Határőr, 1979 (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 1. szám

ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET 1978. december 22-én országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Dr. Kamara János vezérőrnagy, belügyminisztériumi ál­lamtitkár megnyitójában a Belügyminisztérium párt- és szakmai vezetői nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Korom Mihályt, az MSZMP KB tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, továbbá Borbándi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Rácz Sándort, az MSZMP KB tagját, a KB közigazgatási és ad­minisztratív osztályának vezetőjét, N. A. Koszov vezérőrna­gyot, Kovács Györgyöt, az MSZMP Belügyminisztériumi Bi­zottságának első titkárát, Kun Istvánt, az MSZMP BM Ha­tárőrségi Bizottságának első titkárát, valamint az elnökség többi tagját, a meghívottakat, a párttisztségviselőket és a berendelt parancsnokokat.­­ Az országos parancsnoki értekezlet­ napirendi témáját a Belügyminisztérium elmúlt évben végzett munkájának érté­kelését és az 1979. évi főbb feladatok meghatározását Ben­­kei András belügyminiszter, az MSZMP KB tagja mondta el. * Beszédének elején utalt arra, hogy az elmúlt évben kö­rültekintően, alaposan, országos méretekben felmérték, ösz­­szegezték az MSZMP XI. kongresszusa határozatából a bel­ügyi szervekre háruló feladatok időarányos teljesítésének helyzet­ét!­­ ■ '» A munka továbbfejlesztéséhez útmutatást és segítséget jelentett, hogy a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésén sokoldalúan áttekintette, részletesen elemezte a két kongresszus közötti első félidőszak eredményeit, gondjait. A szocialista építés minden fő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával a második ciklusban nagy figyelemmel kell foglalkozni. — Jóleső érzéssel fogadtuk és a további feladatok meg­valósításához újabb lendületet ad számunkra a Központi Bizottságnak a Belügyminisztériumra vonatkozó megállapí­tása, amelyben hangsúlyozta, hogy a belügyi munka a XI. kongresszus határozata értelmében folyik és megfelelő ered­mények születtek — szögezte le a miniszter. — Az elvi ala­pokon nyugvó következetes cselekvés, személyi állományunk odaadó és hivatástudattal végzett tevékenysége tovább erő­sítette a legfőbb feladat: az állam- és közbiztonság védel­mét. Fejlődtek kapcsolataink az állami, társadalmi és gaz­dasági szervekkel, a társadalmi erőkkel, és tovább mélyült együttműködésünk a testvéri szocialista országok azonos célokért és feladatokért munkálkodó társ fegyveres testüle­teivel. A belügyi munkában 1978-ban is eseményekben gazdag évet zártunk, amely bővelkedett megoldásra váró feladatok­ban. Szerveink következetes munkával törekedtek arra, hogy minél magasabb színvonalon lássák el a párt- és kormány­­határozatokban, a jogszabályokban, a parancsokban és uta­sításokban rögzített feladataikat. A belügyminiszter tájékoztatta az értekezlet résztvevőit, hogy az elmúlt időszakban a döntések gyakorlati megvaló­sításához szükséges jogi szabályozásokat dolgoztak ki. A Minisztertanács elé­­, a Honvédelmi Bizottság elé 7 előter­jesztés készült. Ezek közül jelentőségét tekintve kiemelte a külföldre utazásokról és az útlevelekről szóló új jogsza­bályokat, amelyek a társadalmunkban végbement fejlődést és a jogalkotás tapasztalatait figyelembe véve korszerűsítik a külföldre utazásokat és az útlevelek kiadásával kapcsola­tos eljárást. A­­közelmúltban a Minisz­tertanács megtárgyalta a BM önkéntes társadalmi segítői tevékenységéről szóló je­lentést; az önkéntes rendőrök, határőrök és tűzoltók mun­káját elismeréssel méltatta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányában foglaltak végrehajtásaként tovább növekedett azoknak a nemzetközi egyezményeknek a száma — elsősor­ban szocialista államokkal, de egyes tőkés országokkal is —, amelyek a Belügyminisztérium és szervei feladatait több­ol­­dalúan is érintik.­­• Kiadtunk 7 belügyminiszteri rendeletet és 22 utasí­tást, továbbá több fontos, a belügyi szervek tevékenységére vonatkozó parancsot. Így például a Körzeti Megbízotti Sza­bályzatot; A Kitüntetési és Elismerési Szabályzatot; A Tűz­oltóság Alaki Szabályzatát — mondotta a miniszter. — Foly­tattuk a szervezet, a szolgálati és munkarend továbbfejlesz­tését, a követelményekhez való igazítását. Az év folyamán több irányú intézkedések történtek a közbiztonsági és közlekedésrendészeti feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy a jövőben is a növekvő feladatok megoldásában az egyik legjelentő­sebb tartalék a munka- és szolgálatszervezés állandó javí­tása, a rendelkezésre álló erők és eszközök összehangolt, célszerű, a követelményeknek legjobban megfelelő kihasz­nálása. Ezért a belügyi szervek, a