A Hazáért, 1972 (27. évfolyam, 26-52. szám)
1972-06-28 / 26. szám
VT erőlényes vasárnap köszöntött június 25-én a fellobogózott Cegléd városára, ahol országos ünnepséget rendeztek a nagy parasztvezér születésének félévezredes évfordulóján. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az Országos Dózsa Emlékbizottság elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Illisz László, a KISZ KB titkára, Pest megye párt- és állami vezetői, Cegléd és a szomszédos városok képviselői, tudósok, művészek, köztük a Dózsa-emlékmű alkotója, Somogyi József, Kossuth-díjas szobrászművész. A Himnusz hangjai után dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepségen felavatott emlékművet a ceglédi dolgozók nevében Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke vette át, majd Bessenyei Ferenc, Kossuth-díjas színművész Illyés Gyula Dózsa György beszéde a ceglédi piacon című versét adta elő. Ezt követően Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet. — Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Kedves barátaim — kezdte beszédét Kállai Gyula. — Cegléd piacán szólni nagy tisztesség. Cegléd piacán szólni nagy felelősség. E város főtere a magyar történelem legfontosabb emlékhelyeinek egyike. Sorsdöntő, emlékezetes tömeggyűlések, demonstrációk zajlottak le itt s úgy érzem, ha szerényen is, de ezek sorába illeszkedik a mi mostani ünnepségünk. Dózsa György emlékművet kapott Cegléd piacán. Nemzeti múltunk nagy és tragikus sorsú alakja méltóbb helyre aligha kerülhetett volna ennél a főtérnél. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy a néphez szóló, a népet mozgósítani kívánó igaz vezetők nemegyszer fejtették ki programjukat Cegléd főterén, többi között itt mondotta el Kossuth Lajos is emlékezetes, mozgósító beszédét. Dózsa György történelmi szerepét méltatva kiemelte: személye, tevékenysége összeforrott a társadalmi haladás ügyével. Az 1514-es parasztforradalom kapcsán érdemes két mozzanatot külön is kiemelni: az egyik, hogy az osztályharc hazai történetében ez alkalommal tűntek fel nagyobb számmal a mesterlegények, a bányászok, mint a magyar proletariátus előhírnökei; a másik, hogy a közös érdekeket helyesen felismerve Dózsa seregében együtt küzdöttek az elnyomókkal szemben a magyarok, a szerbek, a horvátok, a románok és a Duna menti népek más elnyomott fiai. A nagy parasztforradalom előzményeiről szólva Kállai Gyula kiemelte: Dózsa, a népi forradalmár tudatában volt a kockázatnak, amelyet vállalt. Híres ceglédi beszédében, amely a jobbágyháború nyitányának tekinthető, maga is kifejezést adott ennek, amikor figyelmeztetett: senki se reménykedjék abban, hogy a nemességtől bocsánatot kérhet, úgy fog bűnhődni, mintha bűnt követett volna el. Levonta a forradalmi harcok már akkor is érvényes legfőbb tanulságát: „Nincsen hát középút!” — Dózsa György igazságos küzdelme, az 1514-es parasztháború — mondotta a többi között Kállai Gyula — kiemelkedő forradalmi tradíciók közé tartozik. Tanulmányozása, a reá való emlékezés tanulságul szolgál és lelkesít ma is. Mint minden nagy forradalmi hős, Dózsa György emléke is élt és hatott halála, a tüzes trónon való megégetése után is. A magyar munkásosztály Dózsát kezdettől fogva saját forradalmi ősének, hősének tekintette. Érezhető volt ez már a munkásosztály múlt század végi, század eleji megmozdulásainak időszakában is. 1919 hős tavaszának forradalmi napjaiban Dózsát, mint az osztályküzdelmek kiemelkedő harcosát, a nemzet önvédelmi harcosának ősét ünnepelték. Dózsa a népi összefogás egyik jelképévé tett a német imperialista törekvések, az országvesztéssel fenyegető második világháború elleni küzdelem időszakában is. A felszabadulás után egyre nagyobb a szerepe, a jelentősége a Dózsa és az 1514-es parasztforradalom emlékének. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen képviseli azt az elvet, hogy a forradalmi hagyományok örököse csak az lehet, aki maga is forradalmár, a társadalmi haladás híve. A ma legkövetkezetesebb forradalmárai egyben a múlt forradalmi harcainak örökösei is — hangsúlyozta beszéde végén Kállai Gyula, aki aláhúzta: haladó hagyományaink, nagy elődeink példája arra kötelez bennünket, hogy megértsük és kielégítsük a kor igényeit, hogy biztosítsuk a haladás és a béke élvonalában járó hazánkban a leghaladóbb társadalom, a szocializmus felépítését. (Fotó: Regős László) / Emlékünnepség Dózsa György születésének 500. évfordulóján Az Elnöki Tanács elnöke elhelyezi koszorúját A tyukodi Dózsa György-úttörőcsapat átadja a ceglédi pajtásoknak azt a zászlót, amelyre az ország valamennyi, Dózsa nevét viselő úttörőcsapata felkötötte szalagját Dózsa seregének késő utódai — korhű jelmezekben vonultak Cegléd város dolgozói, a nagygyűlés résztvevői elhelyezték a 1919-es veteránok a hallgatóság között AZ MSZMP HATÁRŐRSÉGI BIZOTTSÁGA 1972. június 27-én kibővített ülést tartott. A pártbizottság meghallgatta Böröcz István ezredes, első titkárnak — a KB május 21—22-i állásfoglalása alapján tartotta tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; dr. Érsek Bertalan ezredes előterjesztésében megvitatta a pénzügyi-anyagi főnökségek munkájáról, munkarendjéről és stílusáról, az emberekről való anyagi gondoskodás helyzetéről készült jelentést, amelynek vitájában felszólalt dr. Lantos József rendőr ezredes, BM főcsoportfőnök-helyettes. A pártbizottság jóváhagyta a végrehajtó bizottság első félévben végzett munkáját és a pártbizottság 1972. július 1-től december 31-ig szóló munkatervét; elfogadta a Politikai Bizottság 1972. április 6-i levele és a KEB március 13-i elvi állásfoglalása alapján készült útmutatót a választott pártszervek és az apparátus párt- és fegyelmi vizsgálatainál alkalmazandó módszerek és eljárások rendjére. A pártbizottság bensőségesen búcsúztatta nyugállományba vonult tagjait: Kucsara Mihály ezredes és Varjas János alezredes, és soraiba kooptálta Tóth Sándor alezredes, Nyirkos József alezredes elvtársakat. HAZÁÉRT A BM HABOnStd CB A BM KARHATALOM LAPJA _A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547/198-as mellék Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ Előfizetési ára havonta 6,- Ft. - BELSŐ HASZNÁLATRA: - 72.2315/2-26 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrtünk meg és nem küldünk vissza ! . A címlapon: a ceglédi Dózsa-szobor, Regős László felvétele