A Hazáért, 1968 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-04 / 1. szám

~n­ | ___I­smét eltelt egy munkában, küzdelmekben és eredményekben bővelkedő esz­tendő, örömmel tekinthetünk visz­­sza, hiszen gazdagodtunk az el­múlt év sikereivel, tapasztala­taival és tanulságaival. Orszá­gunk, népünk egész életét, fej­lődését, a szocializmus építésé­ben elért eredményeinket ele­mezve megállapíthatjuk: hatá­rozottan előre léptünk, sikere­ket értünk el a politikai, gaz­dasági, tudományos és kultu­rális élet mindkét területén. Az 1967-es esztendő felada­tainak teljesítését népünk az MSZMP IX. kongresszusa ha­tározatainak iránymutatásával kezdte el. A kongresszus jóvá­hagyta a párt addigi politiká­ját és töretlen folytatását hatá­rozta el, s ez­zel a további munka jó alapjait teremtette meg. Pártunk IX. kongresszu­sa a munkásosztály forradalmi céljait megvalósító, minden dolgozó réteg érdekeit számba vevő, reális programot adott az elkövetkező évekre. A cé­lok, amelyeket a pártkongresz­­szus népünk, szocialista hazánk javát szolgáló határozatokba foglalt, tettekre lelkesítettek. Az elmúlt esztendő eredmé­nyei azt is példázzák, hogy dolgozó népünk nemcsak ma­gáénak vallja pártunk és kor­mányunk politikáját, hanem azt is, hogy érdemes érte min­den eddiginél nagyobb oda­adással és felelősséggel dol­gozni. Hatalmas lendítő erőt jelen­tett, tettekre, jobb munkára lelkesítően hatott az a politi­kai aktivitás, amely az elmúlt esztendőt jellemezte. A szocia­lizmus építésében elért sikerek mellett, számottevő eredmény­ként említhetjük meg azt is, hogy dolgozó népünk munka­­sikerekkel igazolta: a bizalmat bármikor hajlandó bizalommal viszonozni, a nyílt, őszinte szót nyílt homlokkal fogadni, s az ország sorsának továbblendíté­­sére szolgáló gondolatokat, ha­tározatokat a maga erejével végrehajtani. A mi népünk életében is nagy jelentőségű esemény volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója, amely alkalmat adott a hős forradalmárok példájának fel­idézésér­e, a dicső forradalom győzelme utáni fél évszázad alatt elért eredmények felmé­résére. Népünk méltóképpen emlékezett a világtörténelem új korszakának kezdetét jelen­tő évfordulóra. Nemcsak ki­emelkedő munkasikerek szü­lettek az ünnepi készülődés időszakában, hanem elmélyül­tebbek, szilárdabbak lettek azok a baráti, elvtársi, testvéri kapcsolatok, amelyek a ma­gyar népet a forradalom szü­lötte, a Szovjetunió népeihez fűzik. Mozgalmas, események­ben bővelkedő volt az év vége hazáink belpolitikai életében is. Az MSZMP Központi Bizottsága november 23-i ülé­sén végső jóváhagyását adta, s egyhangúlag helyeselte, hogy az új gazdaságirányítási re­formot 1968. január elsején be­vezetik. Ezzel lényegében be­fejeződtek a mindvégig nagy felelősséggel, hozzáértő és kö­rültekintő alapossággal veze­tett előkészületek, és elkezdő­dik a IX. kongresszuson vázolt két nagy feladatunk, a gazda­sági mechanizmus reformjának és a harmadik ötéves tervnek az egyidejű megvalósítása. A gazdaságirányítás reform­ja — mint a Központi Bizott­ság állásfoglalása hangsúlyoz­ta — nagy horderejű társadal­mi-politikai feladat, a szocia­lizmus megvalósításához veze­tő utunk egyik döntő állomása. Pártunk Központi Bizottsága számít arra, hogy párttagsá­gunk, dolgozó népünk segíti a reform bevezetését, a társa­dalmi és a helyi érdekek ösz­­szehangolt érvényesülését. „... Pártunk, munkásosztá­lyunk, népünk történelmi har­cainak csak az utóbbi évtized­ben is nagy eredményei vol­tak, és ezek nagyon megjaví­tották számunkra a munka feltételeit. Ezért, ha erre tá­maszkodunk, a szilárd elvi politikára, a párt iránti, a kormány iránti bizalomra, a jó tömegkapcsolatokra, szocialis­ta iparunkra és mezőgazdasá­gunkra — akkor már nem is olyan elkeserítően sok és ne­héz a munka. Ezeket a lénye­ges dolgokat szem előtt tartva, bízom abban, hogy