Határőr, 1986 (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 1. szám
FÉNYKÉRGSERÉVEL HAMISÍTOTT ÚTI OKMÁNNYAL jelentkezett belépésre Ferihegyen egy, tuniszi repülőjárattal érkezett, 26 esztendős hontalan kereskedő. Csíkos Jánosné polgári alkalmazott, vízumkezelő azonnal fölfedte a hamisítást. Az idegen, miután elfogták, vallomásában azt állította: kórházi gyógykezelés végett jött hazánkba. Egy másik járattal visszautasították őt. JOBB MEGÉLHETÉS REMÉNYÉBEN egy 23 éves külföldi műszerész más névre szóló úti okmánnyal próbált, hazánkat úttolejtve, Nyugat-Berlinbe eljutni. Röszkénél Hrabovszki Mihály sortörzsőrmester, útlevélkezelő rögtön észrevette a személycserét. Elfogta őt. Vele együtt elfogták három honfitársát is, akik tudtak határsértési szándékáról és feljelentési kötelezettségüket elmulasztották. Mind a négyüket visszairányították jugoszláv területre. MÁSODSZOR IS MEGKÍSÉRELTE a tiltott határátlépést, anyagi érdekből egy 28 esztendős, büntetett előéletű budapesti vasutas. Ezúttal eljutott Kőszeg térségébe. Késő este Miknyeczki István és Németh Zoltán határőr, nyomsávellenőrző járőr gyanús neszezésre figyelt föl. Felszólításuknak azonban nem tett eleget a férfi, tovább lapult a közeli rejtekhelyen. A járőr erre óvatosan megközelítette, és úgy fogta el őt. Beismerő vallomást tett. KALANDVÁGYBÓL OLASZORSZÁGIBA indult illegálisan két fiatalkorú dunántúli segédmunkás. A Nagykanizsa felé tartó vonaton Papp József sor őrmester és Szabó Tamás határőr fogott gyanút irántuk. Igazoltatták őket és úti céljuk felől is tudakozódtak. Erre vonatkozóan azonban bizonytalan és elfogadhatatlan válaszokat kaptak tőlük. Elfogásuk után beismerték vétségüket. BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁSA ELŐL és családi okok miatt Csehszlovákiába akart szökni egy 39 esztendős, büntetett előéletű lakatos. Kora este, sötétedéskor ért az államhatár közelébe, de Hidasnémeti térségében meglátta őt egy önkéntes határőr. Az ő jelzése után Bodnár István százados vezetésével a riadócsoport a nyomába eredt, és kézre kerítette a határsértőt, aki beismerte vétségét. A HATÁRŐRÖK, A VÁMŐRÖK ÉS A RENDŐRI SZERVEK beosztottainak együttműködése, valamint a vámvizsgálat alapján IFEP-jeinken az utóbbi hetekben összesen harminckét, különböző nemzetiségű utazó ellen intézkedtek, vám- és devizabűntett, tizenhét ellen pedigvétség elkövetése miatt. Az érintettek többsége különféle fizetőeszközöket, egy részük ékszert, illetve szőrmét, radiátorokat, lószerszámot, műszaki, valamint piperecikkeket, kávét, kvarcórákat és -elemeket, porcelánt, s más vámárut akart ki-, illetve becsempészni. Közülük a legtöbb vámárut — 1 260 000 forint becsértékben — egy belépő külföldi betanított munkás gépjárművében találták, az abban kiépített rejtekhelyen. Szolbon egy belépő házaspár csomagjaiban ellenséges propagandaanyagra bukkantak a vámvizsgálat során. A KUTATÓ-BIZTOSÍTÓ HATÁRŐRJÁRŐRÖK is eredményesen dolgoznak. A Hidasnémetiben kilépő nemzetközi gyorson, az ülés alatt 25 000 forint értékű ruhaneműt, Hegyeshalomban egy belépő nemzetközi gyorson, a kocsi burkolata mögé rejtve 43 000 forint értékben kvarcórákat éselemeket találtak. Tulajdonosuk mindkét esetben ismeretlen maradt. Kelebián, az egyik belépő tehervagon oldalán idegen nyelvű ellenséges feliratot fedtek föl, amellyel kapcsolatban megtették a szükséges intézkedéseket. B. J. A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő helyettes: SZABÓ JÓZSEF, olvasószerkesztő: DANYI JÓZSEF, kép- és tördelőszerkesztő: TAKÁCS ISTVÁN. Levélcím: HATÁRŐR szerkesztősége, Budapest 1391. Pf. 208 vagy Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1055. TELEFON: 324-936, 383-444/36-046-os mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség politikai csoportfőnöksége, felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál, Budapest V., József nádor tér 1. 1900. Előfizetési ára havonta 17 50 forint, évente 210 forint. ZÁRT TERJESZTÉSŰ KIADVÁNY. Az előfizetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a hetilap illetéktelen kezekbe ne kerüljön . Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 86.2302/201 - Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató. Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára december 19-én a Mező Imre úti temetőben Oláh István hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert, az MSZMP KB tagját. A ravatalnál díszőrségben tisztelgett az elhunyt előtt az MSZMP Politikai Bizottságának, a kormánynak több tagja, párt- és állami életünk számos személyisége. Lerótták kegyeletüket a ravatalnál a Belügyminisztérium vezetői, élükön dr. Kamara János belügyminiszterrel. Elmentek a végső tiszteletadásra a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, illetve a temetésre érkezett katonai delegációk tagjai, s ott voltak a budapesti diplomáciai testületek képviselői is. A gyászszertartáson — a Himnusz elhangzása után — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes vett búcsút az elhunyttól, idézte fel Oláh István életpályáját, majd arról szólt, hogy Oláh István politikus katona volt. Olyan ember, aki egyre táguló látókörrel a nép, a társadalom érdekeit szem előtt tartva gondolkodott. Olyan államférfi, aki a védelem korszerűsítésének pénz- és anyagigényes feladatait mindig törekedett összeegyeztetni a gazdaság, a társadalom lehetőségeivel. Gyakran volt kezdeményezője olyan, az ország adottságaira, teherbíró képességére épülő megoldásoknak, amelyek szövetségeseink körében is elismerést váltottak ki. