A Hazáért, 1973 (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
AMiHilmay FELADATOK godni senkit, aki a határőrség feladataiért, államhatárunk védelméért, rendünk biztonságáért felelősséget érez. Fegyelmi vonatkozásban is vannak gondjaink. A hivatásos és a sorozott állománynál is előfordul túlzott italozás, a parancsok nem pontos, sőt, sokszor hanyag teljesítése. Néhányan úgy vélik, hogy magánéletük rajtuk kívül nem tartozik senkire. Ugyanakkor egyes kollektívák, vezetők sem fordítanak kellő figyelmet munkatársaik magánéletére, holott, aki kommunista, attól meg kell követelnünk, hogy a munkahelyén, a családja, a barátai, ismerősei körében is közéleti emberként viselkedjen. A pártéletben, az új módszerek kedvezően éreztették hatásukat és a kommunisták nagy többsége helyesen értelmezi, dialektikus egységként fogja fel a demokráciát és a centralizmust, de akadnak ellenkező példák is. Mint ahogyan a nagy többség kommunista erkölcsiségével is szembenáll néhányak anyagiassága, jogtalan haszonszerzésre törekvése, elbizakodottsága, gőgje, kétarcú magatartása. Értékes tapasztalatok Böröcz István ezredes elvtárs vitaindítóját már az írásban kiadott értékelés ismeretében hallgatták végig a résztvevők. A dokumentum a X. kongresszus óta az alegységek párt- és KISZ- szervezetében végzett pártpolitikai munka főbb tapasztalatait rögzítette. Leszögezte: a szocializmus építésének egyre javuló külső és belső feltételei számunkra azt jelentették, hogy a szervezet és a vezetés korszerűsítésével, új anyagi-technikai eszközök beállításával szolgálati és harckészültségi feladatainkat magasabb színvonalon tudtuk ellátni. A vezetők, a párt- és politikai szervek elemezték és helyesen értékelték az új helyzetet, korszerűsítették a vezetést és a tervezést, a határőrizet módszereit, szélesítették kapcsolataikat a társadalmi, állami szervekkel és határvidék lakosságával, tartalmasan folytatták a honvédelmi nevelő munkát, sikerrel oldották meg az új rendszerű kiképzésre való áttérést, sokoldalúbbá és színvonalasabbá vált az emberekről való gondoskodás. Az alegységeknél folyó ideológiai munka hatékonyan segítette a személyi állomány tudatának szocialista formálását, a határőrizeti feladatok eredményesebb végrehajtását. A pártalapszervezetek és pártcsoportok rendszeresen segítették a tömegpolitikai munkát s ennek hatását politikánk megértése és a határőrizeti feladatok végrehajtása alapján mérték. A KISZ-bizottságok és alapszervezetek, élve az ifjúsági munka vonzó lehetőségeivel, jelentős szerepet vállaltak a határőrfiatalok kommunista neveléséből. Az eszmei, politikai munka különböző formái és módszerei összességükben, egymást kiegészítve segítették a nevelési célok megvalósítását, a határőrizeti feladatok eredményes teljesítését. Az alegységparancsnokok többsége felelősséget érez a nevelő munkáért, a személyi állomány politikai, erkölcsi állapotáért, s nemcsak irányítanak, de a végrehajtásból, a politikai munka ellenőrzéséből is részt vállalnak. A határőrségnél folyó tervszerű, összehangolt politikai munka, a katonai rend fenntartására irányuló tevékenység szilárdította a személyi állomány politikai, morális állapotát, a határőrség sorállományának többsége becsülettel teljesíti katonai kötelességeit. Az elmúlt két esztendőben fejlődött a pártalapszervezetek munkája, irányító tevékenységük a X. kongresszuson meghatározott és a párt szervezeti szabályzatában rögzített módosításoknak megfelel. Figyelmüket az eszmeipolitikai kérdésekre, a határőrség életét befolyásoló tényezőkre, a pártélet lenini normáinak erősítésére, a választott testületek munkamódszerének fejlesztésére, az emberekről való sokoldalú gondoskodásra, az élet- és munkakörülmények javítására összpontosítva jelentős eredményeket értek el. Tovább erősödött a kollektív vezetés és ezzel egyidőben fejlődött a személyes felelősség, a