Határőr, 1980 (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 1. szám
ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET Benkei András, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter elnökletével 1979. december 18-án országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban, amelyen részt vett Gál Ferenc, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőhelyettese, Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára, Kun István ezredes, az MSZMP Határőrségi Bizottságának első titkárai továbbá a belügyi pártbizottságok vezető munkatársai. A Belügyminisztérium 1979. évi munkájának főbb tapasztalatai és a soron következő feladatok című napirendi témát dr. Kamara János altábornagy, belügyi államtitkár terjesztette elő. — A több éve kialakult gyakorlatnak megfelelően — mondta bevezetőként — az 1979-es esztendő befejezésével is szükségesnek tartottuk a Belügyminisztérium és szervei évi munkájával kapcsolatos, egyes fontosabb tapasztalatok összegezésére és néhány következtetés levonására a vezetői értekezlet öszszehívását. A jelenlegi értékeléssel összefüggésben az államtitkár két kérdésre hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a mai parancsnoki értekezletre még nem tűzhettük ki célul elmúlt évi tevékenységünk egészének megvitatását, nem csak azért, mert az 1979. évnek még nincs vége, hanem mert a munkára vonatkozó éves adatok csak a jövő év első negyedében állnak majd rendelkezésre. Ismert, hogy a büntető törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a számítógépér, adatfeldolgozásban is jelentős menynyiségű programváltoztatást kellett végrehajtani, s ez bizonyos mértékben késlelteti a statisztikai táblázatok elkészítését. A másik meghatározó jelentőségű kérdés, hogy olyan időpontban tartjuk meg az étekezletet, amikor már mindössze néhány hónap van hátra pártunk XII. kongresszusáig, és jelenleg a Belügyminisztériumnak a közel ötéves időszak alatt végzett munkája felmérésével foglalkozunk. Úgy értékelhető, hogy a BM szakmai területein, hasonlóképpen, mint pártalapszervezeteinknél, pártbizottságainknál, pártunk XII. kongreszszusára a felkészülés megfelelő ütemben és időarányosan folyik. Soron levő feladataink megoldásában jelentős iránymutatást és segítséget jelent számunkra pártunk Központi Bizottsága 1979. november 1-i ülésének határozata — mondta a továbbiakban az államtitkár —, belső helyzetünk és tennivalóink megítélésében pedig a Központi Bizottság ez év december 6-i határozata és a Központi Bizottságnak a párt XII. kongresszusára nyilvánosságra hozott irányelvet. A két dokumentumban — és ez külön is örömünkre szolgál — nagyon világosan kifejezésrejut a "politikai fő irányvonal következetes folytatása. További előrelépés azon az úton, amelyen az elmúlt években haladtunk, és amelyen évről évre tovább erősödtek a szocialista termelési és társadalmi viszonyok. Ennek legfontosabb mutatói, hogy törvényes rend van, pártunk és kormányzatunk politikája a dolgozók legszélesebb köreiben bizalmat és támogatást élvez, társadalmunkban tovább szilárdult a marxizmus—leninizmus eszmei befolyása, fejlődött a szocialista közgondolkodás, és mind szélesebb körben tudatosodnak a szocialista erkölcs és életmód normái. A jövőbeni előrehaladás szempontjából kedvezőnek értékelhető továbbá az, hogy társadalmunk osztályviszonyait a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeik azonossága és alkotó együttműködése jellemzi. A szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésében az előrehaladás másik lényeges mutatója az, hogy az ismert nehézségek ellenére eredményesen halad a szocialista építés a gazdaság minden területén. Népgazdaságunk a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődött, az ipar és a mezőgazdaság termelési eredményei lehetővé tették szociális, egészségügyi és kulturális életünk fejlesztését. Az eredmények mellett a Központi Bizottság felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem kevés azoknak a bonyolult feladatoknak a száma, amelyekkel az elkövetkező időszakban szembe kell néznünk, hogy meg tudjuk védeni és szilárdítani eddig elért eredményeinket. