Határőr, 1981 (36. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-02 / 1. szám
EGY KÜLFÖLDI CSALÁD — férj, feleség és két gyermek — különös, de a határőrök előtt nem ismeretlen módszerrel próbált meg Nyugatra szökni. Az egyik külföldi útjuk során rokonuktól hamis kiutazási engedélyt kaptak, amelyre Magyarországra való beutazásuk után még a csehszlovák kiléptetőbélyegzőt is ráhamisították. Horváth Mihály határőrnek, a letenyei forgalom-ellenőrzőpont útlevélkezelőjének azonban a hamis bélyegző feltűnt, és jelentette észrevételét Baranyi György százados, ügyeletes tisztnek. Azúti okmányok tüzetes vizsgálata bebizonyította, hogy a házaspár hamis kiutazási engedéllyel próbálta meg elhagyni az országot. HAZÁNKBA UTAZVA egy külföldi férfi elhatározta, hogy Nyugatra szökik, ezért Budapesten egy NSZK-útlevelet vásárolt. „Új” úti okmányában sajátjára cserélte ki a benne levő fényképet, s felszállt a Kelebiánál kilépő egyik nemzetközi gyorsvonatra. Útját azonban onnan nem folytathatta tovább, mert Lukács Antal főtörzsőrmester felismerte a fényképcserét. Így először az útlevél vásárlóját, később az eladóját is elfogták. KALANDVÁGYBÓL AKART KISZÖKNI Kiss Imréné, foglalkozás nélküli edelényi lakos. Tervéhezmegnyerte az egyik külföldi kamion vezetőjét. Mielőtt a gépkocsi a rajkai forgalom-ellenőrzőpontra érkezett, a férfi a nőt a vezetőfülkében elbújtatta. Csorba József határőr, kutató azonban alaposan átvizsgálta a járművet, és felfedte az elrejtőzött Kiss Imrénét A határsértőt és segítőjét őrizetbe vették. EDDIG ÖSSZESEN HÉT ALKALOMMAL próbált meg Nyugatra szökni Szekér István, büntetett előéletű tatabányai lakos. Utoljára már az államhatárt sem tudta megközelíteni, mert a Komárom és Győr között közlekedő személyvonaton Babbák Károly határőr felfigyelt rá, igazoltatta, majd tiltott határátlépés alapos gyanúja miatt előállította. A vizsgálat a határőr feltevését igazolta. Szekér István ismét bíróság elé kerül, immár hetedszer. HUSZONNÉGY ÉVIG élt Angliában Vojnischek László, aki 1956-ban szökött először Nyugatra, majd miután megelégelte a hontalanok keserű kenyerét, hazatelepüléshez kért és kapott engedélyt. Ám mindössze tíz hónapot volt itthon, amikor elhatározta, hogy törvénytelen úton távozik az országból. Terve végrehajtásában azonban Varga János határőr és Nacsa Lajos határőr megakadályozta. CSALÁDI PROBLÉMÁI ELÖL akart Nyugatra szökni Horváth Jánosné szombathelyi lakos. Kőszegtől gyalog vágott neki az útnak, amikor felfigyelt rá egy önkéntes határőr. Az önkéntes segítő azonnal értesítette az őrsöt, ahonnan riadócsoport sietett a helyszínre. Az önkéntes határőr feltételezése helyes volt: Cseh András őrvezető, a riadócsoport parancsnoka Horváthné igazoltatása és kikérdezése után elegendő indokot látott előállításához. EGYSZER ÉS MINDENKORRA meg akarta oldani családi problémáit Varga Bélás, büntetett előéletű hosszúpályi lakos, ezért úgy határozott, hogy külföldre szökik. Vonattal próbálta megközelíteni az államhatárt, ám a szegedi vasútállomásra már mint előállított személy érkezett. Kistorma Gyula főtörzsőrmester ugyanis már felfigyelt a férfira, igazoltatta, majd elszámoltatta. A bűnöző hihetőnek tűnő meséje azonban a főtörzsőrmestert nem té vesztette meg.• 36 DARAB „GAZDÁTLAN” KVARCÓRÁT találtak elrejtve a közelmúltban az egyik nemzetközi gyorsvonaton mintegy harminchatezer forint értékben. A sátoraljaújhelyi forgalom-ellenőrzőponton kilépő egyik külföldi állampolgár személygépkocsijában pedig ezer méter sertésből, nyolc bőrkabát és tíz pulóver volt eldugva Dévényi László budapesti lakos zoknijában próbált magyar és külföldi fizetőeszközöket kicsempészni az országból, a vámőr azonban leleplezte csalárdságát. Dévényi miután belátta, hogy csempészése sikertelen, kikapta a vámőr kezéből a pénzt és kidobta a vonat ablakán. A. O. A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA Fősz»rk«zzt6: KOVÁCS JENŐ, fósz«rk*sztő-hely«tUs: REGÖS LÁSZLÓ; olvasászftrfcesztó: VARGA LÁSZLÓ, kép* és törd«fösz«rkesztő: TAKÁCS ISTVÁN. Levélcím: HATÁROK szerkesztősége, 1391 Budapest, Pf. 208 vagy 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 324-936, 364-547 36-046-os mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség politikai csoportfőnöksége, felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlapirodánál, Budapest V., József nádor tér 1. 1900. Előfizetési ára havonta 14 forint, évente 168 forint. ZÁRT TERJESZTÉSŰ KIADVÁNY. Az előfizetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a hetilap illetéktelen kezekbe ne kerüljön ! Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem ölünk meg, és nem küldünk vissza. 