pártalapszervezetek vezetőségei egyre inkább irányítói a hatáskörükbe tartozó területeken a párt- és a politikai munkának. A kongresszusi határozatok eredményes végrehajtása növelte a pártalapszervezetek tekintélyét a katonatömegek körében, fokozta az ifjúkommunisták és a szervezetenkívüliek bizalmát a párt politikája iránt. Ezt az is mutatja, hogy a kongresszus óta sok arra érdemes elvtársat vettek fel a pártba, s kedvező, hogy a felvettek 75,9 százalékának eredeti foglalkozása munkás. Eredményesen, jól dolgoznak a határőrségnél működő KISZ-szervezetek is, a hatásos pártirányítás nyomán és a KISZ VIII. kongresszusa előkészítése, majd határozatai végrehajtása során erősödött kommunista jellegük, színesebbé és színvonalasabbá váltak rendezvényeik. A beszámoló természetesen nemcsak a fenti eredményeket sorakoztatta fel, hanem nagyon kritikusan és önkritikusan elemezte a helyzetet, de a bírálható nézetekről és jelenségekről már volt vagy ezután lesz szó még tudósításunkban. Húsz egybehangzó vélemény Az első napi vitában húsz párttitkár, politikai helyettes szólalt fel, elemzett egy-egy részterületet, értékelte saját alapszervezete, alegysége kétéves tevékenységét. Szinte valamennyi hozzászólást a beszámolóra, a vitaindítóra is jellemző nyíltság, őszinte, kritikus hangvétel jellemezte. S jóllehet a felszólalók saját területükről vették a példákat, elsősorban az alegységek életéről beszéltek, mindegyiküknél érződött, hogy ezt az országos politikához, az országos eredményekhez mérik, hogy nagy biztonsággal igazodnak el a legbonyolultabb kérdések között is. Használjuk fel a politikai oktatásban a pedagógiai, lélektani tudományok legújabb eredményeit — hangoztatta Kiss Kálmán hadnagy —, bizonyítva, hogy fiatal politikai munkásaink nemcsak a régi módszerek elsajátítására, hanem újak felkutatására is képesek, törekszenek. A bírálat, önbírálat fontos eleme munkánknak — mondotta Lengyel Dénes alezredes, mintegy példát adva felszólalásával az idősebb, tapasztaltabb kommunisták harcosságáról, személyes bátorságáról — s föl kell lépnünk az ellen, hogy egyesek nem szemtől szembe, nem nyíltan bírálnak, de az ellen is, amikor vezetők visszautasítják a jogos kritikát. Krizsán Attila hadnagy az információs munka fontosságáról, eredményeirőlbeszélt: baj — fejtette ki —, hogy az információk gyakorta külpolitia-centrikusak és kimaradbelőlük az alegységek élete, az erre jellemző események közlése és elemzése. Tudomásul kell vennünk, hogy néha a csend is információ. Huszadiknak, tehát utolsónak hozzászólva Beregnyei József hadnagy a pártépítési, a tagfelvételi munkáról beszélt. Az, hogy kikkel kerülünk egy sorba, hogy az, akit felveszünk, erősíti-e az alapszervezetet, vagy éppen ellenkezőleg, egyikünk számára sem lehet közömbös. Nincs helye a pártban annak, aki gyáva, megalkuvó, aki jó fiúnak akar látszani, de ugyanígy nincs helye annak sem, aki önhitt, öntelt, aki elhanyagolja munkáját, aki nem él becsületesen. A tanácskozás második napján A vitát Gém László alezredes, az MSZMP Határőrségi Bizottságának titkára foglalta össze. Hangsúlyozta az eszmecsere hasznosságát, s azt az itt is kitűnő tényt, hogy ez az apparátus, ez a most összegyűlt kollektíva képes magasabb színvonalon dolgozni, jól és eredményesen irányítani a pártmunkát a X. kongresszus határozatai végrehajtásának érdekében. — A felszólalók megerősítettek bennünket abban, hogy pártunk politikáját helyesen alkalmaztuk a határőrségnél, munkánk a párthatározatokra épül, megfelel a követelményeknek és a társadalmi elvárásoknak. Tudjuk, hogy a határőrség egyetlen szervénél sem lehet politikamentesen dolgozni, a politikai folyamatot kikapcsolni a munkából. Kitűnt az is, hogy az alapszervezeti pártmunkát segítve fokozni kell az ellenőrzést, s az elvégzett feladatokat mindig a követelményekhez kell mérni. Az MSZMP Határőrségi