Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-10-14 / 31. szám

( 123 ) Az újon alapított at Si­itai egye­tem , és néhány eszmék az­ ne­velés ügyében. Görögország egykor a’ tudományoknak ha­­zája és menedékhelye, fény­e szüntév­el oda ro­hant vissza, honnét valaha kiindult. Az újabb kor­ban láthatárának sűrű homályába világosság kezd vegyülni, benne uj élet indul meg. Mi lehet tehát érdekesebb, mint életére mindjárt serkenténél fi­gyelemmel lenni. A’ tudományos intézeteknek jó elrendelése a' nemzet jövendő életének előjele; ettől fog függeni ha az ős görögországnak a’tudo­mányok és művészetek minden ágaiban ragyogó tudósai az uj korban phoenixként még egyszer megjelendenek-e, — avagy dolgaikat a’ közép­szerűségen túl nem vihetvén, az előhaladott nem­zetek sorába nem léphetnek; mi reájok nézve an­nál nagyobb szégyen lenne, hogy ők a’ tudományok és művészeteknek csaknem minden mű­szavait őseiktől örökségben kapván, ezek előteremtésével annyit bajlódni nékik nem kell, mint p. o. ne­künk. fia valaki azt gondolná, hogy a’ tudomá­ny­ok jó elrendelésével, a' jó oskolai rendszerrel minden meg van téve, az igen hibáznék, mert az meglévőn, a nemzet díszének, a’tudomány­osság­nak csak alapköve van még letéve, még az épü­let nem kész, ennek bevégzésére még sok, igen sok kívántatik, kívántatik p. o. hogy a" tudomá­nyokkal foglalkozó férfiak kényelmes életükön, "’s megtiszteltetésükön kívül áltudomány­ok segédesz­közeihez könnyű szerrel juthassanak , — kíván­tatnak köny­vtárak , — musacumok, theatrumok, kény­elmes épületek, és más ezerféle dolgok ; mind ezek pedig töméntelen pénzbe kerülnek , vegy­ük csak p. o. egy jó vegy vinny­ének (laboratórium chemicum) egy jó boncztheatrumnak,egy jó mecha­­nicum és phy­sicum, avagy természettudomány­i mu­­saeumnak jó karban tartása, az azokban naponként teendő kísérletek (experimentum) menny­iben nem­ kerülnek; a­­hol ezek bő kézzel úgy­­szólván pa­zarolva meg nem szereztetnek, ott az oskolai rend­szer tanulmány­ok lajstromában felhozott legfellen­­gezőbb tudományok daczára is, az egyetemben soha igen fényes nevek nem fognak kike­rülni. Tekintsünk csak p. o. egynéhány' oskolai elő­adási rendbe(ordo praelectionum)v álljon találjuk-e a' felületességnek okát, vagy az intézetek sze­génységében, én úgy gondolom inkább ebben. A’ tudomány­ok jótékony­sága közvetetlenül, és kö­zelebbről av­agy’ távolabbról közvetve minden em­berre kihat, még pedig nem kevésbé mint akár­­melly más országos intézet, a’ miilyen p. o. ai közbá­torság, azért is valamint ez, úgy amazoknak is országosan kellene pártoltatniok , ápolásokra sze­génynek, gazdagnak, boldognak, boldogtalannak kellene összemunkálni; a’ melly hazában ez nem így­ történik, ott a’ tudományok díszlete igen in­gatag lábakon áll, a’ hol azok gyámolitására csak egyesek v­állalkoznak, ott ezek elhunytával gyakorta jobbadán minden dugában dől, és állandóságot a tudomány­ok virágzásában nem könnyen v­árhatunk; mire hazai történeteinkben is igen fény­es példára akadunk, mert hiszen Mátyás királyunknál ki ápolhatta jobban a’ tudományokat, és hunytéval még is minden kialudt ismét. Hogy Görögországban mindezek micsoda vá­gásba indulandnak nem tudni, itten egy­edül az athénai egy­etem alaptételének tervét közöljük. Az athénai egyetem alapítójától Otto egyetem­­nek fog neveztetni, és négy karból állani. Az első karban közönséges tudományok neve alatt a’ phi­­losophia, philologia, mathesis, a’ természeti tu­dományok, u. m. a’ chemia, a’ természetrajz, a’ physica és ezeken kívül a’ geographia, statistika, a’história, és az ezekhez tartozó segédtudományok fognak taníttatni; a’ többi három kart pedig a’ theologia, a’gy­ógytudomány, és a’ jog és hátta­­nok (juridicae et politicae scientiae) teendik. A’ karok szerkesztése egészen a* német egyetemek szerint van elrendelve. A* kart a­ rendes tanárok (professorok) teendik, azonban rendküliek is leen­­denek, sőt különös tanároknak (docentes privati) t. i. ollyaknak is megengedtetik a­ tanítás , kik külföldi egyetemekben dicsérettel végzettek tanu­lásaikat. A’ magasabb katonai tudományokra is ny­ittatnak tanszékek, valamint tudományos dol­gokat illető gy­űjtemények megszerzésére, és il­lendő épület állítására is létetnek készületek. Az egyetem költségei az egy­házi pénztárhoz utasitat­nak , a’ mennyiben tán azok magokból az egy­e­­tem­ jövedelmeiből , a’ várandó alapításokból és örökhagyásokból ki nem telnének. Az egész egye­­tem egy rector alatt áll, és minden karnak meg v­an a’ maga dékánja. A’ rector és dékánok az egyetem tanácsát teszik, ugyanazon jogokkal, mel­­ly­ekkel a’ németországi egy­etemek bírnak. A’ ta­nács mellé segédül egy kormány­biztos is rendel­tetik. Fontos ügy­ekben p. o. ex­ rector választása­kor , az egyetem megszerkezetének netalántáni megváltoztatásakor, — terhes feny­­téki esetek­ben , a’ tanulmány­ok óráinak elrendezésekor ta­nácskozásul és végzethozásul az egy­etemnek min­den tagjai egy begy ülnek. A’ rector hivatala tartá­sa alatt statustanácsnoki ranggal él, a’ rendes ta­nárok ministerialis tanácsos, a’ rendküliek pedig ministerialis táblabirók czimét nyerik. A’ rendes tanárnak fizetése hónaponként 350 drachma, melly­ tiz esztendő múlva 450ig mehet. Az egyetem be­töltése után öt esztendővel a karok jogot nyernek a’ tanszék megörültének esetére abba tanítót ajánl­

Next