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Néphadsereg fejlesztésének, erősítésének és korszerűsítésének nagy horderejű feladatai megoldásában, mondotta Czinege Lajos, végső búcsút véve a társadalom ügyéért törekvő embertől, a párt, a közélet elv.hű harcosától, a néphadsereg kiemelkedő tehetségű vezetőjétől. A Honvédelmi Minisztérium, a néphadsereg személyi állománya, a család, a barátok és a fegyvertársak gyászát Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmácsolta. Emlékeztetett arra, hogy Oláh István a hazáért, a népért élni s halni kész hazaffiiak sorába tartozott, akik nemzeti történelmünk sorsdöntő napjaiban alapító tagjai voltak a születő új, demokratikus népi hadseregnek. Meghatározó volt számára a forradalmi múltú családjától kapott indíttatás: kommunista, szocialista meggyőződésű szüleinek küzdelmes és nehéz élete, elvhűsége, elkötelezettsége maradandó hatást gyakorolt a felnőtté váló ifjúra. — Oláh István nemzetben, népben, társadalmi méretekben gondolkodó hazafi, elvhű és mindig tettre kész kommunista ember, lényeglátó és alkotó, önmagával szemben is magas követelményeket támasztó, igényes katona volt — hangoztatta Mórocz Lajos. — A munkában vezérelve volt a pontos eligazodás és a következetes cselekvés. Nagy türelemmel, szeretettel nevelte fiatalabb elvtársait, bajtársait, útjukat, fejlődésüket figyelemmel kísérte, segített nekik. Példakép volt, iskolát teremtett maga körül. Ismerte a laktanyákat, sokat volt az emberek között, és szívén viselte akatonák gondjait. Élete utolsó percéig zászlóvivője volt honvédelmi politikánk valóra válásának. Az a szilárd elvi meggyőző vezérelte, hogy nemzeti függettségünk megőrzésének, az emberi békéjének legfőbb záloga a szocialista országok egysége, a Varsó Szerződés fegyveres erőinek tesvéri szövetsége. Ennek erősítéséé szilárdításáért következetesen, s tádhatatlanul dolgozott. — Azzal őrizzük meg emléke, hogy vállvetve, sorainkat tömöri, tovább folytatjuk a vezetésedig megkezdett nagy munkát, tóvá dolgozunk pártunk honvédelmi plitikájának megvalósításán, néphíseregünk fejlesztésén és korszerű tésén — mondotta végezetül Mrácz Lajos. A gyászszertartáson a fegyverbrátok együttérzését Florian Siwic hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi ministere, a Lengyel Egyesült Munkátpárt KB Politikai Bizottságának póttagja tolmácsolta. A Varsói Szrződés tagállamai honvédelmi misztereinek és képviselőinek megbízásából és nevükben mély részvétet fejezte ki a kormánynak a Honvédelmi Minisztériumnál, majd a baráti országok fegyvere erői, katonái nevében vett búcsút Oláh Istvántól. — Mint kommunisták és mint katonák meghajtjuk gyászlobogónkat a halott előtt, és eltökéltek vagyunk arra, hogy töretlen akarattal és odaadással szolgáljuk tovább azokat a nagy eszméket, amelyek a szocializmust építő népeink békéjét és biztonságát garantálják, amelyekért a hadseregtábornok egész életét áldozta. Ezután a koporsót ágyútalpakra helyezték, s a gyászolók sokasága kísérte a díszsírhelyre Oláh István földi maradványait. A gyászszertartáson a díszzászlóaljj díszmenettel és sortűzzel tisztelgett a hadseregtábornok emlékének. A kegyeletes búcsúztatás az Internacionálé hangjaival ért véget. SEBESTYÉN NÁNDOR Sebestyén Nándor nyugállományú határőr ezredes, a BM Határőrség személyzeti osztályának volt vezetője, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagja 1985. november 27-én elhunyt. Sebestyén elvtárs 1950-től teljesített szolgálatot a BM Határőrség állományában. Különböző szolgálati beosztásokban feladatát magas fokú felelősséggel, eredményesen végezte. Politikailag szilárd, tapasztalt, megfontolt vezető volt. Munkáját mindenkor a nagyfokú ügybuzgalom, a kellő felkészültség, magatartását a szerénység, az elvtársiasság és mély humanizmus jellemezte. A pártnak 1932-től volt tagja, különböző pártfunkciókban, állami beosztásaiban mindig következetesen képviselte a párt politikáját. Kapcsolata munkatársaival nyugállományba vonulása után sem szűnt meg, mint a határőrség nyugdíjasbizottságának tagja aktívan segítette a határőrség tevékenységét. Tulajdonosa a Vörös Csillag Érdemrendnek és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek is. Több évtizedes eredményes munkája elismeréséül a Belügyminisztérium halottjaként, katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. A BELÜGYMINISZTÉRIUM HALOTTJA nyugállományú határőr ezredes 1915-1985 Emlékét kegyelettel megőrizzük ! ■