Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-14 / 31. szám
( 123 ) Az újon alapított at Siitai egyetem , és néhány eszmék az nevelés ügyében. Görögország egykor a’ tudományoknak hazája és menedékhelye, fénye szüntével oda rohant vissza, honnét valaha kiindult. Az újabb korban láthatárának sűrű homályába világosság kezd vegyülni, benne uj élet indul meg. Mi lehet tehát érdekesebb, mint életére mindjárt serkenténél figyelemmel lenni. A’ tudományos intézeteknek jó elrendelése a' nemzet jövendő életének előjele; ettől fog függeni ha az ős görögországnak a’tudományok és művészetek minden ágaiban ragyogó tudósai az uj korban phoenixként még egyszer megjelendenek-e, — avagy dolgaikat a’ középszerűségen túl nem vihetvén, az előhaladott nemzetek sorába nem léphetnek; mi reájok nézve annál nagyobb szégyen lenne, hogy ők a’ tudományok és művészeteknek csaknem minden műszavait őseiktől örökségben kapván, ezek előteremtésével annyit bajlódni nékik nem kell, mint p. o. nekünk. fia valaki azt gondolná, hogy a’ tudományok jó elrendelésével, a' jó oskolai rendszerrel minden meg van téve, az igen hibáznék, mert az meglévőn, a nemzet díszének, a’tudományosságnak csak alapköve van még letéve, még az épület nem kész, ennek bevégzésére még sok, igen sok kívántatik, kívántatik p. o. hogy a" tudományokkal foglalkozó férfiak kényelmes életükön, "’s megtiszteltetésükön kívül áltudományok segédeszközeihez könnyű szerrel juthassanak , — kívántatnak könyvtárak , — musacumok, theatrumok, kényelmes épületek, és más ezerféle dolgok ; mind ezek pedig töméntelen pénzbe kerülnek , vegyük csak p. o. egy jó vegy vinnyének (laboratórium chemicum) egy jó boncztheatrumnak,egy jó mechanicum és physicum, avagy természettudományi musaeumnak jó karban tartása, az azokban naponként teendő kísérletek (experimentum) mennyiben nem kerülnek; ahol ezek bő kézzel úgyszólván pazarolva meg nem szereztetnek, ott az oskolai rendszer tanulmányok lajstromában felhozott legfellengezőbb tudományok daczára is, az egyetemben soha igen fényes nevek nem fognak kikerülni. Tekintsünk csak p. o. egynéhány' oskolai előadási rendbe(ordo praelectionum)v álljon találjuk-e a' felületességnek okát, vagy az intézetek szegénységében, én úgy gondolom inkább ebben. A’ tudományok jótékonysága közvetetlenül, és közelebbről avagy’ távolabbról közvetve minden emberre kihat, még pedig nem kevésbé mint akármelly más országos intézet, a’ miilyen p. o. ai közbátorság, azért is valamint ez, úgy amazoknak is országosan kellene pártoltatniok , ápolásokra szegénynek, gazdagnak, boldognak, boldogtalannak kellene összemunkálni; a’ melly hazában ez nem így történik, ott a’ tudományok díszlete igen ingatag lábakon áll, a’ hol azok gyámolitására csak egyesek vállalkoznak, ott ezek elhunytával gyakorta jobbadán minden dugában dől, és állandóságot a tudományok virágzásában nem könnyen várhatunk; mire hazai történeteinkben is igen fényes példára akadunk, mert hiszen Mátyás királyunknál ki ápolhatta jobban a’ tudományokat, és hunytéval még is minden kialudt ismét. Hogy Görögországban mindezek micsoda vágásba indulandnak nem tudni, itten egyedül az athénai egyetem alaptételének tervét közöljük. Az athénai egyetem alapítójától Otto egyetemnek fog neveztetni, és négy karból állani. Az első karban közönséges tudományok neve alatt a’ philosophia, philologia, mathesis, a’ természeti tudományok, u. m. a’ chemia, a’ természetrajz, a’ physica és ezeken kívül a’ geographia, statistika, a’história, és az ezekhez tartozó segédtudományok fognak taníttatni; a’ többi három kart pedig a’ theologia, a’gyógytudomány, és a’ jog és háttanok (juridicae et politicae scientiae) teendik. A’ karok szerkesztése egészen a* német egyetemek szerint van elrendelve. A* kart a rendes tanárok (professorok) teendik, azonban rendküliek is leendenek, sőt különös tanároknak (docentes privati) t. i. ollyaknak is megengedtetik a tanítás , kik külföldi egyetemekben dicsérettel végzettek tanulásaikat. A’ magasabb katonai tudományokra is nyittatnak tanszékek, valamint tudományos dolgokat illető gyűjtemények megszerzésére, és illendő épület állítására is létetnek készületek. Az egyetem költségei az egyházi pénztárhoz utasitatnak , a’ mennyiben tán azok magokból az egyetem jövedelmeiből , a’ várandó alapításokból és örökhagyásokból ki nem telnének. Az egész egyetem egy rector alatt áll, és minden karnak meg van a’ maga dékánja. A’ rector és dékánok az egyetem tanácsát teszik, ugyanazon jogokkal, mellyekkel a’ németországi egyetemek bírnak. A’ tanács mellé segédül egy kormánybiztos is rendeltetik. Fontos ügyekben p. o. ex rector választásakor , az egyetem megszerkezetének netalántáni megváltoztatásakor, — terhes fenytéki esetekben , a’ tanulmányok óráinak elrendezésekor tanácskozásul és végzethozásul az egyetemnek minden tagjai egy begy ülnek. A’ rector hivatala tartása alatt statustanácsnoki ranggal él, a’ rendes tanárok ministerialis tanácsos, a’ rendküliek pedig ministerialis táblabirók czimét nyerik. A’ rendes tanárnak fizetése hónaponként 350 drachma, melly tiz esztendő múlva 450ig mehet. Az egyetem betöltése után öt esztendővel a karok jogot nyernek a’ tanszék megörültének esetére abba tanítót ajánl