Határőr, 1989 (44. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-07 / 27. szám

Az MSZMP Határőrségi Bizottságának határozata a kongresszusi felkészülésről wwwwwwwwwtwmwwtmwwwwwwwwwwwwwM A Központi Bizottság 1989. október 7-ére összehívta az MSZMP kongresszusát, határozatában rögzítette az előkészítés, a küldöttválasztás elveit, feladatait, módszereit, a helyi pártszervek tennivalóit. A határőrség pártszervei ésszervezetei az 1988. május 8-i pártértekezlet határozatának szellemében eredményesen mozgósították a kommunistákat, az egész személyi állományt a határőrség előtt álló feladatokra, a társadalmi változásoknak megfelelő korszerűbb szemléletre és cselekvésre, a változó körülményeknek legjobban megfelelő munkastílusjegyek kialakítására. Párttagjaink aktívan részt vettek a társadalmi változásokkal kapcsolatos politikai vitákban, pártdokumentumok véleményezésében, hitet tettek a megújuló, demokratikus szocializmus mellett. Az MSZMP Határőrségi Bizottsága — figyelembe véve a határőrség speciális helyzetét, a pártszervek struktúráját és létszámviszonyait — a kongresszusi felkészülés, valamint a küldöttválasztás feladatait az alábbiakban határozza meg. I. 1. A ‡-határozat alapján a határőrségnél 6 szavazati jogú küldöttet kell megválasztani. 2. A küldötteket pártszavazás útján kell megválasztani. 3. A párttagság előzetes véleményének megismerésére, a küldöttek személyére vonatkozó javaslatok összeállítására az MSZMP Határőrségi Bizottsága 15 fős jelölőbizottságot hoz létre, amely az MSZMP Határőrségi Végrehajtó Bizottsága, a párttestületek ajánlása, illetve az egész párttagság véleménye alapján 1989. augusztus 4-ig elkészíti javaslatát a küldöttekre. 4. A pártszavazással kapcsolatos technikai és szervezési feladatok, végrehajtására a határőrség megyei, városi (üzemi) jogú bizottságainál 1989. augusztus 4-ig pártszavazást szervező bizottságot kell választani. 5. A pártalapszervezetek taggyűlésén titkos szavazással 1989. augusztus 20-ig döntsenek a küldöttek személyéről. A kommunisták a szavazólapon szereplő jelöltek közül bárkit kihúzhatnak, illetve új személyeket írhatnak be. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítsék, amelyet a pártszavazást szervező bizottságok összesítettek és az eredeti jegyzőkönyvekkel és szavazólapokkal együtt 1989. augusztus 25-ig az MSZMP Határőrségi Bizottsága pártszavazást szervező bizottságának megküldenek. 6. Az MSZMP Határőrségi Bizottságának pártszavazást szervező bizottsága a beérkezett jegyzőkönyvek alapján megállapítja a határőrség kongresszusi küldötteinek névjegyzékét. Küldöttnek tekinthető az a 6 fő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 7. A választás elveinek maradéktalan érvényesítése, tisztaságának megőrzése érdekében a határőrségi pártbizottság mandátumvizsgáló bizottságot hoz létre. E bizottsághoz a párttagok, az alapszervezetek és a választott testületek akkor fordulhatnak jogorvoslatért, ha a küldöttek választása sérti a választás elveit. A bizottság elnöke: Pál János ezredes. Tagjai: Karacs Károly alezredes, Varga Tibor alezredes, Horváth István alezredes. 8. A határőrségi küldöttcsoport első értekezletén — 1989. augusztus 27-ig — tagjaiból megválasztja szóvivőit, akik részt vesznek a programnyilatkozat, a szervezeti szabályzat és a személyi javaslatok előkészítésében. 9. A jelölőbizottságok által javasolt küldöttjelöltek nyilatkozzanak a kongresszuson képviselendő programjukról, nézeteikről a Határőr című lapban és tartsanak folyamatos politikai kapcsolatot választóikkal. II. A határőrség kommunistái, választott testületei folyamatosan kísérjék figyelemmel a megjelenő kongresszusi dokumentumtervezeteket, amelyekről véleményeiket összegezve a politikai csoportfőnökség párt- és tömegszervezeti osztályára 1989. augusztus 25-ig terjesszék fel. A kongresszust követően — figyelembe véve a kongresszusi döntéseket, valamint a határőrségi pártmozgalom jogi helyzetét — 1989. október, illetve november hónapban pártértekezleteket kell tartani. A jelen határozatból fakadó feladatok egységes értelmezése és maradéktalan végrehajtása érdekében a határőrség kommunistáit tájékoztatni kell a kongresszusi felkészülés, illetve a küldöttek választásával