A Hazáért, 1971 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1971-10-27 / 43. szám

Október 16-án, a Román Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Napja 27. évfordulója alkalmából, az orosházi temetőben Emil Bileau ezredes, a román nagykövetség katonai és légügyi attaséja és dr. Ábel László ezredes, a BM Határőrség politikai csoportfőnöke megkoszorúzta a hazánk felszabadításában, a fasizmus elleni harcban hősi halált halt román hazafiak emlékművét. Csehszlovák—magyar kö­zös árubemutatót rendeztek Tatán, ahol a kiállítók, a Komárom, valamint Győr- Sopron megyei kis- és nagykereskedelmi vállala­tok, továbbá a pozsonyi és a komarnói kereskedelmi vállalatok, érdekes, korsze­rű háztartási cikkeket mu­tattak be. (MTI-fotók) ORVOSKONFERENCIA A belügyi orvosok 1971. október 14—16. között tartották tudományos konferen­ciájukat, melynek célja volt bemutatni a BM gyógyintézeteiben folyó tudományos munkát és lehetőséget adni a különböző te­rületeken dolgozó orvosok beszámolására és tapasztalatcseréjére. A konferencián részt vettek a BM egész­ségügyi osztály, a Korvin Ottó Kórház és Rendelőintézet, a Szamuely Tibor Gyógyin­tézet vezetői, osztályvezető főorvosai és or­vosai, valamint sok, a BM különböző terü­letén dolgozó orvos. Dr. Szász György rend­őr orvos alezredes, az orvostudományok doktora, a BM Tudományos Orvosi Tanácsá­nak elnöke üdvözölte a konferencia vendé­geit: Kónyi Gyula rendőr vezérőrnagy, mi­niszterhelyettest, a Belügyminisztérium más vezetőit, valamint dr. Gerő Sándor, dr. Ká­dár Tibor, dr. Rubányi Pál egyetemi taná­rokat, továbbá az Egészségügyi és Igazság­ügy-minisztérium képviselőit. A konferenciát Rónyi Gyula miniszter­­helyettes elvtárs nyitotta meg. Elismerését és köszönetét fejezte ki a belügyi orvosok munkájáért, melyet a személyi állomány egészségének megőrzése és az állandó harc­­készültség fenntartása érdekében végeznek. Ezt követően dr. Artner István rendőr or­vos alezredes tartott ismertetést a belügyi állomány egészségügyi helyzetéről, több éves időszak munkáját elemezve szempontokat adott a jövőre vonatkozóan. A tudományos tanácskozásnak négy fő témája volt: a mozgásszervi és érrendszeri betegségek, a koszorúér-megbetegedések, a tüdő heveny és idült megbetegedéseinek ha­tásai a szívre és a gondozás. A tudományos konferencián a határőrség orvosai közül négyen tartottak előadást. A tanácskozás — mint azt az elnöki zárszó is leszögezte — szükséges volt és hasznos munkát végzett, mert nemcsak bemutatta a belügyi gyógyintézetekben folyó tudományos munkát, hanem a részvevők gazdag tapasz­talatokra tehettek szert, melyeket minden­napi munkájukban hasznosítani tudnak. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet je­lentős szerepet tölt be a mikroelektronikai al­katrészek kutatásában és gyártásában. Az in­tézet a KGST rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságának keretén belül az elekt­ronikai alkatrészek megbízhatósági vizsgála­tának nemzetközi koordináló szerve is. Fel­adatuk a korszerűsítés és miniatürizálás. Budapest legmagasabb épülete készül a Nagyvárad té­ren, az Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbje. A toronyrész 23 emeletes, 83 méter magas lesz. A torony­­épületben nyolc tanszék kap helyet, a csatlakozó alacso­nyabb épületrészben pedig a kongresszusi terem. (Regős László felvétele) N­ emrég olvastam, egy fon­tos intézménynél