szolgálati és a munka­rendjének továbbfejlesztését az elkövetkező időszakban is folytatni kell. Mindezek az intézkedések alapvetően a te­rületi rendőri szervek, a végrehajtó szolgálat erősítésére irányulnak. A Belügyminisztérium feladatainak eredményes végre­hajtásában jelentős szerepe volt annak, hogy a rendőr­­főkapitányságok vezetői tovább javították vezetői, irányító, ellenőrző munkájuk rendszerét, szervezettségét, ezáltal szín­vonalasabbá vált az egész tevékenységük. A belügyminiszter elismeréssel és köszönettel szólt ar­ról a segítségről, amelyet a Belügyminisztérium és szervei a pártirányítás rendszerében munkájuk továbbfejlesztéséhez az MSZMP budapesti és megyei bizottságaitól kaptak. A tanácsok nagy igényességgel, segítőkészséggel tűzték napirendre a rendőri munkával kapcsolatos kérdéseket. — Tapasztaltuk — folytatta a miniszter —, hogy orszá­gosan növekszik a rendőri munka segítése, a társadalmi hát­tér, és mind szorosabbá válik az összefogás, a feladatok és a gondok megoldására. Utalt arra is, hogy a belügyi feladatok végrehajtásához a Belügyminisztérium központi és területi szerveinél mű­ködő pártszervezetek, KISZ- és szakszervezetek sokoldalú és hatékony segítséggel járultak hozzá, amelyért a minisz­térium vezetése nevében , is .elismerését és köszönetét, fe­,­jezte ki." .„­ A továbbiakban arról szólt, hogy pártunk következetes politikája, s az ennek nyomán kialakult nyugodt belpoli­tikai légkör, valamint nemzetközi tekintélyünk növekedése 1978-ban is kedvező feltételeket biztosított az állambizton­sági feladatok teljesítéséhez. A belügyminiszter megállapította, hogy az Országos Rendőrfőkapítányság és a rendőri szervek az elmúlt évben is tervszerű munkával törekedtek a közbiztonság, a közrend további erősítésére és a lakosság ügyeinek folyamatos inté­zésére. Feladataikat általában javuló színvonalon, ugyanak­kor a végrehajtás folyamatában jelentkező gondok és prob­lémák mellett oldották meg. A gondok, a soron levő felada­tok közül csak néhányat említett meg. A bűnözés bonyolultabbá vált, módszerei rejtettebben jelentkeztek, szervezettsége erősödött, veszélyessége fokozó­dott. Az idegenforgalom gyors növekedése az ezzel kapcsola­tos közbiztonsági és ügyintézési feladatok mennyiségi emel­kedését vonta maga után. Miként a párt- és az állami élet minden szintjén, a rendőri munkában is a gyorsaság, a hatékonyság és a tör­vényesség terén fokozódtak a követelmények. Mindezek jól mutatják, hogy a bűnüldözési, a közbiz­tonsági, a közlekedésrendészeti és az igazgatásrendészeti feladatok kiegyensúlyozott ellátása is nagyobb erőfeszítése­ket igényelt A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket érté­kelve utalt arra a mérsékelt emelkedésre, amelyet döntően a lopások, a fosztogatások gyakoribbá válása idézett elő. A különösen nagy kárral, súlyos következményekkel járó bűncselekmények és rendkívüli események megelőzése érdekében a rendőri munkának a jövőben még szervezet­tebben kell kutatnia a bűnözést elősegítő okokat körülmé­­nyeket, és átfogó rendszerré fejlesztve kezdeményezni a bűncselekmények elkövetésére lehetőséget adó tényezők fel­számolását. A bűnüldöző munkában bekövetkezett fejlődés kedve­zően elősegítette a közrendi, közbiztonsági feladatok meg­oldását. Az emberölések, az emberölési kísérletek, a könnyű és súlyos testi sértések csökkenése az éves viszonylatban valószínűsíthető. Más vonatkozásban gondot okoz, hogy a személyi és magántulajdon tekintetében nem erősödött a vagyonbiztonság. Az ország különböző területein templo­mokból, múzeumokból nagy értékű műkincseket tulajdoní­tottak el Szaporodnak a viszonylag magas kárértékkel járó rablások. Az elmúlt évekhez képest bizonyos előrelépést jelent, hogy a bűnelkövetők között némileg csökkent a büntetett előéletű, a visszaeső és a veszélyes bűnözők száma. Ehhez hozzájárult a­­rendőrhatósági kényszerintézkedések hatéko­nyabb, célirányosabb alkalmazása is. Az országos parancsnoki értekezlet elnöksége Benkei András belügyminiszter tartotta a beszámolót . : A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ; főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ; olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ; kép- és tördelőszerkesztő: TAKÁCS ISTVÁN Levélcím: HATÁRŐR szerkesztősége, 1391 Budapest, Pf. 208, vagy 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 324-936, 364-547/36-046-os mellék Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség politikai csoportfőnöksége, felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ Előfizetés ára havonta 10,— Ft. — BELSŐ HASZNÁLATRA! — Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. 79.2302/2­01 - Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató

Next