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli gazdaságpolitikánk további fejlesztését, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, az erőforrásainkkal való ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást. Mindezek gyakorlati megvalósítása alapvető jelentőségű abban a törekvésünkben, hogy az életszínvonal terén elért eredményeinket megtartsuk, megszilárdítsuk, és az újabb előrelépéshez a feltételeket biztosítsuk. A nemzetközi helyzet alakulása, állami, társadalmi, gazdasági életünk fejlődése, nemzetközi кареsolataink szélesedése jelentős hatással volt a Belügyminisztérium közpronti és területi szerveinek munkájára, és sokoldalúan meghatározta a végrehajtás körülményeit is — állapította meg dr. Kamara János államtitkár. Szerveink ez évi tevékenységükben a változó, a növekvő követelményekhez igazodva, kiegyensúlyozottak folytatták a XI. kongresszus határozatából reánk háruló feladatok teljesítését. Napjainkban és az elkövetkező időszakban — a XII. kongresszusra való felkészülés jegyében — folyik a feladatok végrehajtásának számbavétele, értékelése s a következő időszak tennivalónak meghatározása. A Belügyminisztérium és szervei ebben az évben is alapvetően eredményesen teljesítették feladataikat. Az elvégzett munka eredményeként tovább erősödött az állam- és a közbiztonság védelme, fejlődtek és közvetlenné váltak kapcsolatak az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel, az állampolgárok széles köreivel — szögezte le az előadó. — Szerveink célirányos és céltudatos munkával törekedtek arra, hogy minél magasabb színvonalon lássák el a párt-, a kormányhatározatokban, a jogszabályokban, parancsokban és utasításokban rögzített feladataikat. Ez évben a felsőbb szintű jogszabályok, az irányító szervek határozatai és a belügyi döntések megvalósítására 6 miniszteri rendeletet, 46 miniszteri utasítást és parancsot adtak ki. Közöttük egyre nagyobb számban szerepelnek azok a rendelkezések, amelyek az állam- és közbiztonság feladatai hatékonyabb ellátásának, az államigazgatási munka egyszerűsítésének soron levő feladatait, és amelyek a belügyi tevékenységnek a politikai, társadalmi fejlődés követelményeihez való mind hatékonyabb hozzáigazítását szolgálták. Az irányító és vezetői munka minden szintjén kiemelt figyelem irányult a kongresszusi határozatok végrehajtására, a beszámoltatások és az ellenőrzések tervszerűségének növelésére, a meglevő szervezeti lehetőségek jobb hasznosítására, a szervezetfejlesztés hatásfokának növelésére, a személyi, anyagi, technikai feltételek biztosítására, és ha a szükség úgy kívánta, bátrabban került sor az erők, az eszközök ideglenes vagy tartós átcsoportosítására is. Mindezek jelentős segítséget biztosítottak mind a központi, mind a területi rendőri szervek, a határőrkerületek és a megyei tűzoltó-parancsnokságok sokrétű tevékenységének egyenletes továbbfejlesztéséhez. A Belügyminisztérium 1979. évi feladatainak eredményes végrehajtásában jelentős szerepe volt annak, hogy a rendőr-főkapitányságok és a határőrség területi szervei az év folyamán tovább javították vezető, irányító és ellenőrző munkájuk rendszerét, szervezettségét, és ezáltal színvonalasabbá vált egész tevékenységük. Javult a központi rendelkezések, utasítások végrehajtása, jobban érvényesült az önállóság és a felelősség a feladatok helyi meghatározásában. Fokozódott az erőfeszítés a törvénysértések megelőzésére, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek helyes összhangjának elősegítésére, a társadalmi tulajdon védelmére, az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdítására. Az összességében kedvező előrelépés mellett ugyanakkor nem sikerült még minden területen megfelelően előrehaladni a munka- és a szolgálatszervezés hatékonyságának növelésében, a követelményekhez jobban igazodó munkaszervezés lehetőségeinek hasznosításában. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren még jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket az elkövetkező időszakban tudatosabban és célirányosabban kell felhasználnunk. A BM munkájára vonatkozó tapasztalatok mellett ugyanakkor felszínre került néhány olyan általánosítható tapasztalat is, amely egyértelműen megkívánja, hogy: — a bűnüldöző és igazságügyi szerveken kívül az érintett állami és gazdasági szervek is fokozottabban tekintsék feladatuknak a bűncselekmények megelőzését, a bűnözés okainak és feltételeinek feltárását, s tegyenek hatékony intézkedéseket megszüntetésükre; — állami életünk minden területén erősödjék tovább a szocialista törvényesség mindkét oldala, s a jogok érvényesülésének biztosítása Az országos parancsnáli értekezlet elnöksége A taggyűlések tapasztalatai Az orosházi határőrkerületnél