Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-05-16 / 40. szám
( 159 ) diadalkocsi, lángész szövétneke: fölvilágosulási ipar, — mindez, micsoda ? — semmi. — Földalma vagy pástétom, királyiak vagy gúnyhó — oh ember ! végy elő síri vázat, vizsgáld meg azt, váljon földalma vagy pástétommal tápláltatok ? királyiak vagy gúnyhóban neveltetett? érdem jelek vagy egyszerűség díszitette öltönyét? — az édes természet mindent kiegyenlített. fijában iparkodik a’ képiró ember jelenlétét hosszitani; híjában örökít a’ hír nagy’s vitézi tetteket; híjában magasztalja hízelgő ’s szónok azon ember életét, kinek neve dicsőséggel töltötte be a’ világot; a’ halottra nem mosolyy többé élet, ’s a’ hideg sir nem lágyul, nem enged, bár a’ dicséneklő egekig harsogtassa hangjait. Emlékezés a’ halálra, a’ régieknél ndves vigasztalásnak tartatott, a’ keresztényeknél: átköltözés jobb életre. Ez gyakran ádáz tettektől tartóztatá vissza az embereket, gyakran a’ szenvedélyek kicsapongásit fékezé, ’s lecsillapító, ’s végre az emberi büszkeség semmiségét kitünteté. — Tekintsd, oh ember! tekintsd körül a’ világot, vizsgáld meg a’ természet adományit, mint azok a’ földön hisztenek; azon csarnoki a’ szépmesterségeknek , találmányi a’ lángésznek, azon királylakok , márványszobrok, azon híroszlopok ’s emlékjelek — vizsgáld meg azokat! — Kellemetlen izgékonyság támad valódban, s mind ezek szelíd hatása téged többé nem gyönyörű. — A’ római császárok szobrai, mik voltak azok? — halál, emberéltet utándicsőitek; ők túl az életen még istenek váglak lenni, de azért visszanyerék-e’ éltüket? Mit használnak annak föntebb tisztelet, változékony czimek, ’s tünékeny de csillámló önkényadta érdemjelek, ki sírban örök álmát alussza? mit pompás hírörökitő szobrok, mellyek a nélkül is kor éjében sietnek enyészni? hány nagy nevet emésztett meg már a’ telhetlen idő ? de él emlékedben Zrínyi, a’ szigetvári hős; él Hunyadi János, ’s magasb hevület lelkesíti kebledet; él Mátyás király, fija a’ tarrettentőnek, a’ harcz ’s kormány hős, ’s szelíd buzgalmak lengik körül lényedet; és az isteni zengők, kiknek ezen bájemlékeket örökíteni sikerült, hasonlag az emberi szellem legkellemesb visszemléki. Hanem ők nincsenek többé, és mind ezen dicső tettek a’ halottat csak egy perezre sem hozók vissza az életre; igen maga a’ halhatlanság is alá van vetve a’ halálnak. Minden elmúlik, minden elenyészik; maga az idő elhal, s örökségben oszlik szét, ’s még is szellem szállotta meg az emberiséget, új tervek s javallatokat teremtő, uj vágyakat előidéző, mint ha az által legfőbb boldogság éretnék el. Oh! szembeteg halandó! a’ legfőbb boldogság ön magadban rejtezik , és nem a’ körülményekben, mellyek bőszűltségedet nevelik; csak egy szempillantásra térj magadba, vedd szived ’s értelmedet tanácsút, elmélkedjél az enyészet fölött, ’s föl fogod találni a’ hont, legfőbb boldogsági vágyiddal kibékitőt, hol nincs többé sir, nincs földi nyugtalanság. Coeli aperti sunt — a’ menny tárva van, a’ hit föltáró azt, ’s az értelem maga a’ hit. Emberi földi létedet sir jégkeble nyeli el, ’s a’ halál csak enyészet, mellyel, semmi halál nem képes többé megsemmiteni. Szent tanúság! memento móri — a’ halál — szerencse. Várday. Mayti jelen állapotja. Emanuel de las Cazes úr, ki 1838ik évben mint Francziaország hatalmazottja küldeték Haytibe, apr. 30 án a’ követkamra ülésben illy jelentést közlött Hayti jelen állásáról: A’ franczia hitelezőknek nem igen lehet kedvező kilátásuk; — a’ köztársaság külföldi hitelezőknek 80— vagy mérsékeltebb becs után 40 millió frankkal tartozik; Haytira nézve annyi ez, mint Francziaországnak 2000 millió. ,,A’ magános emberek sem érdelhetik a’ jólét örömit, mond a’ szónok; mert az aszszonyok, kik közönségesen gyönyörűek a’ csínra többet költenek, mint férjeik elviselhetnék. A’ rabszolgaság eltörlése következtében a’ földmivelés különösen elhanyagoltatok. Csak az olly iparágak jöttek nagyobb virágzásba, mellyek kevés gondot ’s munkát kívánnak, például: a’fák hámzása, mellyek aztán építésre, és asztalos munkákra fordittatnak. De ez hitvány szorgalom, mivel az által sok szegények vonatnak el a’ földmiveléstől. Legjelentékenyebb termékei a’ hajdani gyarmatnak, a’ czukor ’s kávé csaknem egészen eltűntek a’ szigetről. E’ földön az ipar csökkenésnek legfőbb oka az, hogy a’ népet iszonyú nehéz fekete fölvigyázók alatt munkára bírni. A’ rabszolgaság eltörölte óta nincs többé korbács, mind azáltal e’ hiányt pótolja a’ nagy három színű pedcza,oj szabadság jelképemellyet a’ francziák magok hozának divatba, midőn a’ szigetnek emberi jogokat hirdetenek, ’s igy használók a’ szabadság jelképét verésre. Az ipar csak a’ társaság föltartására mulhatlanúl szükséges mesterségekre van szorítva. Az országutak legroszabb karban vannak, ’s a’ haiti kormánynak nincsenek földmérői , kik azokat helyre hozhatnák. All. 1010. Régiségek Máltában. La Valettai levelek azon hírt hozák, miszerint hat angolföldnyire a’ várostól Creuda környéken többszöri földrengések következtében, egy hihetőleg emberek által épitett három nyílású kőhalom lett észrevehetővé. E’ torkolatok mindegyi