Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-12-04 / 45. szám

Pest, 1839. Szerda Dec. Itdiké a Juh’ nyavalyáiról. A’ juhoknak miképen kell télen gondjukat viselni? Tiszta kemény szénaorvosság nekik. Hogy azt tisztán ehessék, szükséges jászolba vagy fekvő lajtorja formákra hintetik , mert ha a’ földre hintetik, eső, ’s ha rá esik, azt bele tapodják , és igy tisztátlanul eszik eledelöket , ’s annál inkább betegségbe esnek.— Télen többször kell nekik sót adni, mint nyáron, hogy a’ száraz eledel, főkép’ ha poros vagy penészes, a’ só által könnyebben elemésztessék ’s rothadásba ne menjen bennök. Tav ászkor. A’ juhok ki ne hajtassanak, ha csak lehet, a’ legelőre, miglen az eső által meg nem tisztult. — Különösen pedig adassék nekik az alább irt 1. szám alatti Praeservativum (Óvszer). Nyáron. A’ juhok’ itatóvize sok helyen távol vagyon, úgy hogy egész nap nem ihatnak, szükséges tehát, hogy reggel itassanak meg, azzal azt is nyerjük, t. i. hogyha éjszakán büdös köd esett, vagy reggel, nekik nem árthat olly hamar, mert nincsenek éhgyomorral; — ha pedig utóbb a’ vízhez hajtatnak nem isznak olly mohón , mi által könnyen tüdőnyavalyába eshetnek. A’ veszedelmes kosz számtalan juhokat megemészt, mi az oka? A’ tisztátlanság, a’ por, sár, melly a’gyapjú közé veszi magát, testüket föl eszi, seb, végtére kosz lesz belőle — azért felette rész, ha a’ juhok föl szántott helyeken éjszakáznak. — Szükséges nyáron többször úsztatni, és ha igen gazdag gyapjúk vagyon, megnyírni. — Könnyebben is lehet úgy orvoslani, ha rühesek vagy sebesek volnának.— A’ rüheseket tüstént el kell különözni a többitől, és kik szám alatti szerekkel orvoslani. Őszkor. A’ juhoknak legnagyobb ellensége a’ tartós nedvesség, azért vizes, bozótos helyeken ne legeltessenek; mert ott a’ mételt és csigakukaczot föl szedik. — Ezen kis kukacz a’ fű’ hegyén van , a’ birka orrára ragad — bele mász, és az orra’ tokjában növekedik, föl mász feje üregébe, a’ velőnek hártyáját által fúrja, a’ juhot elnyomorítja és végre elveszti. A’ métel nem egyéb a’ vérnek rothadásánál; ez onnan következik, midőn t. i. a’ juhok bozótban legeltetnek, azon gyönge erőszakosan kinőtt füvet mohon eszik, ’s a’ lábaikkal fölzavart iszapos és büdös vízből isznak; ez gyomrokban kezd rothadni , lassan kint elbágyadnak, hasok fel puffad, a’ torok’ alsó részén vizigugát kapnak, és illy módon elvesznek seregesen. — Midőn az illyesek felkonczoltatnak, azt látjuk , hogy húsok olly fehér, mintha vízben sokáig ázott volna, a’ belső részek lágyak — a’ belek halaványok, a’ fodor’ kövérsége el van emésztve — a’ tüdő tele van szőrfürtökkel, a’ lép és vese lágy — az epe fekete , kék, nem zöld — a’ vastag életerek, a’ májával együtt, tele vannak ezer és ezer tökmagforma férgekkel. — Métel ellen a’ kik, a’ szőrféreg ellen pedig az 5ik szám alatti szerekkel lehet orvosolni. 1 Ovószer tavaszkor: Végy fekete fényes kemény kormot egy evő kanállal — annyi tölgyfagubacs lisztet, annyi keserű sót és üveg sót, (felvitri) mind porrá törve össze kell keverni korpával — vagy árpadarával, egy maroknyival — ebből adassék minden második nap reggel ’s estve egy evő kanállal minden birkának. — 2. Kosz ellen. A’ juhok’ sokasága szerint, tyúkganéj és cserfahéj apróra összetörve gyenge lúgban megfőzetnek vagy félóráig , tisztán leszüretvén , azután ezen főtt lé ugyanannyi legerősebb lúggal öszszekevertetik, p. o. ha egy közönséges dézsával van a’ kétféle, félfont hamuzsír kevertetik bele, ’s ezzel a’ kosz helye, a’ gyapjút előbb lenyirván, napjában egyszer kétszer megmosatik, és ezt addig kell folytatni, miglen a’ kosz le nem tisztul — azután következendő írral kell bekenni. — Végy 2 font ó hájat, fél font kék gáliczkövet, fertály font timsót, és annyi örvénygyönkér port, — babér- és terpentinolajt annyit, hogy többivel eggyüt lágy ír legyen belőle. — Ezen írral naponkint egyszer a’ kosznak helye bekenetik , — ha pedig gyógyulni kezd, csak minden harmadnap kell bekenni. — Belső orvosság. Legjobb eledel adassék azon juhoknak, u. m. korpa-, árpa- vagy zabdara ’stb. keverve örvénygyökérrel — gentianával (tárnicsgyökér), büdöskővirággal egyenlő menynyiségben , — úgy , hogy egy darabra ezekből már keverve egy evőkanállal jusson , félmarék egyik vagy másik darával vegyítve, napjában egyszer adassék a’ betegnek.—Sőt az orvoslás alatt nem kell nekik adni, hanem a’ midőn kitisztultak. A’ mi illy móddal többszöri meggyőződésem szerint bizonyosan következni fog minden kéneső nélkül, melly felette drága, és rendetlen használás által inkább kárt , mint hasznot okoz. Itt Ketskeméten igen számosan tartatnak juhok, mellyek közül sok elvesz és elnyomorodik kosz által, — de nem is fordíttatik ezen kárhozatos nyavalyára a’ szükséges figyelem , itt p. o. ennek orvoslása az együgyű juhászra bizatik, ez szokta itt többnyire készíteni az úgy nevezett rühelőzsirt — t. i. a’ kénesőt óhájjal félig meddig megtöri, tesz hozzá vastag ’s vékony terpetint,—és még HASZNOS JÜOLUS M®r 45dik szám. nillásodik félév.