Bizottságának titkára ezután részletesen szólt a pártfegyelem kérdéseiről, a pártellenőrzés folyamatáról, a párt- és KISZ-szervezetek tevékenységének néhány vonásáról, majd a beszámoló taggyűlések előkészítéséről és levezetéséről. Az összefoglalót követően Varga Pál alezredes tájékoztatta a résztvevőket a politikai tömegmunka 1973-as feladatairól. A tanácskozás végén Szabó Gusztáv vezérőrnagy, országos parancsnok szólalt fel, méltatta a rendezvény helyét, szerepét a határőrség életében, a feladatok kialakításában. A kétnapos tanácskozás meggyőzött bennünket arról, hogy hasznos volt összehívni ezt az értekezletet, mert itt, akárcsak az MSZMP Határőrségi Bizottságának legutóbbi ülésén, számbavettük, saját területünkre behatároltuk a Központi Bizottság útmutatásait. Nyílt, őszinte munkaértekezlet volt ez, ami politikai munkásoknál természetes, kellő azonosulás nélkül ilyen tevékenységet folytatni lehetetlen. Jó érzés azt látnunk, hogy az alapszervezetek élén munkájukat értő, szívvel-lélekkel végző elvtársak állnak. S kell is hogy így legyen, hiszen a politikai munkásoknak nap mint nap hatást kell gyakorolni az állomány tudatára; itt nem lehet egyszer s mindenkorra deklarációkkal elintézni a dolgot. Az országos parancsnok ezután elmondotta: pártunk és kormányunk értékelése szerint a Belügyminisztérium, és ezen belül a határőrcsapatok áldozatos és eredményes munkát végeztek az elmúlt két esztendőben. " Elismerésre méltó eredményeink vannak minden vonatkozásban, de gondunk is akad bőven, s talán több, mint amennyit objektív körülmények okozhatnának. Ha előbbre akarunk lépni, akkor a párthatározatok, a parancsok, a szabályzatok tekintélyét kell elsősorban fokoznunk, úgy, hogy teljesebben hajtsuk végre azokat, úgy, hogy mindenki a maga területén felelősséget érezzen a munkáért. A szocialista társadalomban nem lehet közöny, visszahúzódás sem ilyen, sem olyan formában s nekünk sem szabad eltűrnünk, elfogadnunk azt, ami rossz, hanem az ügyet szolgálva harcolnunk kell a hibák ellen. — örülnünk kell a jónak, az eredményeknek — hangoztatta Szabó vezérőrnagy elvtárs —, de ez ne feledtesse el a gondjainkat s elvi alapon állva rendszeresen kontrolláljuk tevékenységünket. Nem a munka mennyiségét kell fokozni, hanem jobban kell tervezni, gyorsabban cselekedni, szigorúbban tartani magunkat elhatározásainkhoz. Keresni és kutatni kell a jobb munka lehetőségeit; joga és kötelessége mindenkinek, hogy az új dolgokat szilárdítsa és kiteljesítse. — Tovább kell mennünk az eddigi úton — mondotta az országos parancsnok —, de mint a miniszter elvtárs is hangsúlyozta, hatékonyabban és eredményesebben cselekedve úgy, hogy mindenki a hatáskörében végezze el magas színvonalon a feladatait, hogy szüntessünk meg minden felesleges formalitást és párhuzamosságot. De ezzel együtt tevékenységünkkel összetettebben vizsgáljuk, összbelügyi és összhatárőrizeti szempontokból és meg kell szüntetni, ahol még ilyennel találkozunk, a szűk szakmai prakticizmust. önökre is vár a feladat, hogy a cselekvési egységet a mostani szinten tartsuk, sőt tovább fokozzuk, hogy erősítsük azt a tudatot, csak szigorú elviség alapján, a párthatározatok, a törvények, a szabályzatok alapján lehet eredményesen cselekedni és aki ezt esetleg elfelejtené, azt a pártalapszervezeteknek, a kommunista kollektíváknak, parancsnokoknak, vezetőknek helyre kell igazítani. Nagyszerű eredményeink köteleznek arra, hogy minden elveinkkel ellentétes cselekményt szigorúan ítéljünk meg. z országos parancsnok elvtárs befejezésül tolmácsolta a belügyi miniszter elvtárs köszönetét, elismerését minden határőrnek a felelősségteljes munkáért, helytállásért. Hangsúlyozta, hogy a X. kongresszus óta a határőrcsapatoknál elért eredmények további jó munkára, a töretlen fejlődés előmozdítására köteleznek mindenkit s kötelezik elsősorban a kommunistákat. A HAZÁÉRT 3