A Hazáért, 1972 (27. évfolyam, 26-52. szám)

1972-06-28 / 26. szám

VT erőlényes vasárnap köszöntött június­­ 25-én a fellobogózott Cegléd váro­sára, ahol országos ünnepséget rendeztek a nagy parasztvezér születésének félévez­redes évfordulóján. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Lo­­sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, az Országos Dózsa Em­lékbizottság elnöke, Czinege Lajos vezér­­ezredes, honvédelmi miniszter, Papp Ár­pád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Illisz László, a KISZ KB titkára, Pest me­gye párt- és állami vezetői, Cegléd és a szomszédos városok képviselői, tudósok, művészek, köztük a Dózsa-emlékmű alko­tója, Somogyi József, Kossuth-díjas szob­rászművész. A Himnusz hangjai után dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke köszön­tötte a megjelenteket. Az ünnepségen fel­avatott emlékművet a ceglédi dolgozók nevében Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke vette át, majd Bessenyei Ferenc, Kossuth-díjas színművész Illyés Gyula Dózsa György beszéde a ceglédi piacon című versét adta elő. Ezt követően Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet. — Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Kedves barátaim — kezdte be­szédét Kállai Gyula. — Cegléd piacán szólni nagy tisztesség. Cegléd piacán szól­ni nagy felelősség. E város főtere a ma­gyar történelem legfontosabb emlékhelyei­nek egyike. Sorsdöntő, emlékezetes tö­­meggyűlések, demonstrációk zajlottak le itt s úgy érzem, ha szerényen is, de ezek sorába illeszkedik a mi mostani ünnep­ségünk. Dózsa György emlékművet kapott Cegléd piacán. Nemzeti múltunk nagy és tragikus sorsú alakja méltóbb helyre aligha kerülhetett volna ennél a főtérnél. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy a néphez szóló, a népet mozgósítani kí­vánó igaz vezetők nemegyszer fejtették ki programjukat Cegléd főterén, többi között itt mondotta el Kossuth Lajos is emléke­zetes, mozgósító beszédét. Dózsa György történelmi szerepét méltatva kiemelte: személye, tevékenysége összeforrott a tár­sadalmi haladás ügyével. Az 1514-es pa­rasztforradalom kapcsán érdemes két moz­zanatot külön is kiemelni: az egyik, hogy az osztályharc hazai történetében ez al­kalommal tűntek fel nagyobb számmal a mesterlegények, a bányászok, mint a ma­gyar proletariátus előhírnökei; a másik, hogy a közös érdekeket helyesen felis­merve Dózsa seregében együtt küzdöttek az elnyomókkal szemben a magyarok, a szerbek, a horvátok, a románok és a Duna menti népek más elnyomott fiai. A nagy parasztforradalom előzményei­ről szólva Kállai Gyula kiemelte: Dózsa, a népi forradalmár tudatában volt a koc­kázatnak, amelyet vállalt. Híres ceglédi beszédében, amely a jobbágyháború nyi­tányának tekinthető, maga is kifejezést adott ennek, amikor figyelmeztetett: sen­ki se reménykedjék abban, hogy a nemes­ségtől bocsánatot kérhet, úgy fog bűnhőd­ni, mintha bűnt követett volna el. Levonta a forradalmi harcok már akkor is érvé­nyes legfőbb tanulságát: „Nincsen hát középút!” — Dózsa György igazságos küzdelme, az 1514-es parasztháború — mondotta a többi között Kállai Gyula — kiemelkedő forra­dalmi tradíciók közé tartozik. Tanulmá­nyozása, a reá való emlékezés tanulságul szolgál és lelkesít ma is. Mint minden nagy forradalmi hős, Dózsa György em­léke is élt és hatott halála, a tüzes trónon való megégetése után is.­­ A magyar munkásosztály Dózsát kez­dettől fogva saját forradalmi ősének, hősé­nek tekintette. Érezhető volt ez már a munkásosztály múlt század­­ végi, század eleji megmozdulásainak időszakában is. 1919 hős tavaszának forradalmi napjaiban Dózsát, mint az osztályküzdelmek kiemel­kedő harcosát, a nemzet önvédelmi har­cosának ősét ünnepelték. Dózsa a népi összefogás egyik jelképévé tett a német imperialista törekvések, az országvesztés­sel fenyegető második világháború elleni küzdelem időszakában is. A felszabadulás után egyre nagyobb a szerepe, a jelentő­sége a Dózsa és az 1514-es parasztforra­dalom emlékének. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen képviseli azt az elvet, hogy a forradalmi hagyományok örököse csak az lehet, aki maga is forra­dalmár, a társadalmi haladás híve. A ma legkövetkezetesebb forradalmárai egyben a múlt forradalmi harcainak örökösei is — hangsúlyozta beszéde végén Kállai Gyula, aki aláhúzta: haladó hagyományaink, nagy elődeink példája arra kötelez bennünket, hogy megértsük és kielégítsük a kor igé­nyeit, hogy biztosítsuk a haladás és a béke élvonalában járó hazánkban a leghaladóbb társadalom, a szocializmus felépítését. (Fotó: Regős László) / Emlékünnepség Dózsa György születésének 500. évfordulóján Az Elnöki Tanács elnöke elhelyezi koszorúját A tyukodi Dózsa György-úttörőcsapat átadja a ceglédi pajtások­nak azt a zászlót, amelyre az ország valamennyi, Dózsa nevét viselő úttörőcsapata felkötötte szalagját Dózsa seregének késő utódai — korhű jelmezekben vonultak Cegléd város dolgozói, a nagygyűlés résztvevői elhelyezték a 1919-es veteránok a hallgatóság között AZ MSZMP HATÁRŐRSÉGI BIZOTTSÁGA 1972. június 27-én kibővített ülést tartott. A pártbizottság meghall­gatta Böröcz István ezredes, első titkárnak — a KB május 21—22-i állásfoglalása alapján tartott­a tájékoztatóját az időszerű nemzet­közi kérdésekről; dr. Érsek Bertalan ezredes előterjesztésében meg­vitatta a pénzügyi-anyagi főnökségek munkájáról, munkarendjéről és stílusáról, az emberekről való anyagi gondoskodás helyzetéről készült jelentést, amelynek vitájában felszólalt dr. Lantos József rendőr ezredes, BM főcsoportfőnök-helyettes. A pártbizottság jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság első félévben végzett munkáját és a pártbizottság 1972. július 1-től december 31-ig szóló munkatervét; elfogadta a Politikai Bizottság 1972. április 6-i levele és a KEB március 13-i elvi állásfoglalása alapján készült útmutatót a válasz­tott pártszervek és az apparátus párt- és fegyelmi vizsgálatainál alkalmazandó módszerek és eljárások rendjére. A pártbizottság bensőségesen búcsúztatta nyugállományba vo­nult tagjait: Kucsara Mihály ezredes és Varjas János alezredes, és soraiba kooptálta Tóth Sándor alezredes, Nyirkos József alezredes elvtársakat. HAZÁÉRT A BM H­­­­­ABOnStd CB A BM KARHATALOM LAPJA _A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547/198-as mellék Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ Előfizetési ára havonta 6,- Ft. - BELSŐ HASZNÁLATRA: - 72.2315/2-26 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrtünk meg és nem küldünk vissza ! . A címlapon: a ceglédi Dózsa-szobor, Regős László felvétele

Next