Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-08-05 / 11. szám
HASZNOS Pest 1840. Szerda *Augus. 3éntik szám. Jf második félév. Közönséges nevelési eszmék. Növényeket ápolás, embert nevelés által képezhetni. Gyengéknek születünk: erőre , szükségben nyomorgóknak segítségre, ostobáknak értelmi műveltségre van szükségünk. Mindent, minek születésünkkor Inával vagyunk, nevelés által szerzünk meg. Ezen nevelést már vagy a' természettől , vagy az emberektől, vagy a* küldolgoktól kérjük. Belső kifejtése tehetségeink és műszereinknek,természeti nevelés a’czélszerű használata mire az emberek által vezettetünk emberektől,tapasztalati szerzeményünk pedig a’ körülvevő tárgyakról, dolgokról nyert nevelésnek mondathatik. Mindenki e’ háromféle tanitó-mestertől képeztetik. A’tanítvány, kiben azok tanelvei egymással ellenkeznek , hibásan nevelt, jó nevelésű, ha azon különböző tanításokat, mint eszközeit a' nevelésnek egy bizonyos czél elérésére használja ’s azok szerint igyekszik életét rendelni. A’ természeti nevelés nem rajtunk ál; az,mellyet küldolgoktól nyerünk, csak bizonyos tekintetben függ tőlünk; az embernevelésnek sajátképen vagyunk mesterei. A’ nevelés e’ három nemesnek lehető összeegyeztetése teszi tökéletessé egész képezési rendszerünket; ’s ennélfogva annak, mi általában független tőlünk, a’ más kettőt alá kell rendelnünk, hogy a’ czélt, mellynek elérését ugyan többnyire szerencsés körűlmények határozzák, kevésbbé vagy jobban megközelíthessük. Természet szerint érzékenyeknek születünk, ’s a’ tárgyak, mellyek közöttünk vagynak, tételünk kezdetétől fogva különbözőleg hatnak reánk. Mihelyt érzékenységünknek tudatába jöttünk, hajlandók vagyunk a’ tárgyakat eleinte kellemes vagy kellemetlen hatásaiknál fogva, később a’ közöttünk támadt és velek kötött viszony , ’s a’ józanész azon ítéletei szerint, mellyek boldogságunkat és tökéletesedésünket tárgyazzák, követni vagy kerülni, birtokukba jutni vagy eltávolítani magunktól. Ebből származott hajlamaink terjednek ’s erősbödnek, a’szerint, miképen érzékenyebbek világosbultabbak leszünk, de a’ szokásoktól gyakran erőszakoltatván, a’ vélemények rajtok kisebb nagyobb mértékben változtatást eszközölnek. Ez eredeti hajlamok szerint, mellyek a’ természeti alakzatát teszik mindenkinek, szükség a’ nevelés egész rendszerét intéznünk, mit akkor tehetnénk, ha a’ nevelés fölebb érdeklett három nemei csak elkülönítve, de ellenkezésben — mint különben — nem volnának. Ez esetben vagy a’ természeti , vagy a’ társas intézeti szabályokat kell erőszakoltatnunk, ’s a’ választásban feltennünk előre , ha embert vagy polgárt akarunk - e nevelni; mert mind a’ kettőt egyszerre nem tehetjük. Minden részletes társulat, mellynek tagjai szoros kapcsolatban állanak egymással, az egyetemi nagy társaság kebeléből kiszakasztja magát és különböző önállást vesz fel. Minden igaz patrióta hajlatlan az idegenek iránt, ezek csak emberek , pusztán emberek előtte. Ez alapos nehézség kikerülhetetlen, de csekély jelentésű, fődolog: szeretettel ragaszkodunk azokhoz, kikkel együtt élünk. Kívül a’ spártai igazságtalan, kévés , nagyravágyó volt, de falai közt egyenesség ’s önzéstelen szeretet uralkodtak. — Ne bízzatok a’világpolgárokban, kik távol könyveikben keresik fel a kötelességi szabályokat, de mellyeket mellőznek magok körül híven betölteni. Egy illy világbölcs szereti a’ tatárokat, hogy ne kellessék szomszédait szeretni. A’ természeti ember számegység, (unite numeriquee) általán egész, ki csak magában, ’s mindenben magáért van. A’ polgári ember töredékegység (unite fractionaire) ki viszonyba áll az egésszel ’s tagja egy társasági testületnek. Legjobb társas intézvények azok, mellyek az embert természetszerű alakjából leginkább kivetkeztethetik határozatlan lényétől megfoszják, ’s viszonyos állapotba helyezvén,énjét közös társulati egységben részvényesitik ; úgyhogy minden ember, nem egy különszakasztott rész önmagában, hanem része az egyesnépnek , mellyben az egész foglalkozik. Oly különböző szempontból tekintve már az ember állapotját, növényemet közönséges czésok szerint mint az élet minden történeteinek kitétetett embert akarom képezni; élet az, mire mindenek felett tanilni kívánom. Az igaz bölcsesség emberi természetünk tulajdonai alapos ismeretében áll. Az, ki jót, rosszat könnyen tud ez életben viselni: értelmem szerént legjobb nevelésű; ’s innét világos, hogy a’ helyes nevelés nem szabályszerű példákban,hanem gyakorlatban alapul. Ha az ember növényként egy tájék, kisded földrészhez tapadva volna, egy’ évszak tartana egész éven át, mindenki változatlanul egy állapotban maradna, akkor a’ bevett nevelési módszer sok tekintetben széles lehet. De ki az emberi dolgok változékonyságát figyelemmel vizsgálja, nem lehet javallnia az oliy megszorított házi nevelést, melly korunkban módszeresen gyakoroltatik. A szülők csak arról gondoskodnak, hogy megtarthassák gyermekeiket ; ez még nem nem elég, meg is kell tanulni őket, mi módon tarthassák fel ők maguk