dolgozó kommunisták, pártalapszervezetek elsőrendű feladatukként kezdték meg a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának összegezését, a felkészülést az MSZMP XII. kongresszusára. Felsőbb pártszerveink határozatainak megfelelően intézkedési tervet dolgoztunk ki s így biztosítani lehetett e munka összehangoltságát, szervezettségét. A feladatokat négy alkalommal alapszervezeti titkári és politikai helyettesi értekezleten vitattuk, beszéltük meg és meghatároztuk a konkrét tennivalókat az elvégzendő munkák sorrendjét és határidejét. A beszámoló taggyűlésekre készülve három titkár elvtárs is elmondhatta ezeken az értekezleteken tapasztalatait, ugyanakkor alkalmat adtunk rá, hogy menet köziben még a korrigálás lehetőségével a felkészülést közvetlenül irányítók s az abban főszerepet játszók kicserélhessék ellenőrzésük tapasztalatait, véleményét, sőt még a területi szervekkel is sikerült konzultációs lehetőségeket teremtenünk. Elmondhatjuk — s ez a kerületi párt-végrehajtó bizottság véleménye is —, hogy a beszámoló taggyűlést minden alapszervezetnél gondosan és megfelelően előkészítették, a beszámoló kollektív munkával, az elmúlt öt év során hozott határozatok és megtartott beszámoló taggyűlések tanulságainak felhasználásával készültek s az általános és a helyi kérdések közül kellő mélységben és szélességben a legfontosabbakat elemezték. Az alapszervezetekben a beszámoló taggyűlésekre való felkészülést a végrehajtóbizottság által kijelölt irányfelelősök segítették. Ezzel sikerült többek között elérni a látókör szélesítését is. A beszámolók valamennyi alapszervezetben legalább a taggyűlés előtt tíz nappal elkészültek s így elegendő idő maradt a szervezési-technikai előkészületekre, a viták tartalmi előkészítésére. A vezetőségek beszámolóikban mind az elvégzettek értékelését, mind a további feladatokat illetően a reális lehetőségekből indultak ki, így szemlélték a szakmai feladatokat, a határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést, a határrend biztosítását. Jóllehet kerületünknél a határsértők aktivitása az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett, egyetlen beszámolóban sem olvashattunk olyasmit, hogy a felsőbb szervektől kérték vagy várták volna a megoldást, a több erőt vagy eszközt. Elsősorban saját lehetőségeik jobb kihasználásával, a tervező-szervező munka további javításával, a szolgálati fegyelem, a felelősségérzet és a kommunista példamutatás szilárdításával foglalkoztak, ezekben jelölve meg az eredményesebb munka lehetőségét. A vezetőségek sok értékes, közvetlenül is hasznosítható javaslattal kívánták elősegíteni a minőségileg és mennyiségileg növekvő feladatok sikeres végrehajtását. A beszámolókban a vezetőségek elismeréssel szóltak a parancsnokok, a felsőbb szervek megértő hozzáállásáról és segítőkészségéről, jól látva, hogy az intenzívebb fejlesztés lehetőségeinek az általános helyzet szab határt és nem valakik jó- vagy rosszakarata. Igen sok szó esett a szolgálati körülmények, az életviszonyok terén bekövetkezett fejlődésről. A XI. kongresszus óta a korábbiaknál gyorsabb ütemben folyt kerületünknél az alegységek elhelyezési körleteinek korszerűsítése. Bár növekedett a szociális problémákkal bevonult katonák száma, az illetékesek a párt- és KISZ- szervezetek, a szakszervezet segítségével minden jogos panaszt orvosoltak. A kommunisták, különösen a családos, nős katonákkal való foglalkozást, gondjaik megoldásának segítését tartják humánusnak, emberségesnek. A beszámolók részletesen foglalkoztak az alapszervezetek eszmei-politikai tevékenységével, a propaganda, az agitáció, a tájékoztatás és az információáramlás helyi lehetőségeinek jobb kihasználásával. Megfogalmazták: e téren is hatékonyabb munkára van szükség s az alapszervezetek eszmei-politikai tevékenysége mindenütt közvetlenül is irányuljon a szolgálatellátásra, a napi határőrizeti feladatok — mint politikai tettek — jobb végrehajtására. A szervezeti életet elemezve a beszámolókban a vezetőségek kivétel nélkül megállapították, hogy az megfelel a szervezeti szabályzatban, a párthatározatokban, előírtaknak s a párt vezető szerepe helyi biztosításához megfelelően jó kereteket ad. Kerületünknél is érvényesülnek a pártélet lenini normái, erősödött a pártmunka kommunista, mozgalmi jellege s mindez a tevékenység egész hatásában megmutatkozott. A beszámolókat mindenütt élénk, sokirányú, és elme- ÉLÉNK ESZMECSERÉK