Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)
1957-05-23 / 18. szám
dalt gyalogjárója is van. Építési költsége 2,5 millió korona volt. A hidat 1913-ban a város felé egy második, szintén két vágányú szerkezettel kiszélesítették. Újjáépítését 1946 elején kezdték el és november 5-re lett kész. Az újpesti vasúti híd Újpestről a Népszigetre és onnan abudai partra vezet, tehát két áthidalású. Az újpesti téli kikötő áthidalása 220 méter, a tulajdonképpeni Duna-híd pedig 170 méter hosszú, a kettőt összekötő népszigeti töltés pedig 300 méter. A nagy Duna-hídnak hét, egyenként 93 méter nyílása van. A 4,25 méter széles hídpálya egyik oldalán 2 méter széles gyalogjáró van. A híd 1803—1896-ig épült 3,3 millió korona költséggel. Vasszerkezete magyar gyárakból került Építését a tervező turini cég végezte. A háború utáni romokból 1955-re építették teljesen újjá, és ekkor nyitották meg a vasúti forgalomnak. A fiatalabb hidak közé tartozik a Boráros térről nyíló Petőfi híd Építése 1933—37-ig tartott. A szép ívelésű új híd nem sokáig büszkélkedhetett kecses alakjával, mert avatása után nyolc évvel már romokban hevert. A felszabadító szovjet csapatok a Petőfi-híd roncsain építettek elsőnek a pillérekre támaszkodó ideiglenes fahidat. A híd újjáépítése 1951 őszén kezdődött el és 1952 őszén már átadták a forgalomnak. A híd hossza 515 méter és 2,5 méterrel szélesebb a réginél. Az újjáépítés során átalakították a pesti hídfő feljáróját, s ezáltal kiküszöbölték az eredeti tervezés hibáját, hogy a hídfeljáró túlságosan meredek volt és lovaskocsi alig tudott felkapaszkodni rajta. Új I Cossuth-híd felszabadulásunk utáni első hidunk, 1945 tavaszán a rombadöntött városrészek között az életet jelentette és tanúbizonysága volt az emberek élni akarásárak. A híd magyar tervek szerint épült, magyar munkások építették, de a Szovjet Hadsereg segítsége nélkül aligha lettek volhna képesek 8 hónap alatt elkészíteni. Különösen nagy jégítétet nyújtottak a szovjet műszaki ablakm Intők, a dunai jégzajlások idején, amikor veszélyben forgott az egész, építkezés, mert a jéfőtábláik elsodrással fenyegették az épülő hídszerkezeteket. Megnyilvánult a szovjet segítség abban is, hogy műszaki harcosokat adtak a vasszerkezetek összehegesztéséhez és élelemmel látták el az ugyancsak nélkülöző munkásokat. A híd érdekességei közé tartozik, hogy vas tartóinak alsó, pályatest alatti része a Lánchíd és a Margit-híd roncsaiból, valamint különböző lebombázott épületek vasgerendáiból került ki. A híd azért készült hegesztett csövekből, mert egyéb anyag nem volt. 1946. január 18-án nyílt meg, s tíz éven át nagy forgalmat bonyolítottak le rajta, de az elmúlt év elején le kellett zárni a gépkocsi forgalom elől, mert a könnyű pályaszerkezet nem bírja a nagy terhelést és a hegesztés is kifáradt. Most bizonyos átépítésre van szükség, de Árpád-hzd legfiatalabb alkotásunk. A két nagy ipari városrészt, Angyalföldet és Óbudáit kapcsolja össze. Tervezése és építése már a második világháború előtt megindult. 1939-ben kezdtek hozzá, de a háború miatt félbemaradt. Az Árpád-híd a legmodernebb és legnagyobb méretű hidunk. Hossza 931,10 méter, feljárókkal együtt közel 2 kilométer, teljes szélessége 26,80 méter. Ez a híd leghoszszabb Duna-hidunk és inkább a jövőnek épült, mint a mának. Pillanatnyilag még nincs is teljesen kihasználva. A,, régi Budapest „honatyái“miatt negyven évig ígérgették a hidat, a népi demokrácia nem ígért, hanem cselekedett, amikor 1950. november 7-én átadta a forgalomnak. Egyébként ez az egyetlen „lakott“ hidunk: szigeti feljárója alatt egész sor üzlet, s nagy autógarázs kapott helyet. A háború irtózatos pusztítása után hét évvel egyetlen híd kivételével újra pompáztak a budapesti Dunta-hidak és még két újat is építettünk melléjük. Érdemes elgondolkozni azon a tényen, hogy a „jó“ békeidőben 35 év kellett ahhoz, hogy megépítsenek hét Duna-hidat. — nem zavarta őket senki, pénz is volt bőven — a magyar népi demokrácia pedig egy rombadöntött országban, gazdasági nehézségekkel küzdve sok egyéb mellett hét esztendő alatt 9 Duna-hidat épített, nagyobbakat, mint a régiek. Figyelembe kell itt venni, hogy a roncskiemelések majdnem annyiba kerültek, mintha új hidat építettek volna. Ezt a fényes tettet csak a kommunisták vezetésével, a munkások határtalan lelkesedésével lehetett megvalósítani. Regős László érihegyről nézve A megszépült Lánchíd Európa legkorszerűbb hídjainak egyike az Árpád-híd