Határőr, 1981 (36. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-02 / 1. szám

EGY KÜLFÖLDI CSALÁD — férj, feleség és két gyermek — különös, de a­ határőrök előtt nem ismeretlen módszerrel próbált meg Nyugatra szökni. Az egyik külföldi útjuk során rokonuktól hamis kiutazási engedélyt kaptak, amelyre Magyarországra való beutazásuk után még a csehszlovák kiléptetőbélyegzőt is ráhami­­sították. Horváth Mihály határőrnek, a letenyei forgalom-ellen­őrzőpont útlevélkezelőjének azonban a hamis bélyegző feltűnt, és jelentette észrevételét Baranyi György százados, ügyeletes tiszt­nek. Az­­úti okmányok tüzetes vizsgálata bebizonyította, hogy a házaspár hamis kiutazási engedéllyel próbálta meg elhagyni az országot.­­ HAZÁNKBA UTAZVA egy külföldi férfi elhatározta, hogy Nyugatra szökik, ezért Budapesten egy NSZK-útlevelet vásárolt. „Új” úti okmányában sajátjára cserélte ki a benne levő fény­képet, s felszállt a Kelebiánál kilépő egyik nemzetközi gyorsvo­natra. Útját azonban onnan nem folytathatta tovább, mert Lukács Antal főtörzsőrmester felismerte a fényképcserét. Így először az útlevél vásárlóját, később az eladóját is elfogták. KALANDVÁGYBÓL AKART KISZÖKNI Kiss Imréné, foglal­kozás nélküli edelényi lakos. Tervéhez­­megnyerte az egyik kül­földi kamion vezetőjét. Mielőtt a gépkocsi a rajkai forgalom-el­lenőrzőpontra érkezett, a férfi a nőt a vezetőfülkében elbújtatta. Csorba József határőr, kutató azonban alaposan átvizsgálta a jár­művet, és felfedte az elrejtőzött Kiss Imrénét A határsértőt és segítőjét őrizetbe vették. EDDIG ÖSSZESEN HÉT ALKALOMMAL próbált meg Nyu­gatra szökni Szekér István, büntetett előéletű tatabányai lakos. Utoljára már a­z államhatárt sem tudta megközelíteni, mert a Komárom és Győr között közlekedő személyvonaton Babb­ák Ká­roly határőr felfigyelt rá, igazoltatta, majd tiltott határátlépés alapos gyanúja miatt előállította. A vizsgálat a határőr feltevését igazolta. Szekér István ismét bíróság elé kerül, immár hetedszer. HUSZONNÉGY ÉVIG élt Angliában Vojnischek László, aki 1956-ban szökött először Nyugatra, majd miután megelégelte a hontalanok keserű kenyerét, hazatelepüléshez kért és kapott en­gedélyt. Ám mindössze tíz hónapot volt itthon, amikor elhatá­rozta, hogy törvénytelen úton távozik az országból. Terve végre­hajtásában azonban Varga János határőr és Nacsa Lajos határőr megakadályozta. CSALÁDI PROBLÉMÁI ELÖL akart Nyugatra szökni Hor­váth Jánosné szombathelyi lakos. Kőszegtől gyalog vágott neki az útnak, amikor felfigyelt rá egy önkéntes határőr. Az önkéntes segítő azonnal értesítette az őrsöt, ahonnan riadócsoport sietett a helyszínre. Az önkéntes határőr feltételezése helyes volt: Cseh András őrvezető, a riadócsoport parancsnoka Horváthné igazol­tatása és kikérdezése után elegendő indokot látott előállításához. EGYSZER ÉS MINDENKORRA meg akarta oldani családi problémáit Varga Bélás, büntetett előéletű hosszúpályi lakos, ezért úgy határozott, hogy külföldre szökik. Vonattal próbálta megkö­zelíteni az államhatárt, ám a szegedi vasútállomásra már mint előállított személy érkezett. Kistorma Gyula főtörzsőrmester ugyan­is már felfigyelt a férfira, igazoltatta­, majd elszámoltatta. A bű­nöző hihetőnek tűnő meséje azonban a főtörzsőrmestert nem té­­ vesztette meg.• 36 DARAB „GAZDÁTLAN” KVARCÓRÁT találtak elrejtve a közelmúltban az egyik nemzetközi gyorsvonaton mintegy har­­minchatezer forint értékben. A sátoraljaújhelyi forgalom-ellenőr­zőponton kilépő egyik külföldi állampolgár személygépkocsijában pedig ezer méter sertésből, nyolc bőrkabát és tíz pulóver volt eldugva Dévényi László budapesti lakos zoknijában próbált magyar és külföldi fizetőeszközöket kicsempészni az országból, a vámőr azonban leleplezte csalárdságát. Dévényi miután belátta, hogy csempészése sikertelen, kikapta a vámőr kezéből a pénzt és ki­dobta a vonat ablakán. A. O. A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA Fősz»rk«zzt6: KOVÁCS JENŐ, fósz«rk*sztő-hely«tUs: REGÖS LÁSZLÓ; olvasászftrfcesztó: VARGA LÁSZLÓ, kép* és törd«fösz«rkesztő: TAKÁCS ISTVÁN. Levélcím: HATÁROK szerkesztősége, 1391 Budapest, Pf. 208 vagy 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 324-936, 364-547 36-046-os mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség politikai csoportfőnök­sége, felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a Posta Központi Hirlapirodánál, Budapest V., József nádor tér 1. 1900. Előfizetési ára havonta 14 forint, évente 168 forint. ZÁRT TERJESZ­TÉSŰ KIADVÁNY. Az előfizetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a heti­­lap illetéktelen kezekbe ne kerüljön ! Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem ölünk meg, és nem küldünk vissza. 