Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-12-04 / 45. szám

Pest, 1839. Szerda Dec. Itdiké a Juh’ nyavalyáiról. A’ juhoknak miképen kell télen gondjukat viselni? Tiszta kemény szénaor­vosság nekik. Hogy azt tisztán ehessék, szükséges jászolba vagy fekvő lajtorja formákra hintetik , mert ha a’ földre hintetik, eső, ’s ha rá esik, azt bele tapodják , és igy tisztátlanul eszik eledelöket , ’s an­nál inkább betegségbe esnek.— Télen többször kell nekik sót adni, mint nyáron, hogy a’ száraz eledel, főkép’ ha poros vagy penészes, a’ só által könnyeb­ben elemésztessék ’s rothadásba ne menjen bennök. Tav ászkor. A’ juhok ki ne hajtassanak, ha csak lehet, a’ legelőre, miglen az eső által meg nem tisztult. — Különösen pedig adassék nekik az alább irt 1. szám alatti Praeservativum (Óvszer). Nyáron. A’ juhok’ itatóvize sok helyen távol vagyon, úgy hogy egész nap nem ihatnak, szüksé­ges tehát, hogy reggel itassanak meg, azzal azt is nyerjük, t. i. hogyha éjszakán büdös köd esett, vagy reggel, nekik nem árthat olly hamar, mert nincsenek éhgyomorral; — ha pedig utóbb a’ víz­hez hajtatnak nem isznak olly mohón , mi által kön­nyen tüdőnyavalyába eshetnek. A’ veszedelmes kosz számtalan ju­hokat megemészt, mi az oka? A’ tisztátlan­­ság, a’ por, sár, melly a’gyapjú közé veszi ma­gát, testüket föl eszi, seb, végtére kosz lesz belőle — azért felette rész, ha a’ juhok föl szántott he­lyeken éjszakáznak. — Szükséges nyáron többször úsztatni, és ha igen gazdag gyapjúk vagyon, meg­nyírni. — Könnyebben is lehet úgy orvoslani, ha rühesek vagy sebesek volnának.— A’ rüheseket tüs­tént el kell különözni a­ többitől, és kik szám alatti szerekkel orvoslani. Őszkor. A’ juhoknak legnagyobb ellensége a’ tartós nedvesség, azért vizes, bozótos helyeken ne legeltessenek; mert ott a’ mételt és csigakuka­­czot föl szedik. — Ezen kis kukacz a’ fű’ hegyén van , a’ birka orrára ragad — bele mász, és az or­ra’ tokjában növekedik, föl mász feje üregébe, a’ velőnek hártyáját által fúrja, a’ juhot elnyomorítja és végre elveszti. A’ métel nem egyéb a’ vérnek rotha­dásánál; ez onnan következik, midőn t. i. a’ juhok bozótban legeltetnek, azon gyönge erőszakosan kinőtt füvet mohon eszik, ’s a’ lábaikkal fölzavart iszapos és büdös vízből isznak; ez gyomrokban kezd rot­hadni , lassan kint elbágyadnak, hasok fel puffad, a’ torok’ alsó részén vizigugát kapnak, és illy módon elvesznek seregesen. — Midőn az illyesek felkon­­czoltatnak, azt látjuk , hogy húsok olly fehér, mint­ha vízben sokáig ázott volna, a’ belső részek lágyak — a’ belek halaványok, a’ fodor’ kövérsége el van emésztve — a’ tüdő tele van szőrfürtökkel, a’ lép és vese lágy — az epe fekete , kék, nem zöld — a’ vastag életerek, a’ májával együtt, tele van­nak ezer és ezer tökmagforma férgekkel. — Métel ellen a’ kik, a’ szőrféreg ellen pedig az 5ik szám alatti szerekkel lehet orvosolni. 1 Ovószer tavaszkor: Végy fekete fé­nyes kemény kormot egy evő kanállal — annyi tölgyfagubacs lisztet, annyi keserű sót és üveg sót, (fel­vitri) mind porrá törve össze kell keverni kor­pával — vagy árpadarával, egy maroknyival — ebből adassék minden második nap reggel ’s estve egy evő kanállal minden birkának. — 2. Kosz ellen. A’ juhok’ sokasága szerint, tyúkganéj és cserfahéj apróra összetörve gyenge lúg­ban megfőzetnek vagy félóráig , tisztán leszüretvén , azután ezen főtt lé ugyanannyi legerősebb lúggal ösz­­szekevertetik, p. o. ha egy közönséges dézsával van a’ kétféle, félfont hamuzsír kevertetik bele, ’s ezzel a’ kosz helye, a’ gyapjút előbb lenyirván, napjá­ban egyszer kétszer megmosatik, és ezt addig kell folytatni, miglen a’ kosz le nem tisztul — azután következendő írral kell bekenni. — Végy 2 font ó hájat, fél font kék gáliczkövet, fertály font timsót, és annyi örvénygyönkér port, — babér- és terpentinolajt annyit, hogy többivel eggyüt lágy ír legyen belőle. — Ezen írral napon­kint egyszer a’ kosznak helye bekenetik , — ha pe­dig gyógyulni kezd, csak minden harmadnap kell bekenni. — Belső orvosság. Legjobb eledel adassék azon juhoknak, u. m. korpa-, árpa- vagy zabdara ’stb. keverve örvénygyökérrel — gentianá­­val (tárnicsgyökér), büdöskővirággal egyenlő meny­­nyiségben , — úgy , hogy egy darabra ezekből már keverve egy evőkanállal jusson , félmarék egyik vagy másik darával vegyítve, napjában egyszer adassék a’ betegnek.—Sőt az orvoslás alatt nem kell nekik adni, hanem a’ midőn kitisztultak. A’ mi illy mód­dal többszöri meggyőződésem szerint bizonyosan kö­vetkezni fog minden kéneső nélkül, melly felette drága, és rendetlen használás által inkább kárt , mint hasznot okoz. Itt Ketskeméten igen számosan tartatnak juhok, mellyek közül sok elvesz és elnyo­­morodik kosz által, — de nem is fordíttatik ezen kárhozatos nyavalyára a’ szükséges figyelem , itt p. o. ennek orvoslása az együgyű juhászra bizatik, ez szokta itt többnyire készíteni az úgy nevezett rühe­­lőzsirt — t. i. a’ kénesőt óhájjal félig meddig meg­töri, tesz hozzá vastag ’s vékony terpetint,—és még HASZNOS JÜOL­US M®r 45dik szám. n­illásodik félév.

Next