Határőr, 1980 (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 1. szám

ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET Benkei András, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter elnökletével 1979. december 18-án országos pa­rancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban, amelyen részt vett Gál Ferenc, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőhelyettese, Kovács György, az MSZMP Belügyminisz­tériumi Bizottságának első titkára, Kun István ezredes, az MSZMP Határőrségi Bizottságának első titká­rai továbbá a belügyi pártbizott­ságok vezető munkatársai. A Belügyminisztérium 1979. évi munkájának főbb tapasztalatai és a soron következő feladatok című na­pirendi témát dr. Kamara János al­tábornagy, belügyi államtitkár ter­jesztette elő. — A több éve kialakult gyakor­latnak megfelelően — mondta beve­zetőként — az 1979-es esztendő be­fejezésével is szükségesnek tartot­tuk a Belügyminisztérium és szer­vei évi munkájával kapcsolatos, egyes fontosabb tapasztalatok össze­gezésére és néhány következtetés levonására a vezetői értekezlet ösz­­szehívását. A jelenlegi értékeléssel összefüg­gésben az államtitkár két kérdésre hívta fel a figyelmet.­­ Az egyik, hogy a mai parancs­noki értekezletre még nem tűzhet­tük ki célul elmúlt évi tevékenysé­günk egészének megvitatását, nem csak azért, mert az 1979. évnek még nincs vége, hanem mert a munkára vonatkozó éves adatok csak a jövő év első negyedében állnak majd rendelkezésre. Ismert, hogy a bün­tető törvénykönyv hatálybalépésé­vel összefüggésben a számítógépér, adatfeldolgozásban is jelentős meny­­nyiségű programváltoztatást kellett végrehajtani, s ez bizonyos mérték­ben késlelteti a statisztikai tábláza­tok elkészítését. A másik meghatározó jelentőségű kérdés, hogy olyan időpontban tart­juk meg az étekezletet, amikor már mindössze néhány hónap van hátra pártunk XII. kongresszusáig, és je­lenleg a Belügyminisztériumnak a közel ötéves időszak alatt végzett munkája felmérésével foglalkozunk. Úgy értékelhető, hogy a BM szak­mai területein, hasonlóképpen, mint pártalapszervezeteinknél, pártbizott­ságainknál, pártunk XII. kongresz­­szusára a felkészülés megfelelő ütemben és időarányosan folyik. Soron levő feladataink megoldásá­ban jelentős iránymutatást és segít­séget jelent számunkra pártunk Központi Bizottsága 1979. november 1-i ülésének határozata — mondta a továbbiakban az államtitkár —, belső helyzetünk és tennivalóink megítélésében pedig a Központi Bi­zottság ez év december 6-i határo­zata és a Központi Bizottságnak a párt XII. kongresszusára nyilvános­ságra hozott irányelvet. A két doku­mentumban — és ez külön is örö­münkre szolgál — nagyon világosan kifejezésre­­jut a "politikai fő irány­vonal következetes folytatása. To­vábbi előrelépés azon az úton, ame­lyen az elmúlt években haladtunk, és amelyen évről évre tovább erő­södtek a szocialista termelési és társadalmi viszonyok. Ennek legfon­tosabb mutatói, hogy törvényes rend van, pártunk és kormányza­tunk politikája a dolgozók legszéle­sebb köreiben bizalmat és támoga­tást élvez, társadalmunkban tovább szilárdult a marxizmus—leninizmus eszmei befolyása, fejlődött a szocia­lista közgondolkodás, és mind szé­lesebb körben tudatosodnak a szo­cialista erkölcs és életmód normái. A jövőbeni előrehaladás szempont­jából kedvezőnek értékelhető to­vábbá az, hogy társadalmunk osz­tályviszonyait a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek egymáshoz való közeledése, alapve­tő érdekeik azonossága és alkotó együttműködése jellemzi. A szocialista termelési és társa­dalmi viszonyok fejlesztésében az előrehaladás másik lényeges mutató­ja az, hogy az ismert nehézségek ellenére eredményesen halad a szo­cialista építés a gazdaság minden területén. Népgazdaságunk a gazda­ságpolitikai célokkal összhangban fejlődött, az ipar és a mezőgazdaság termelési eredményei lehetővé tették szociális, egészségügyi és kulturális életünk fejlesztését. Az eredmények mellett a Köz­ponti Bizottság felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem ke­vés azoknak a bonyolult feladatok­nak a száma, amelyekkel az elkö­vetkező időszakban szembe kell néznünk, hogy meg tudjuk védeni és szilárdítani eddig elért eredmé­nyeinket. A kedvezőtlen világgazda­­sági folyamatok hatásainak ellensú­lyozása megköveteli gazdaságpoli­tikánk további fejlesztését, az irá­nyítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, az erőforrá­sainkkal való ésszerűbb, takaréko­sabb gazdálkodást. Mindezek