81.2302/1­01 — Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Bolgár Imre Törvény, törvénymódosítás ÜLÉSEZETT AZ Az országgyűlés december 17— 18-án tartotta téli ülésszakát, amely­nek napirendjén a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköz­­társaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981 és 1985 közötti pénzügyi terveiről szóló tör­vényjavaslatok vitája, a törvények megalkotása szerepelt. Az előter­jesztők — Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, illetve dr. Hetényi István pénzügyminisz­ter — egybehangzóan szóltak arról, hogy a javaslatokat mind a szak­emberek és szakmai szervezetek, mind a különböző demokratikus fó­rumok segítségére támaszkodva, nagy alapossággal készítették elő. Ezért különösen biztatónak tekint­hető a tény, hogy a nehéz világ­­gazdasági helyzet s népgazdasá­gunkban az intenzív fejlődési sza­kaszra való áttérés okozta gondok ellenére nemcsak a nemzeti jöve­delem, a termelés színvonalának megóvását, az életszínvonal megőr­zését, hanem a jövő fejlődésének megalapozása mellett valamelyes emelkedést is célul tűzhettünk ki. A vitában felszólalók — köztük miniszterek és Havasi Ferenc elv­társ, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Komárom megyei kép­viselő — egyöntetűen leszögezték: nem térünk el a pártunk program­­nyilatkozatában megjelölt alapvető célkitűzésektől, terveink reálisak, s ezek megvalósításának fedezete né­pünk tehetsége, tenni akarása, egyre erősödő szocialista nemzeti egysége. A törvények megalkotását köve­tően a napirendnek megfelelően Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesztett elő javaslatot a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására. Az alábbiakban Czinege Lajos elvtárs beszédét és a honvédelmi törvénynek az országgyűlés által el­fogadott módosítását közöljük.­­ Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvényt. Amikor most a Minisztertanács megbízásából a törvény módosítására vonatkozó ja­vaslatot előterjesztem, tisztelettel je­lentem, hogy honvédelmi törvé­nyünk kiállta a gyakorlat próbáját. A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement válto­zások, hazánk, rendszerünk vé­delme, szövetségi kötelezettségeink figyelembevételével széleskörűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgá­lati idő csökkentésének lehetőségét. Úgy ítéljük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. A miniszter ezután vázolta a megváltozott feltételeket, a törvény­­módosítás indokait. — Az ifjúság általános felkészült­sége nőtt. A sorkötelesek túlnyomó többsége — a bevonulás előtt — szakmunkásképzésben részesül, vagy középfokú oktatási intézményben fejezi be tanulmányait. Rövidebb idő alatt képesek a katonai isme­reteket elsajátítani. Az a jellemző, hogy sorkatonáink szorgalmasan tanulnak, fegyelmezett magatartást tanúsítanak. A hivatásos állomány — meglevő kádereink — felkészült­sége folyamatosan nő, tapasztalata gazdagszik. A fegyveres erők, a Magyar Néphadsereg korszerű esz­közökkel felszerelt kiképzési bázi­sokkal rendelkezik. Mindezek össz­hatásaként sorkatonáinkat rövidebb idő alatt is fel tudjuk készíteni megtisztelő kötelezettségük teljesí­tésére. Az utóbbi években — a követel­ményekhez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkal­massági elbírálási rendszert vezet­tünk be, s ennek eredményeként a Az országgyűlés december 17-18-án tartotta téli ülésszakát, amelynek napirendjén a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981 és 1985 közötti pénzügyi terveiről szóló törvényjavaslatok vitája, a törvények megalkotása szerepelt katonai szolgálatra alkalmasok ará­nya a korábbi 70 százalékról, 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedni fog a sor­kötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona­szükséglete folyamatosan kielégít­hető. Egyben érvényt tudunk sze­rezni annak is, hogy minden kato­nai szolgálatra alkalmas fiatal be­hívásra kerüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyan­annyi idő alatt 25 százalékkal több katonát képzünk ki, vagyis gyor­sabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tarta­léka, javul korösszetétele. Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén, vagyis 18— 20, hanem átlagosan 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy- vagy két­gyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt jelentősen csökkenteni tudjuk a be­hívottak átlagos életkorát és ezzel a nősek, családosok arányát. Kedvező feltételekről beszéltem. Annak érdekében, hogy a feltéte­lekből a szándéknak megfelelő eredmények szülessenek, sokat és keményen kell dolgoznunk. Első­sorban a hivatásos állományra ne­hezedik több feladat. Kevesebb idő alatt, a növekvő követelmény szint­jén kell felkészíteni a katonát. A sorkatonának még nagyobb oda­adással, fegyelmezettebben kell ta­nulnia, szolgálati kötelezettségeit teljesítenie. Tudatosan és hangsú­lyozottan a kell szót használom. Kell! Mert a nemzetközi helyzet — szándékunkkal ellentétes — alaku­lása azt követeli, hogy tovább nö­veljük a hadsereg, a fegyveres erők kiképzettségét, felkészültségét, harc­­készültségét, tehát harci képességét. A helyzet azt követeli, hogy fegy­veres erőink, a Magyar Néphadser Czinege Lajos honvédelmi miniszter expozéját tartja

Next