. Erősbödjék nemzetünk, ’s mind kevésb hiányokat érezend. Emelje magas polczra háza’ viszonyait, é s így a hazáét. Befolyással bírjon a külviszonyokra, ’s egy század elteltével bátran síkra léphet. Anyagi fejlődés nélkül nem. KV. s népnevelés. A’ népet nevelni kell. Mi módon ? ez a’ főkérdés. Nehezen szokhatnak meg sokan azon eszmével, miszerint a’ népnevelés nélkül nemzet mint egész együtt fenn nem állhat, ’s hogy mialatt a’ nép kifejletlen , bármi magasan álljanak annak egyes tagjai, a’ nemzetet kifejletlennek tekinthetni. ’S ez áll. A’ tömeg szükségei, követelései ’s terveinek kivitelei életbe hatók. Lehetnek egyesek a’ műveltség legmagasb polczán, velők együtt a’ műveltség kihal; mig a’ népben megörökíti, ’s a’ legszebb bimbókat kivirágoztatja. — A’ népnevelésről már előttem honunkban is igen sokat írtak; mindenütt beszéltek népiskolákról , s egyéb illynemű intézetekről; de nem emlékezem , ha vájjon tisztán megpendité e valaki azon eszmét, miszerint valamelly módon jó volna a’ népet némileg felemelni. Nálunk például a’ nemesek bármi szegények legyenek is, nagyobb értelmességgel ’s jártassággal birnak minden ügyekbe, mig a’ paraszt földművelő ember róla szót sem tud. A’ nemes az országgyűlésen folyt ügyeket élénk figyelemmel kiséri , a’ paraszt csak attól fél, ha vájjon nem vetnek-e rá adót. ’S ez előttem igen természetes. A’nemes már némi befolyással képzel bírni, ’s e’ végett tudni akar mindent, hogy a’ maga véleményét is előadhassa. De nem csupán ez okozza ezen élénkebb részvétet, ’s mint fentebb említők, jártasságát. Hanem mint alkotványunk egyik oszlopa, ki mindennemű választásokban részt vehessen, a’ nemes urak köztt forgolódik. Tőlök szép szavakat ’s nyájasakat hall; tudakozódik s választ nyer. Ez azon rugó, melly őt mindjárt büszkébbé teszi , ’s őt némi tanulásra készteti. Ezen eszme vitt engem azon gondolatra, mi jótékony hatású volna, ha népünk helyben lakó földesurakkal nagyobb közlekedésbe jőnének. Minden faluban vannak előkelőbb házak is, de ezek alattvalójikkal nem úgy beszélnek, hogy annak üdvös, hanem hogy kárhozatos hatása legyen. A’ tiszttartó nem egyébre használja a’ jobbágyokat, mint hogy velök parancsoljon vagy lehordja. Ellenben okszerű igazítások, javaslatok soha sem létetnek általa. Mennyi jót tehetnének általában az urasági tisztek a’néppel , az kimondhatlan. Úgy szólván rajtok áll főleg a’ népet vezetni ; miután örökre vele társalkodnak ’s igy üdvös tanácsot bőven osztogathatnának, melly értelmiségekre nézve jó befolyással bírna, és sokkal inkább nevelné haladásukat. Szükségessé kell előttük minden jót tennünk; felébresztenünk a’ vágyat, melly ezáltal leginkább kelhet benne, ’s bizonnyal jó gyümölcsöket hozand ezen röviden általam javaslott nevelési rendszer. A’ népiskolákon kívül, mellyek már korán bele csepegtetik a’ hajlamot arra, melly majdan csirákat leszen hajtandó, szint olly józan hatással bírhat lélekművelődésre a’ lelkész. Francziaország ’s Anglie ugyan szint olly kevéssé kérkedhetik olly lelkészek bőségében , kik a’ népet felfogásához képest művelni tudnák, mint Magyarország; de ha tekintetbe veszszük, miként Francziaország ’s Angliának a’ népnevelésre egészen más forrásai vannak, miknek mi hiányában szenvedünk, úgy nekünk kétszeresen fájlalnunk kell, hogy ez részben mindenünnét elégséges biztosításunk nincsen. Nem tagadhatni ugyan, hogy vannak lelkes embereink, kik dicsőségére szolgálnak azon osztálynak, mellyből eredetüket veszik; de más részről vannak sok ollyanok, kik hivatásukat nem is ismerve, az egyébként nagyra induló ’s szépen virágzó tehetségeket eltemetve hagyják. Véleményem szerint a’népet senki annyira nem tudná kiemelni aljas helyzetéből, mint a* szónok. A’ görög ’s római nép minden műveltségét szónokainak köszönheti, ’s bizonynyal a’ római nép soha a’ szent hegyre nem vándorol, népszónokokat nem választ, ’s a’ népfelséget ’s igy Róma nagyságát nem alapítja meg, ha szónokai által nem nyert volna lelkesedést, buzdítást ’s ezek által morális valamint materiális erőt Mert tagadhatlanul az élő szó lelkesen szívből fakadólag elmondva, mélyen hat a’ kebelre , ott nemesb érzelmeket fakaszt, ’s ezen nemesb érzelmekből kibuzgó ’s általányos összehatás, olly tettek szülője , miket dicsőítve említ a’ késő nemzedék is. Ez teszi a’ nemzetet sziklaerejűvé; mert ha valamelly nemzet jogait tökéletesen ismeri, ’s önerejének érzetében van, akkor nincs hatalom, melly jogait megsérteni tudná. —Tehát a’ módot találom helyenként roszalhatónak, mellyet némelly lelkészeink előadásikban használnak. Lehetnek tudósok, tudományosok; de ez nem elégséges a’ népet nevelni tudni. Lelkészeinkmindenütt a’ legnagyobb specialitásban szólunk) nem elég népszerűek. Ne higgye senki, hogy egyedül az előadás teszi a’ népszerűséget. Nagyon jeles tulajdon ugyan ’s népnevelőnek különösen nélkülözhetlen, a’ népszerű előadás, melly a’ népet tiszta fogalmaival azon tárgynak megismerteti, mellyről beszél; szükség azonban hogy a’ tárgy, mellyet a’ lelkész oktatásul felvesz, szinte népszerű legyen ; mert főleg ebben találom lényeges hibáját papi szónoklatunknak, hogypusztán