a reform, amelynek bevezetését elhatá­roztuk, jól fog működni, és meghozza azt, amit várunk tőle” — mondotta Kádár Já­nos elvtárs a KB november 24-i ülésén. December 20-án kezdte meg tanácskozásait az országgyűlés, s megvitatta az 1968. évi álla­mi költségvetést. Belpolitikai életünknek mindig figyelemre méltó eseménye az országgyű­lés, de a december végi ülés­szak jelentőségét kiemeli, hogy az új költségvetést már az új gazdasági mechanizmus köve­telményei figyelembevételével dolgozták ki és hagyták jóvá. Il­­yenkor, az új esz­tendő küszöbén úgy szokás, hogy számvetést végzünk őszin­te felelősségtudattal, s mérleg­re tesszük munkánkat, számot vessünk azzal, hogyan végez­tük feladatainkat, amelyeket pártunk és kormányunk az or­szágos gondok és feladatok ré­szeként reánk — határőrökre és karhatalmistákra — bízott. Az elmúlt hetekben külön­böző szintű értekezleteken, a csapatoknál tett látogatások során szót váltottunk közös dolgainkról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról s az el­következendő időszak felada­tairól. A közelmúltban kapták meg a kitüntető okleveleket s a „Kiváló alegység” címet azok az alegységek, amelyek egész esztendőben kiválóan teljesí­tették feladataikat, sikeresen őrizték hazánk határait, ered­ményesen teljesítették kikép­zési feladataikat. Sok százan vannak azok, akik büszkén vi­selhetik a „Kiváló határőr’” és „Kiváló karhatalmi szolgá­latért” jelvényt. Köszönet és elismerés illeti mindazokat a kommunistákat, ifjúkommunistákat és szerve­­zetenkívülieket, harcosokat, tiszthelyetteseket és tiszte­ket —, akik a szocialista ver­senymozgalom sikerén mun­kálkodtak, s ezzel hozzájárul­tak határőrizeti, illetve karha­talmi feladataink eredményes teljesítéséhez. Három hete, hogy ifjú ha­tárőreink és karhatalmistáink országszerte dolgozó népünk színe előtt letették a katonai esküt. Ezen ünnepségek nem­csak a katona életében a leg­felejthetetlenebb ünnepségek voltak, hanem egyben szám­adások is. Az ünnepélyes eskü­tételt használtuk fel arra is, hogy a KISZ Központi Bizott­ság titkárai átadják a vándor­zászlót azon magasabb egysé­gek KISZ-bizottságainak, amelyek a fiatalok körében kiemelkedő munkát végeztek. A KISZ KB Intéző Bizottsá­ga a múlt évben alapított ván­dorzászlót a BM Határőrségnél működő KISZ-szervezetek szá­mára, s ezzel is hozzájárul a szocialista versenymozgalom további kiszélesítéséhez, a ha­tárőrizet színvonalának emelé­séhez, a határőr KISZ-szerve­­zetek munkájának javításához. A vándorzászlót azok a KISZ- szervezetek nyerhették el, ame­lyek a legeredményesebben végzik a határőrfiatalok esz­­mei-politikai-erkölcsi nevelé­sét, a KISZ VII. kongresszusa, valamint a fegyveres testüle­tekben működő KISZ-szerve­­zetek munkájára vonatkozó KB határozatok szellemében és kiemelkedően teljesítik éves akcióprogramjukat. Egész sze­mélyi állományunk büszke a szombathelyi, a pécsi és a mis­kolci elvtársakra, ifjúkommu­nistákra, akik eleget tettek a vándorzászló elnyerése köve­telményeinek. Karhatalmista harcosaink már több éve versenyeznek a BM Karhatalomnál működő KISZ-szervezetek számára ala­pított vándorzászló elnyeré­séért. őszinte szívvel köszönt­jük a Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezredet, amelynek harcosai immár harmadszor és véglegesen kiérdemelték kima­gasló munkájukkal a vándor­zászlót. S­zólni kell arról is, hogy az elmúlt esztendőben erősödött kapcsolatunk a ha­tár menti városok, községek és falvak dolgos, szorgos népével. Sok szép és bátor cselekedetért mondhatunk köszönetet segí­tőinknek, sok eredményes ak­ciónk elősegítéséért vagyunk hálásak. Eljövendő közös sike­reink érdekében fűzzük még szorosabbra a dolgozó emberek és határőrök között a barátság összetartó szálait. A határvi­dék lakosságának segítő ereje nélkülözhetetlen a mi szá­munkra, összefogott erővel megsokszorozódik