Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-04-25 / 34. szám
( 135 ) tudósit bennünket, hogy a* későbbi görögök uralkodása alatt ez Thamiatis nevet viselt, akkoriban pedig semmi nevezetességgel nem birt. Az azonban mindinkább több jelentésű lön, Pelusium (ez épen azon város, hol a* nagy Pompejus, a’ Pharsalusnál történt csata után Thessaliában, menedék helyet keresvén , ’s a’ kikötőnél kiszállván, Ptolemaeus Auldes alatt meggyilkoltatott, ’s bebalsamolt feje Caesarnak megküldetett többszöri kiraboltatása , hatalmának ’s tekintetének vesztése után. Bekövetkezvén annak végromlása, a’ Delta keleti tájékának kereskedése is oda szállott. Ez akkoriban megerősített hely még nem volt, a mikor a’ Konstantinápolyi császárok másodszor esték hatalmukba a’ 23 diki Hegiraban (Hegira 622 diki julius leika, melly évben t. i. Muhammed futamlása történt Meccából Medinába, melly naptól kezdve viszik a Törökök időszámításukat). E’jó fekvésű kikötő fontossága, felnyitá végre a’Kalifák szemeit. Elmetollakkel, körülfogatá azt falakkal Hegira 244ikében. Azonban ezen akadály fel nem tartóztathatá a’ hős Rogertet, a’ siciliai királyt; ő elragadta ismét ezt az Osmannoktól a’ Hegira 550ikében. Ő nem használhatta sokáig győzedelme gyümölcseit. Salah-Eddin, ki akkoriban elfoglala az egyptusi trónt, s a’ cairói fellegvárt épitteté , kiűzte az európaikat Damiette-ből. Tizenöt év után ismét oda jöttének a’ keresztények, ’s ostromják a’ várost; azonban a’ szemes szultán semmisítő terveiket, legyen bár, hogy száraz földi katonaságuk 1200 vitorlás flottával segíttetett, mind a’ mellett kényszeríttettek szégyenne onnan távozni. E’ város rendeltetése azonban az volt, hogy szünetlen ostromoltassék. Eladel uralkodása alatt 61 bikében a’ Hegirának, a’ keresztes vitézek nagy erővel megtámadák a várost. Ők a’ Nil nyugoti oldalán szállottak ki. Első gondjuk az volt, hogy táborukat árkokkal ’s palizádékkal fogják körül. A’ folyam torkolatánál 2 torony épült okaivál, mellyek számos katonasággal ellátva voltának. Iszonyú vas láncz, melly az egyik toronytól a’ másikhoz ért, gátlá a’ hajók kikötését. A’ keresztyén vitézek elfoglalák a’ tornyot, szétrombolák a’ lánczot, ’s megnyiták flottájuknak a’ betörést. Nejm Eddin, a’ szultán fia, ki Damiette-nál táborban állott, fedte a várost hadseregével. Az okból, hogy az ellenségi hajókat feltartóztassa, hidat építtetett a’ Nilon keresztül. A’ frankok elpusztiták ezt. Ezen ifjú herczeg végre azon gondolatra jutott , hogy’ a’ folyamtorkolatát kitömje. Számos ladik , mellyeket a’ vízbe süllyezteni rendelt, csaknem végkép gátták a’ hajózást. Változó hadi szerencse, véres ütközetek, ’s 17 hónapig tartó ostromlás után, bevették a’ keresztény herczegek ostrommal a’ várost. Azonban ennyi sok kiöntött vér, ’s ollyas vállalat után, melly rémitó költséget okozott, nem sokáig használhatók győzedelmük gyümölcseit. Az achmouny csatornánál, a’ Nil egyik oldalán, a’ másikon pedig bezárva az egyptusi hadseregtől, életüket, és szabadságukat csak nyert győzedelmük feláldozásával, ’s kitakarodásukkal vásárlák meg. E’ vesztesség után, 31 évvel Damiette minden véröntés nélkül elfoglaltatott sz. Lajos franczia király által. A’ fejedelem rendkívüli bátorsága, ki egész lovagi öltözetben a’ folyamba lépni, ’s a’ part melletti elsánczolt ellenségi sereg ellen nyomulni merészelt, s azon hőslelkűség, mellyel őket megtámadó, azok táborában rémülést okozott. Futásnak eredtek tehát, ’s gyáván odahagyák azon várat, mellye hadi szükségekkel bőven ellátva volt, ’s hosszas ostromlást kiállhatott volna. Az arabok azonban e várost 11 hónap után ismét visszafoglalák; mivel pedig ráuntanak ollyas helyet folyton folyva oltalmazni, melly az európai csatázó nemzeteket nyakukra hozó; e’ várost földig levonták, ’s azt, benn messzebb a’ szárazon újon felépítők. Abulfeda, ’s valamennyi napkeleti szerző bizonyítják ezen állítást. Az úton felépült Damiette, jelenleg olly terjedtséggel bir, ’s olly kellemes, mint Rosette, ’s félkörben fekszik a’ Nil keleti partjánál, 1 és fél mértföldre annak torkolatától. Ha a’ félhold egyik végénél megállapodunk, úgy a’ szem, azt egész kiterjedésében láthatja. A’ lakosok összes száma 80,000 lehet. Van e’ városban nehány köztér, mellyek között még most is a’ legnevezetesb, Menchié nevét viseli. A’ bazárok telvék kereskedőkkel. Az Okal-ok, vagy Khan-ok, mellyek épen olly térések mint Boulak-ban, ’s mellyek fedett folyosóiban az indiai matériák, a’ Libanon hegyi selyem, saliniak, ’s piramisok riskásából, felhalmozvák, — azt bizonyitják, hogy ez egsz kereskedői város. A’ házak, névszerint azok, mellyek a’ folyamnál fekszenek, igen magasak. Nagyobb számában helyes teremek vannak , mellyek a’ lapos tetőkön alkalmazvák. Ezek, kellemes ’s minden szélnek kiállított belvederek, hol a’ török, puha tófán ülve, pipázva tölti élet napjait, mellyek a’ földtengerrel szemközt fekvők, melly az egyik oldalon a’ láthatárt környezi, szemlélgeti a’ tengert, melly a’ másik oldalon fekszik, ’s a’ Nilt, mellye a’ kettő között foly, ’s folyását a’ termékeny földeken veszi keresztül. Különféle nagy, ’s magas minarettel díszített mecsetek láthatók itt ott a’ városban. A’ közfürdők, mellyek márvánnyal bélelvék, akkér vannak rendezve, mint nagy Cairóban. Azon gyócsholmik, mellyekkel helyben szolgálnak, helyesek, ’s a’ viz igen tiszta. A’ melegség , ’s a’ bánásmód, mellyet ott tapasztalni kell, épen olly keveset ártanak az egészségnek, hogy