gya­korlati megvalósítása alapvető je­lentőségű abban a törekvésünkben, hogy az életszínvonal terén elért eredményeinket megtartsuk, meg­szilárdítsuk, és az újabb előrelé­péshez a feltételeket biztosítsuk. A nemzetközi helyzet alakulása, állami, társadalmi, gazdasági éle­tünk fejlődése, nemzetközi каре­sola­taink szélesedése jelentős hatással volt a Belügyminisztérium közpronti és területi szerveinek munkájára, és sokoldalúan meghatározta a végre­hajtás körülményeit is — állapította meg dr. Kamara János államtitkár. Szerveink ez évi tevékenységük­ben a változó, a növekvő követel­ményekhez igazodva, kiegyensúlyo­­zottak folytatták a XI. kongresszus határozatából reánk háruló felada­tok teljesítését. Napjainkban és az elkövetkező időszakban — a XII. kongresszusra való felkészülés je­gyében — folyik a feladatok végre­hajtásának számbavétele, értékelése s a következő időszak tennivalónak meghatározása. A Belügyminisztérium és szervei ebben az évben is alapvetően ered­ményesen teljesítették feladataikat. Az elvégzett munka eredményeként tovább erősödött az állam- és a köz­­biztonság védelme, fejlődtek és köz­vetlenné váltak kapcsolat­­ak az ál­lami, társadalmi és gazdasági szer­vekkel, az állampolgárok széles kö­reivel — szögezte le az előadó. — Szerveink célirányos és céltudatos munkával törekedtek arra, hogy mi­nél magasabb színvonalon lássák el a párt-, a kormányhatározatokban, a jogszabályokban, parancsokban és utasításokban rögzített feladatai­kat. Ez évben a felsőbb szintű jog­szabályok, az irányító szervek hatá­rozatai és a belügyi döntések meg­valósítására 6 miniszteri rendeletet, 46 miniszteri utasítást és parancsot adtak ki. Közöttük egyre nagyobb számban szerepelnek azok a ren­delkezések, amelyek az állam- és közbiztonság feladatai hatékonyabb ellátásának, az államigazgatási mun­ka egyszerűsítésének soron levő fel­adatait, és amelyek a belügyi tevé­kenységnek a politikai, társadalmi fejlődés követelményeihez való mind hatékonyabb hozzáigazítását szolgálták. Az irányító és vezetői munka minden szintjén kiemelt figyelem irányult a kongresszusi határozatok végrehajtására, a beszámoltatások és az ellenőrzések tervszerűségének növelésére, a meglevő szervezeti le­hetőségek jobb hasznosítására, a szervezetfejlesztés hatásfokának nö­velésére, a személyi, anyagi, tech­nikai feltételek biztosítására, és ha a szükség úgy kívánta, bátrabban került sor az erők, az eszközök ideglenes vagy tartós átcsoportosí­tására is. Mindezek jelentős segít­séget biztosítottak mind a központi, mind a területi rendőri szervek, a határőrkerületek és a megyei tűz­oltó-parancsnokságok sokrétű tevé­kenységének egyenletes továbbfej­lesztéséhez. A Belügyminisztérium 1979. évi feladatainak eredményes végrehaj­tásában jelentős szerepe volt annak, hogy a rendőr-főkapitányságok és a határőrség területi szervei az év fo­lyamán tovább javították vezető, irányító és ellenőrző munkájuk rendszerét, szervezettségét, és ezáltal színvonalasabbá vált egész tevé­kenységük. Javult a központi ren­delkezések, utasítások végrehajtása, jobban érvényesült az önállóság és a felelősség a feladatok helyi meg­határozásában. Fokozódott az erő­feszítés a törvénysértések megelőzé­sére, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek helyes összhangjá­nak elősegítésére, a társadalmi tu­lajdon védelmére, az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdí­tására. Az összességében kedvező előre­lépés mellett ugyanakkor nem sike­rült még minden területen megfe­lelően előrehaladni a munka- és a szolgálatszervezés hatékonyságának növelésében, a követelményekhez jobban igazodó munkaszervezés le­hetőségeinek hasznosításában. A gyakorlati tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ezen a téren még jelen­tős tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket az elkövetkező időszak­ban tudatosabban és célirányosab­ban kell felhasználnunk. A BM munkájára vonatkozó tapasztalatok mellett ugyanakkor felszínre került néhány olyan általánosítható tapasz­talat is, amely egyértelműen meg­kívánja, hogy: — a bűnüldöző és igazságügyi szerveken kívül az érintett állami és­ gazdasági szervek is fokozot­tabban tekintsék feladatuknak a bűncselekmények megelőzését, a bűnözés okainak és feltételeinek feltárását, s tegyenek hatékony in­tézkedéseket megszüntetésükre; — állami életünk minden terüle­tén erősödjék tovább a szocialista törvényesség mindkét oldala, s a jogok érvényesülésének biztosítása Az országos parancsnáli értekezlet elnöksége A