képességünk s nincs olyan reális cél, ame­lyet el ne érhetnénk. Még sorolhatnám a szép és elismerésre méltó eredménye­ket, de úgy gondolom, a fő fi­gyelmet az eljövendő időszak feladataira kell fordítanunk. Tennivalónk — ahogy az el­múlt évben — ez évben is bő­ven akad. Még az évről évre ismétlődő feladatokhoz sem láthatunk hozzá ugyanúgy, mint az elmúlt évben, hiszen az előző évben elért eredmé­nyek már a továbblépés kiin­dulásaként szolgálnak, az el­követett hibákat pedig nem szabad megismételnünk. H­atárőrök és karha­­talmisták, tiszthelyettesek és tisztek, vezetők és beosztottak a jó gazda őszinte felelősségér­zetével tegyék mérlegre el­múlt évi munkájuk eredmé­nyét és tanulságait. Már most, az új év elején az legyen a fő törekvésünk, hogy megszilár­dítsuk, stabilizáljuk eredmé­nyeinket. Az igényesség, a kö­vetkezetesség, a követelmény­támasztás hassa át egész tevé­kenységünket. Törekedjünk a még meglevő hibák és fogya­tékosságok következetes felszá­molására, az egymás és az ügy iránti felelősség és segítség gyakorlati megvalósítása ké­pezze a munka központi kér­dését mindenütt. A parancsok, utasítások következetes betar­tása és betartatása, a szabály­zat szerinti élet — ezek képe­zik további előrehaladásunk zálogát. A mostani esztendő is bővel­kedik fontos eseményekben, nagy politikai aktivitást kivál­tó évfordulókban. Ez évben is megrendezésre kerülnek a For­radalmi Ifjúsági Napok. Ezek különösen arra adnak kiváló lehetőséget, hogy népünk sors­fordulóinak jelentőségét értes­sük meg a fiatalokkal, azt, hogy március 15., március 21. és április 4. — más-más idő­szakban, de azonos irányba, a történelmi haladás irányába vitte előre népünket. Az évfordulók sorában igen fontos a szovjet­­hadsereg lét­rejöttének 50. évfordulója, amely nem csupán történelmi események felidézésére nyújt alkalmat, hanem arra is, hogy megvilágítsuk a szovjet—ma­gyar barátságnak, a szocialista országok hadseregei közötti fegyverbarátságnak és az eh­hez szervezeti kereteket bizto­sító Varsói Szerződésnek a tör­ténelmi jelentőségét. Pártunk, kormányunk, dol­gozó népünk számon tartja és számon kéri tetteinket. Úgy kell a jövőben is feladatainkat teljesíteni, hogy végzett mun­kánkról emelt fővel tehessünk jelentést. Egész népünk számá­ra, de a fegyveres testületek­ben szolgálatot teljesítők szá­mára különösen nagy jelentő­ségű útmutatást adott Kádár János elvtárs, az MSZMP KB 1967. november 24-i ülésén, fel­szólalásában, amikor többek között a következőket mon­dotta: „... A kongresszuson is azt mondottuk, hogy tudat nélkül, politikai helytállás nélkül semmit sem lehet csinálni. Azt szoktuk mondani, hogy fő cé­lunk a dolgozók életszínvona­lának rendszeres emelése. Ez igaz, de egyedül ezt a célt hir­detni nem elegendő. Nekünk azt a szemléletet kell erősíte­nünk, hogy a legeslegfonto­sabb: szocialista vívmányaink védelme, népünk jövőjének biztosítása, a szocialista társa­dalom teljes felépítése, s eköz­ben a dolgozók életszínvonalá­nak emelése. Ha szocialista vívmányainkat, rendszerünket, népünk biztonságát, jövőjét veszély fenyegeti, akkor ez az elsődleges, aminek mindent alá kell rendelni. Olyan köz­­gondolkodásra van szükség, amelyben az első a szocialista haza érdeke, s mindent — ha kell, az életet is — oda kell adni érte.A gondolatok jegyé­ben kérem, végezze kötelessé­gét a határőrség és karhatalom minden tagja, fokozott öntu­dattal, szilárd egységben a társ fegyveres testületekkel, híven a testvéri szocialista­ országok nagy és erős családjához. Egész személyi állományunk hittel és lelkesedéssel, sok sikerrel oldja meg az előttünk álló 1968-as esztendő vonzó, szép, de nem könnyű feladatait. Eh­hez kívánok az új esztendőben erőt és jó egészséget! írta: SZABÓ GUSZTÁV vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka um . • ■ ....•• . .. ■- @ . flUDIRÉRT 3

Next