külön „szabályzatot” állítottak össze az értekezletek rendjéről, s ennek első pontja va­lahogy úgy hangzott: „csak akkor szólj hozzá, ha valóban van mon­danivalód s az nem azonos a be­számolóval, sem mások már el­hangzott véleményével”. Ez jutott eszembe, s amikor megkezdődött a soproni határőr ifjúkommunisták küldöttértekezlete, amelyen részt vett dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kárai, Böröcz István alezredes, az MSZMP Határőrségi Bizottságá­nak első titkára, s megjelentek a kerület vezetői is. S hogy miért éppen ez a gon­dolat foglalkoztatott? Talán a be­számoló miatt, amelyik valóban nem azért volt terjedelmes — harmincegy oldal s ehhez még hozzá kell vennünk a KISZ-bi­­zottsági titkár, Tóth Béla száza­dos, szóbeli kiegészítőjét —, mert évek munkájáról szólva így illik, hanem mert valójában ennyi mondanivalójuk volt. Egy ilyen beszámolót követően, ennek isme­retében tudnak-e majd újat mon­dani a vita résztvevői, hozzá tud­nak-e járulni a felvetett gondo­latokhoz, vagy pedig csak megis­métlik azokat? A küldöttértekezlet azután nem hagyott semmi kétséget: értelmes, okos tanácskozás volt, ahol a fia­talok ismét bizonyították, hogy életükről, gondjaikról, tenni­valóikról van még minden ko­rábbinál újabb és gazdagabb mondanivalójuk. De szóljunk először a beszá­molóról. Már említettük legfonto­sabb erényeit, s most hozzátehet­nénk, hogy különös örömére szol­gálhatott minden olvasójának, ta­nulmányozójának sokrétűsége és gondolatgazdagsága. Szinte ked­ve lenne az embernek több rész­letét idézni, de erre nincs mó­dunk, csak néhány elemzésére vagy gondolatára térünk ki. A soproni kiszesek eredménye­sen végezték, illetve segítették önmaguk és az egész személyi ál­lomány eszmei-ideológiai képzé­sét, részt kértek a propaganda­­munkából, hatásosan agitáltak pártunk politikája mellett, javí­tották a KISZ-információt. E munka eredményeit a KISZ-bi­­zottság beszámolója így­ summáz­ta: „Tények egész sora győz meg bennünket arról, hogy KISZ-tag­­jaink, határőrfiataljaink többsé­ge nem közömbös a nagy kérdé­sek iránt, gyűlöli az elnyomást, az imperializmust, szolidaritást érez a haladásért, a szabadságért küz­dő népekkel... Erősödött az állo­mány politikai meggyőződöttsége és osztályöntudata.” Mindez a szolgálati feladatok elvégzésében, az ezekért érzett felelősségben mutatkozott meg s például az MSZMP X. kongresz­­szusa tiszteletére indított mozga­lom 555, a végrehajtószolgálat ja­vítását szolgáló javaslatot „ter­mett”, amelyből 245-öt fogadott el s váltott valóra a kerület veze­tése. Eredményeiket, sikereiket joggal tulajdonítják annak, hogy felismerték: nem azzal lehet erő­síteni az alapszervezetek tevé­kenységének politikai tartalmát, ha a korábbinál több előadást tartanak, hanem sokkal inkább úgy, ha minden programjukat e cél szolgálatába állítják. Általában szakítottak a direkt módszerekkel. Most már közkin­csük az a felismerés, hogy min­den, az eredményesebb határőri­zet érdekében kifejtett tevékeny­ség nálunk egyben politikai mun­ka, ez a hazafiság mértéke. Nép­szerűsítik tehát a legjobbakat. EGY A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547/198-as mellék Kiadja : Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ Előfizetési ára havonta 6,- Ft — BELSŐ HASZNÁLATRA. —71. 3979/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza ! Címlapunk Korda Tamás felvétele

Next