taggyűlések tapasztalatai Az orosházi határőrkerületnél dolgozó kommunisták, pártalapszervezetek elsőrendű feladatukként kezdték meg a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának összegezését, a felkészülést az MSZMP XII. kongresszusára. Felsőbb párt­szerveink határozatainak megfelelően intézkedési tervet dol­goztunk ki s így biztosítani lehetett e munka összehangolt­ságát, szervezettségét. A feladatokat négy alkalommal alapszervezeti titkári és politikai helyettesi értekezleten vitattuk, beszéltük meg és meghatároztuk a konkrét tennivalókat az elvégzendő munkák sorrendjét és határidejét. A beszámoló taggyűlések­re készülve három titkár elvtárs is elmondhatta ezeken az értekezleteken tapasztalatait, ugyanakkor alkalmat adtunk rá, hogy menet köziben még a korrigálás lehetőségével a felkészülést közvetlenül irányítók s az abban főszerepet játszók kicserélhessék ellenőrzésük tapasztalatait, vélemé­nyét, sőt még a területi szervekkel is sikerült konzultációs lehetőségeket teremtenünk. Elmondhatjuk — s ez a kerületi párt-végrehajtó bizott­ság véleménye is —, hogy a beszámoló taggyűlést minden alapszervezetnél gondosan és megfelelően előkészítették, a beszámoló kollektív munkával, az elmúlt öt év során hozott határozatok és megtartott beszámoló taggyűlések tanulságai­nak felhasználásával készültek s az általános és a helyi kérdések közül kellő mélységben és szélességben a legfon­tosabbakat elemezték. Az alapszervezetekben a beszámoló taggyűlésekre való felkészülést a végrehajtóbizottság által kijelölt irányfelelő­sök segítették. Ezzel sikerült többek között elérni a látókör szélesítését is. A beszámolók valamennyi alapszervezetben legalább a taggyűlés előtt tíz nappal elkészültek s így elegendő idő maradt a szervezési-technikai előkészületekre, a viták tar­talmi előkészítésére. A vezetőségek beszámolóikban mind az elvégzettek ér­tékelését, mind a további feladatokat illetően a reális le­hetőségekből indultak ki, így szemlélték a szakmai felada­tokat, a határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést, a ha­tárrend biztosítását. Jóllehet kerületünknél a határsértők aktivitása az országos átlagnál nagyobb mértékben növe­kedett, egyetlen beszámolóban sem olvashattunk olyasmit, hogy a felsőbb szervektől kérték vagy várták volna a meg­oldást, a több erőt vagy eszközt. Elsősorban saját lehető­ségeik jobb kihasználásával, a tervező-szervező munka to­vábbi javításával, a szolgálati fegyelem, a felelősségérzet és a kommunista példamutatás szilárdításával foglalkoztak, ezekben jelölve meg az eredményesebb munka lehetőségét. A vezetőségek sok értékes, közvetlenül is hasznosítható ja­vaslattal kívánták elősegíteni a minőségileg és mennyiségi­leg növekvő feladatok sikeres végrehajtását. A beszámolókban a vezetőségek elismeréssel szóltak a parancsnokok, a felsőbb szervek megértő hozzáállásáról és segítőkészségéről, jól látva, hogy az intenzívebb fejlesztés lehetőségeinek az általános helyzet szab határt és nem vala­kik jó- vagy rosszakarata. Igen sok szó esett a szolgálati körülmények, az életviszonyok terén bekövetkezett fejlődés­ről. A XI. kongresszus óta a korábbiaknál gyorsabb ütem­ben folyt kerületünknél az alegységek elhelyezési körletei­nek korszerűsítése. Bár növekedett a szociális problémák­kal bevonult katonák száma, az illetékesek a párt- és KISZ- szervezetek, a szakszervezet segítségével minden jogos pa­naszt orvosoltak. A kommunisták, különösen a családos, nős katonákkal való foglalkozást, gondjaik megoldásának segí­tését tartják humánusnak, emberségesnek. A beszámolók részletesen foglalkoztak az alapszerveze­tek eszmei-politikai tevékenységével, a propaganda, az agi­táció, a tájékoztatás és az információáramlás helyi lehetősé­geinek jobb kihasználásával. Megfogalmazták: e téren is hatékonyabb munkára van szükség s az alapszervezetek eszmei-politikai tevékenysége mindenütt közvetlenül is irá­nyuljon a szolgálatellátásra, a napi határőrizeti feladatok — mint politikai tettek — jobb végrehajtására. A szervezeti életet elemezve a beszámolókban a veze­tőségek kivétel nélkül megállapították, hogy az megfelel a szervezeti szabályzatban, a párthatározatokban, előírtaknak s a párt vezető szerepe helyi biztosításához megfelelően jó kereteket ad. Kerületünknél is érvényesülnek a pártélet lenini normái, erősödött a pártmunka kommunista, mozgal­mi jellege s mindez a tevékenység egész hatásában meg­mutatkozott. A beszámolókat mindenütt élénk, sokirányú, és elme- ÉLÉNK ESZMECSERÉK

Next