81.2302/101 — Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Bolgár Imre Törvény, törvénymódosítás ÜLÉSEZETT AZ Az országgyűlés december 17— 18-án tartotta téli ülésszakát, amelynek napirendjén a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981 és 1985 közötti pénzügyi terveiről szóló törvényjavaslatok vitája, a törvények megalkotása szerepelt. Az előterjesztők — Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, illetve dr. Hetényi István pénzügyminiszter — egybehangzóan szóltak arról, hogy a javaslatokat mind a szakemberek és szakmai szervezetek, mind a különböző demokratikus fórumok segítségére támaszkodva, nagy alapossággal készítették elő. Ezért különösen biztatónak tekinthető a tény, hogy a nehéz világgazdasági helyzet s népgazdaságunkban az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés okozta gondok ellenére nemcsak a nemzeti jövedelem, a termelés színvonalának megóvását, az életszínvonal megőrzését, hanem a jövő fejlődésének megalapozása mellett valamelyes emelkedést is célul tűzhettünk ki. A vitában felszólalók — köztük miniszterek és Havasi Ferenc elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Komárom megyei képviselő — egyöntetűen leszögezték: nem térünk el a pártunk programnyilatkozatában megjelölt alapvető célkitűzésektől, terveink reálisak, s ezek megvalósításának fedezete népünk tehetsége, tenni akarása, egyre erősödő szocialista nemzeti egysége. A törvények megalkotását követően a napirendnek megfelelően Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesztett elő javaslatot a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására. Az alábbiakban Czinege Lajos elvtárs beszédét és a honvédelmi törvénynek az országgyűlés által elfogadott módosítását közöljük. Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvényt. Amikor most a Minisztertanács megbízásából a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem, hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségi kötelezettségeink figyelembevételével széleskörűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Úgy ítéljük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. A miniszter ezután vázolta a megváltozott feltételeket, a törvénymódosítás indokait. — Az ifjúság általános felkészültsége nőtt. A sorkötelesek túlnyomó többsége — a bevonulás előtt — szakmunkásképzésben részesül, vagy középfokú oktatási intézményben fejezi be tanulmányait. Rövidebb idő alatt képesek a katonai ismereteket elsajátítani. Az a jellemző, hogy sorkatonáink szorgalmasan tanulnak, fegyelmezett magatartást tanúsítanak. A hivatásos állomány — meglevő kádereink — felkészültsége folyamatosan nő, tapasztalata gazdagszik. A fegyveres erők, a Magyar Néphadsereg korszerű eszközökkel felszerelt kiképzési bázisokkal rendelkezik. Mindezek összhatásaként sorkatonáinkat rövidebb idő alatt is fel tudjuk készíteni megtisztelő kötelezettségük teljesítésére. Az utóbbi években — a követelményekhez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert vezettünk be, s ennek eredményeként a Az országgyűlés december 17-18-án tartotta téli ülésszakát, amelynek napirendjén a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981 és 1985 közötti pénzügyi terveiről szóló törvényjavaslatok vitája, a törvények megalkotása szerepelt katonai szolgálatra alkalmasok aránya a korábbi 70 százalékról, 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedni fog a sorkötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatonaszükséglete folyamatosan kielégíthető. Egyben érvényt tudunk szerezni annak is, hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt 25 százalékkal több katonát képzünk ki, vagyis gyorsabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tartaléka, javul korösszetétele. Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén, vagyis 18— 20, hanem átlagosan 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy- vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt jelentősen csökkenteni tudjuk a behívottak átlagos életkorát és ezzel a nősek, családosok arányát. Kedvező feltételekről beszéltem. Annak érdekében, hogy a feltételekből a szándéknak megfelelő eredmények szülessenek, sokat és keményen kell dolgoznunk. Elsősorban a hivatásos állományra nehezedik több feladat. Kevesebb idő alatt, a növekvő követelmény szintjén kell felkészíteni a katonát. A sorkatonának még nagyobb odaadással, fegyelmezettebben kell tanulnia, szolgálati kötelezettségeit teljesítenie. Tudatosan és hangsúlyozottan a kell szót használom. Kell! Mert a nemzetközi helyzet — szándékunkkal ellentétes — alakulása azt követeli, hogy tovább növeljük a hadsereg, a fegyveres erők kiképzettségét, felkészültségét, harckészültségét, tehát harci képességét. A helyzet azt követeli, hogy fegyveres erőink, a Magyar Néphadser Czinege Lajos honvédelmi miniszter expozéját tartja