A Hazáért, 1964 (19. évfolyam, 1-51. szám)
1964-05-27 / 21. szám
Válasz gyakori kérdésekre P ártunk VIII. kongresszusa egyik alapvető feladatként határozta meg: „Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.” Szépen fejlődő szocialista társadalmunkban — küzdelmekkel teli életünk minden területén — nap mint nap szóba kerül és vita tárgyát képezi a szocialista ember. Pártunk meghirdetett eszmei offenzíváját sokan nyílt, vagy ki nem mondott fenntartással, véka alá rejtett borúlátással fogadják, s utópiának, megvalósíthatatlannak tartják. Kétségtelen,hogy megváltozott társadalmi viszonyaink között közismert a tudat bizonyos fokú lemaradása, nem szükséges sokáig keresgélni, kutatni ahhoz, hogy szembetűnő, kirívó példákat találjunk; olyan példákat, amelyekből nagyon könnyen megállapítható, hogy a múltból ránk maradt erkölcsi hagyaték termékei. Soha ne felejtsük el, hogy az erkölcs történelmi kategória. A kapitalizmus sajátos erkölcsének jó jellemzői: önzés, haszonlesés, könyörtelenség, közömbösség mások sorsa iránt, élősdiség, törtetés, kíméletlenség. Ezek a mi társadalmunk életfelfogásától mind idegen fogalmak. De a kapitalizmusnak ezek a jellemző vonásai, ha csökevényesen is, fennmaradtak az új társadalmi viszonyok között. Sajtótermékek, szépirodalmi művek számolnak be azokról a viszszataszító ellentmondásokról, amelyek egyrészt társadalmunk fejlődése, másrészt az egyes emberek gondolkodásmódja és viselkedése között fellelhetők. A káros irányban ható példák láttán napjainkban sokan kérdezik: megváltoztatható-e az emberi természet? Különbek lesznek-e az emberek a szocialista társadalomban, mint a múltban? Jelenlegi társadalmi viszonyaink között, s szocializmust építő népünk nehéz küzdelmei közepette nem elvont, talajtalapul fantáziálgató, minden gyakorlati alapot nélkülöző kérdések ezek. A szocializmus alapjait leraktuk, megteremtettük a szocialista fejlődés minden lehetőségét. Viszont tény, hogy a szocializmus győzelme csak akkor lehet kerek egész és beteljesült valóság, ha az emberek tudatában, magatartásában, viselkedésében is győz a szocialista ember erkölcse, ha új erkölcsünk átizzik az ember egész lényén. Voltak utópista gondolkodók, akik az általuk elképzelt jólét-állam létrehozásához keresték a „megfelelő” embercsoportokat, mondván, hogy az új társadalom felépítése az emberek gondolkodásának, erkölcsének átalakításával kezdődik. Ez az elképzelés azt jelenti hogy az új társadalom felépítéséhez új embereikre, az előzőnél sokkal jobb emberekre van szükség. Tehát meg kell találni az ilyen embereket, s utána fel kell építtetni velük az új társadalmat. Az ilyen elképzelések azonban minden gyakorlati alapot nélkülöztek, s a legteljesebb mértékben kudarcra voltak ítélve. Hiszen ismeretes, hogy maga a társadalom gyúrja, faragja az embereket olyanokká, amilyenek. Ebből viszont az a tény következik, hogy a társadalom alapvető megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen az emberek gyökeres átalakítása. Az ábrándozók terveinek ellentmondását a marxizmus oldotta meg azzal, hogy a társadalom átalakítását és az ember megváltozását kölcsönhatásukban elemezte, s felismerte, hogy a társadalmi forradalom alapja és döntő feltétele az életforma, az erkölcs, a gondolkodásmód megváltozásának. Ebből az általános érvényű örök igazságból ered tehát az, hogy a szocialista ember, a szocialista erkölcs kialakítása is csak a szocialista társadalom kialakulása után, vagy azzal egy időben következik be. Tegyünk fel egy sokat, hangoztatott kérdéscsoportot: Vajon kik vívják ki a szocialista forradalmat? S kik tisztogatják meg a szocializmus felé vezető, sokszor bizony egyáltalán nem zökkenőmentes utat? Talán az utópisták által keresett és hangoztatott olyan eszményi néptömeg, amely minden hibától mentes, mindig hiba nélkül képes cselekedni, s egyetlen tagja sem vét hibát munkája sorini?! Nem. A szocialista forradalmat minden esetben azok az emberek vívják ki, akik a kapitalizmusban születtek. