Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-10-07 / 29. szám

Pest 1840. Szerda Octob. Zen HASZNOS 291k szám. •Második félév. 184©diki Tör­vény -C­st­le le ely­ele* XVI. Törvénycasikkely. A’ kereskedőkről. (Folytatása.) 3-dik Fejezet.­­ kölcsönös jogviszonyokról a’ kereskedők fendllásánál. 24. §. A’ mi a’ kereskedőnek viszonyait segédsze­mélyzetéhez (Hu­lfspersonale) illeti, ezek iránt a’ mennyi­ben az illető személyek közt írott szerződések nem lé­teznének, vagy léteznének ugyan, de a’ viszonos tartozá­sokat világosan magokba nem foglalnák, következő sza­bályok megtartandók. 25. §. A’ kereskedőnek van joga segéd személyze­tétől követelni: a) Hír becsületes és szorgalmas magaviseletét . b) Pontos engedelmességet minden a’ törvénynyel össze nem ütköző parancsok iránt, mellyek a’ kereske­dést illetik. 20. §. Azon személytől különösen, kire a’ könyvve­zetés bízatott, a’ kereskedő követelheti, hogy minden ke­reskedési ügyek iránt szigorún felvigyázzon , ’s ezeket pontosan jegyezze könyveibe; továbbá, hogy szolgálati viszonyának megszűnte után is, a’ kereskedő felszólítá­sára, bíróság előtt a’maga által bejegyzett tételek (Posten) helyessége iránt a’ pótlóesküt letegye. 27. §. A’ kereskedő tanítvány (Lehrjunge) ellenben jog szerint a’ kereskedőtől követelhet: a) Tanítást az illető kereskedésnek minden ágaiban és ügyeiben, különösen a’ könyvvitelben ; b) Közönséges tartást, lakást, öltözetet, ’s orvosi ápolást; c) Igazságos bizonyságlevelet, midőn a’ szolgálatot elhagyja. 28. A’ többi kereskedői segéd jogszerűen kívánhat a’ kereskedőtől: a) Közönséges tartást és lakást; b) A’ helybeli körülményekhez arányzott havonkinti pontos fizetést; c) Szolgálati igaz bizonyítványt. 29. §. A’ kereskedői tanítvány vagy közönséges se­géd szolgálatát csak két hónapi felmondás után hagyhat­ja el, ugyanezen felmondási határidőt a’ kereskedő kö­teles megtartani, ha tanítványát, vagy közönséges segé­dét elereszti. Fontosabb kötelességű segédeknél, mint pénzkezelőknél (Cassier) és könyvvezetőknél ezen felmon­dási idő négy hónapra terjesztetik. 30. §. A’ szolgálat azonban rögtön is megszűnhet: a) Midőn a’ kereskedő a’ segéd iránti kötelességét tartani nem akarja, akkor a’ segéd tüstént kiléphet szolgála­tából,’s nemcsak a’ múltra, de az egész felmondási időre is kielégítést követelhet; b) Midőn a’ kereskedő a’ segédnek bérét a’ felmon­dás egész idejére előre kifizeti; d) Ha a’ segéd hittelenséget, vagy egyéb nagy kö­telesség-sértést elkövet, vagy a’ szükséges ismeretekkel épen nem bír, a’ kereskedő tüstint eleresztheti. 31. A’ csődület (Concursus) megszünteti ugyan a’ jogviszonyt a’ kereskedő és segédi közt, segéde azonban a’ csődületet megnyitásának napjától számítandó felmon­dási időre kielégítést a’ csődületi tömegből követelhet, a’ tömeg gondnokának (curator m­assae) pedig a’ szükséges felvilágosításokat adni, sőt ha kivántatnék, azon időre szolgálatát is folytatni tartozik. 32. §. Midőn a’ kereskedő és segéde közt panasz tá­madott, a’ panaszlott a’ sz. kir. városokban és felső biró­­ságú hatósággal felruházott rendes tanácsú mezővárosok­ban a’ tanácshoz, egyébü­tt pedig a’járásbeli szolgabiró­­hoz személyesen idézendő , ’s a’ per, akár ez a’ viszonos tartozások meg nem tartását, akár a­ bérfizetésnek meg­tagadását illeti, mindig szóval sommásan elintézendő ’s az ítélet legfelebb harmad napon végrehajtandó. A’meg nem nyugvó fél szabadságában áll ügyét birtokon kivű­l ren­des per útján kereshetni. 33. §. Olly helyeken pedig, hol a’ kereskedői kar nagyobb, a’helybeli hatóság három köztekintetű tagot nevez­het ki a' kereskedők közül az illy viszálykodások elin­tézésére. Ezen tagok egyedül ezen ügyeket haladék nél­kül, előleges vizsgálat után elintézendik, és ha szükséges, az illető helybeli hatósághoz ítéletek rögtöni végrehajtásáért folyamodni fognak, a’ helybeli hatóság pedig ezen folya­modásnak tüstint eleget teend. 34. §. Ezen három tag elintézésében meg nem nyug­vó félnek a’ rendes per útja birtokon kívül marad fel. 35. §• A’ kereskedőnek teljes szabadságában áll, min­dennemű adási vevési, ’s egyéb kereskedési ügyeket űzni, árukat eladási bizományba (Commision) venni, és áru­szállításokat tenni, a’ mennyire ezt a’ törvényes rendsza­bások nem gátolják. 36. §. Midőn a’ kereskedő árurendelést (Bestellung) tesz, ’s egyszersmind az alkalmat is megnevezi, melly által a’ megrendelt árukat magához küldetni kívánja, — akkor azon időponttól, midőn a’ megrendelt áruk a’meg­nevezett alkalomnak az eladótól általadottak, a’ megren­delt ezeknek teljes birtokába jó , ’s az áruknak minden azon idő pont utáni károsodásait viselni köteles. Ha pedig a’ megrendelő az átvivő alkalom iránt külön rendelést nem tett, — az általkü­ldés az eladó kereskedő veszélyé­re történik. 37. §. Ha a’ megrendelés értelme kétséges, akkor az elküldő kereskedő ezt az ő helybeli szokása szerint ma­gyarázhatja. 38. §. A’ bizományos (Commissionar) tartozik az ál­tala eladott áruknak eladási áráért úgy felelni, mintha ő maga volna a’ vevő (star del credere), ha csak ez iránt a’ megbízóval egyéb kikötés nem történt. Minden esetre azonban minden eladásnál eladási számadását a’ megbizó­­zóval (Committent) közleni, és ha az árukat bizonyos jegyek szerint átvette, az eladott áruk jegyeit neki be­jelenteni köteles. 39. §. Ha az áruk árjegyzékek mellett (Freistarifffe) adattak át, a’ jegyzéki ár, határozott árnak (Limite-Preis) tekintendő , mellyen alól a’ bizományos a’ bizományi árat (Commissions-V­aare) el nem adhatja, ha ezt is megten­né, a’ hiányzó pénz mennyiségért felel. 40. §. Mihelyt a’ megbízó (Committent) vagy a’bi­zományos (Commissi­our) a’ bizományt (Commissions- Waare) felm­­dották, a’ bizományos ezen árukból sem­mit többé el nem adhat. 41. §. A’ bizományosnak a’ bizományi árukra tör­vényes zálogjoga vagyon a’ megbízó elleni követeléseinek

Next