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy nem egyformák az emberek. Azok a szokások, normák, szabályok, amelyek a kapitalizmus elkerülhetetlen velejárói, s melyek azzal együtt születtek, többé-kevésbé továbbra is hatnak még. Az emberek magatartása, gondolkodása, erkölcse nem változik meg önmagától a társadalmi viszonyokkal. A szocialista forradalomnak nemcsak az a célja, hogy véghezvigye az emberek társadalmi felszabadítását, hanem az is, hogy segítse az embert megszabadulni, megtisztulni a múlt minden szennyétől. A szocialista forradalom fejlődése két területen is biztosítja a szocialista erkölcs térhódítását. Elsősorban: új társadalmi feltételeket szül. Olyan feltételeket, amelyek már belső tartalmuknál fogva is az új erkölcs irányában hatnak. A kollektív tulajdon, a közös gazdálkodás, a kollektíva és az egyén érdekeinek harmóniája közösségi szemléletet, szocialista gondolkodásmódot alakít ki az ember tudatában. Másodsorban: mivel a szocialista forradalom harc, amelyben tömegek vesznek részt, munkáik során feladatokkal, nehézségekkel birkóznak meg, s ez megedzi, természetesen erkölcsileg is átalakítja őket. A felszabadulás óta eltelt évek küzdelmei hiteles bizonyítékul szolgálnak erre. A nagy feladatokat megoldó tömegek gondolkodása és magatartása sok olyan igaz vonással telítődött, amely bizakodóvá tehet bennünket a szocialista ember kialakulását illetően. Nem elérhetetlen vágyálmokat kergettünk tehát akkor, amikor az emberek megváltoztatását tűztük ki célul. Ez a cél egy olyan tartalmi követelménye társadalmunknak, amelyhez minden feltétel biztosítva van. A szocializmus felépítése, erkölcsi elveinek érvényre juttatása az emberek agyában és szívében szoros kölcsönhatásban megnyilvánuló folyamatok, amelyek egészséges, céltudatos véghezvitelére pártunk minden erőfeszítést összpontosít. A szocialista társadalom nevében az MSZMP mindenkivel szemben egyre magasabb erkölcsi követelményeket támaszt, de elsősorban a kommunistákkal szemben. A társadalmi öntudat mérve mindenekelőtt a mindennapi jó munkában fejeződik ki. Befejezésül leszögezhetjük, hogy a szocialista embertípus a kapitalista társadalomban nem, csak kimondottan a szocialista forradalmat követő társadalomban jöhet létre. Viszont kialakulásuk nélkül a szocialista társadalom nem lehet egész, és a szocialista társadalom nem fejlődhet a kívánt mértékben. Südi Bertalan hadnagy Néhány szó a szocialista erkölcsről wm&mFhm ilummymm wmm iw immun» ....i iii "ii 'r ii z alapvető parancsok, utasítások követelményként határozzák meg, hogy a személyi állomány összefogott erejével biztosítani kell határaink őrzését, a büntetlen határsértések megelőzését. A határőrség parancsnoki állományának alapvető feladata a személyi állomány felkészítése a határőrizetre, az eredményes szolgálat feltételeinek megteremtése, az erők és eszközök célszerű felhasználása. A parancsnoki és tiszti állomány azonban egész sor olyan lehetőséggel rendelkezik, ami többszörösére emelheti különösen a tavaszi-nyári határőrzés időszakában az erők mennyiségét. Azonban ahhoz, hogy ez a lehetőség valósággá váljon, jól átgondolt szervező munkára, aktív politikai ténykedésre van szükség, hogy a szokásos, sokszor formális HBCS eligazításon túl konkrét nevelőmunkával ténylegesen mozgósítsunk a határ biztonságos őrzésére. Ez pedig a hivatásos állománytól is többet követel, mert a szabad idő egy részének felhasználását is megkívánja. Milyen lehetőségekre gondolunk? Arról van szó, hogy a határövezet ellenőrzését sokoldalúan kell megszervezni. Ehhez pedig a rendelkezésre álló határőr erők nem mindig elegendőek. Konkrétabbá kell tenni az együttműködést, elsősorban a rendőrség és munkásőrség szerveivel. A rendőrséggel való együttműködés nagyszerű lehetőségeit igazolják azok a közös akciók, amelyeket április első felében több esetben végrehajtottunk. Rendkívül jelentős segítséget tud adni munkánkhoz a közlekedési rendőrség, de különösen a vasútbiztosító rendőrőrsök. Az együttműködés ereményeként egyre több határsértőt fognak el a rendőr vagy a rendőr-határőr vegyes járőrök, ezzel párhuzamosan csökken annak a lehetősége is, hogy az igazoltatás során megsértsük a szocialista törvényességet. A KMB-s és önkéntes rendőrök értekezletein elhangzott beszámolók és felszólalások rendkívül pozitív módon igazolják az egyre inkább kialakuló jó együttműködés szükségességét és lehetőségeit. Ezeken feltétlenül részt kell vennünk, az ott elmondott észrevételekkel, tanácsokkal, kérésekkel tovább javítani az együttműködést. A vezetők jó kapcsolatán túl ez alapvetően szükséges ahhoz, hogy minden rendőr elyben határőr is legyen azon a poszton, ahol közrendvédelmi feladatait teljesíti. A munkásőrséggel való együttműködés lehetőségeinek további szélesítéséről A munkásőrség és a határőrség alegységeinek együttműködése az elmúlt években is eredményes volt Egységesen pozitívan értékeli az egész állomány a munkásőrségnek a határőrizet érdekében kifejtett eddigi tevékenységét. Rendkívül nevelő hatású volt az idősebb elvtársak példás magatartása és helytállása fiatal katonáink irányában a végrehajtott razziák alkalmával. Egyénileg is jellemző az elvtársakra a segíteni akarás, gyanús személyek jelentése, több esetben elfogása. A jelenlegi helyzetben azonban több lehetőség van, amit fel kell használnunk feladataink sikeres elvégzése érdekében. Munkásőreink konkrétan részt vesznek határaink őrzésében. Több órában határőrökkel együtt járőrszolgálatot teljesítenek. Felelősségteljes munkát jelent a törzsnek a szolgálatra való felkészítés, a személyi állomány előkészítése a közös járőrözésre és az ellenőrzés megszervezése. Határozott politikai tevékenységet követel meg az egységek törzseitől és alegységeitől egyaránt, hogy e nagyszerű lehetőség céljainknak, elgondolásunknak megfelelő eredménnyel járjon. Jól felkészült tisztek tartsák meg az alapvető jog- A biztonságos határőrizetéit lalkozásokat, különösen a fegyverhasználat és az okmányellenőrző járőr kötelmeiből, fordítsanak nagy gondot a járőrök összeállítására és ellenőrzésére. Minden tapasztalatot személyi állomány gyűlésen értékelnek majd az egységek vezetői. A határövezetben élő volt határőrök, karhatalmisták és tartalékos tisztek Az elmúlt években már hagyománnyá vált a volt határőrökkel, karhatalmistákkal való évenkénti találkozó megtartása. Eredményeket is hozott, azonban közel sem olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna. Ennek oka abban keresendő, hogy az évenkénti egyszeri találkozóval meg voltunk elégedve, elintézettnek tekintettük a kérdést. Jelenleg ez az igény, de a körülmények is másként merülnek fel. Egy-egy alegységterületén nyolc-tíz vagy több leszerelt határőr él- és alegység-parancsnokoknak ezzel konkrétan számolni kell, velük megkülönböztetett módon foglalkozzanak, támaszkodjanak arra a kialakult ragaszkodásra és segíteni akarásra, ami részükről a határőrség iránt megnyilvánul. Ezek a csoportok képesek és alkalmasak arra, hogy naponta egy bizonyos időre biztosítsák a mélység felől egy-egy irány biztonságos lezárását, ők kérik ilyen feladattal való megbízásukat. Az alegységek parancsnokai számoljanak velük rendszeresen, hogy hazafias kötelességeiknek eleget tudjanak tenni. A tartalékos tisztek bevonására a járási kiegészítő parancsnokságokon keresztül szintén vannak lehetőségek. Az ez évi tapasztalatok igazolják, hogy általuk jelentős tömegekhez juthatunk el, hiszen zömmel az állami, gazdasági, politikai, kulturális élet területén dolgoznak vezető beosztásban. A velük való foglalkozás az ő figyelmüket is e kérdésre irányítja. Sok új lehetőséget tártak fel olyan irányban, hogy munkahelyük szűk, vagy széles körű kollektívájával ők is szívesen foglalkoznak, hogy munkatársaik is a határőrség segítőivé váljanak. Határozott ígéretet tettek, hogy lehetőségeiket fokozott mértékben kihasználják a határőrség támogatására. A falusi és termelőszövetkezeti pártszervezetek A határ közvetlen közelében levő községeken kívül általában körülményes a területi pártalapszervezetekkel való zavartalan együttműködés. A járási pártbizottságok által rendezett titkári értekezletek alkalmasak egy-egy kérdés megbeszélésére, de inkább előadásszerű tájékoztatásra A járási pártbizottságokkal történt megbeszélés alapjánbizonyos tájanként 10—12 község párttitkárával folytattunk tanácskozást a közelmúltban, átfogtuk ezzel teljes egészében a határmenti területet A tapasztalatok igazolják, hogy ez a forma megfelelő tartalommal sokat segíthet Lényegében a személyes kapcsolat kialakítása lehetővé teszi bizonyos aktívahálózat kialakulását a határövezeten kívül is. A községi párttitkárok a velük való rendszeres foglalkozások eredményeként megkezdték ezen aktíva kialakítására irányulóan a munkát. Hasonló megbeszéléseket tervezünk a járási tanácsok segítségével, a tanácselnökök, tsz-elnökök, iskolaigazgatók részére is. A KISZ- bizottság a KISZ-alapszervezetek vezetőivel próbálja rendszeressé tenni ezt a kialakuló együttműködési formát A szokásos formák fenntartásán túl a felsorolt lehetőségek felhasználása értékelésünk szerint előbbre viszi egyrészt a határőrség és a lakosság között kialakult jó viszonyt, de erősíti a fegyvere® testületek egymáshoz való viszonyát eredményesebbé teszi harcunkat a határon illegálisan ki- vagy bejutni akaró személyek ellen. Kovács László alezredes