kapcsolatos elvekről, és kötelezettségekről 1989. július 15-ig. Az MSZMP Határőrségi Bizottsága felkéri a kommunistákat, a parancsnokokat, a politikai és a szakszervezeti szerveket, a Határőrségi Fiatalok Szövetségét, hogy véleményeikkel, javaslataikkal segítsék a határőrség sikeres felkészülését a kongreszszusra. Budapest, 1989. július 4. AZ MSZMP HATÁRŐRSÉGI bizottsága NÉVJEGYZÉK a kongresszusi küldöttek megválasztására létrehozott jelölőbizottság összetételéről Elnök: Fülep Imre alezredes. Tagok: Szabó József alezredes, Kovács Dezső alezredes (1. ker.), Meggyes István zászlós (14. ker.), Nagy Károly alezredes (2. ker.), Szabó Sándor alezredes (3. ker.), Szekunda Jenő alezredes (4. ker.), Welzey Ferenc alezredes (5. kér.), Elek Gábor alezredes (6. ker.), Harmati László alezredes (7. kér), Seres József alezredes (8. ker.), Tömöri István alezredes (9. kér), Lantos László alezredes (10. ker.), Ungi András alezredes (határőrezred), Szabó Zoltánná (ferihegyi FEP), a pártszavazást szervező bizottság elnökére és tagjaira Elnök: Hegyi Adolf ezredes. Tagok: Tőrincsi József ezredes (orsz. pság), Felföldi László alezredes (ország, pság.), Gulyás István alezredes (orsz. pság.), dr. Szalontai János alezredes (11. ker.), Cziffra József alezredes (4. ker.), Balogh Tibor őrnagy (8. ker.). NÉVJEGYZÉK 14 Módosított honvédelmi törvény HUSZONNYOLC HÓNАРОК a törvényhozás mostanában — és sokkal inkább örömünkre, mint bánatunkra — az ország közvéleményét élénken foglalkoztató, mondhatni izgalmas tevékenység. Régente az állampolgárok többsége szinte oda sem figyelt, hogy mi történik az ország tornyos palotájában. Mostanában pedig nemcsak a politikai fórumokon, de a magánéletben is ez a téma. Természetesen nem mindenkit érint és foglalkoztat egyformán valamennyi törvényhozási folyamat, az azonban egészen biztos, hogy a legutóbbi országgyűlés felkorbácsolta az indulatokat és érzelmeket, s a lehető legszélesebb körű érdeklődést váltotta ki. Egyik, napirendje az állami költségvetés reformja, majd az adótörvény módosításának koncepciója volt, mindkettő létünket és jólétünket érintő kérdés. Majd Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter előterjesztésében az 1976. évi 1. (honvédelmi) törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt az országgyű lés. A miniszterbevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt a kormány felhatalmazása alapján a parlament elé, amely nemcsak a magyar ifjúságot, de a családok nagy részét érinti, s így hat a társadalom közérzetére, az ország politikai közhangulatára. A módosítás a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása nyomán vált szükségessé, s a javaslatban nemcsak ahoni folyamatok elemzéséből, de széles körű nemzetközi tapasztalatokból is kiindulhattak. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat bevezetésével összefüggően módosítja a honvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Célja, hogy az általános hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat mellett lehetővé tegye olyan formák bevezetését is, amelyek a fegyveres katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szemben állók számára is elfogadhatóak. Lesz tehát fegyver nélküli és fegyveres szolgálat. Korunkban ugyanis a biztonság szem előtt tartása mellett figyelembe kell venni olyan társadalmi igényeket is, amelyek lelkiismereti s vallási alapon a haza szolgálatát nem, de a fegyveres katonáskodást elutasítják. A honvédelmi miniszter a törvényjavaslat részkérdéséről szólva elmondotta, hogy a polgári szolgálatot választókat a sorkatonákkal azonos mértékű jogoknak és lehetőségek szerint azonos kötelezettségeknek kell megilletniük. A javaslat a tartalékos katonai szolgálatra való behívhatóság idejét tisztek és tiszthelyettesek esetében 24-ről 18 hónapra, honvédek és tisztesek esetében 18-ról 12 hónapra csökkenti, így a fegyveres szolgálatot teljesítő sorkatonákat 18 hónapos tényleges, és 12 hónapos, ötvenöt éves korig érvényesíthető tartalékos szolgálattal szintén 30 hónapig lehet honvédelmi célokra igénybe venni. Ezért ajánlották, hogy az alternatív szolgálat 30 hónap legyen. A Honvédelmi Minisztérium vezetői a kormánnyal egyetértésben ugyanakkor lehetőséget látnak arra, hogy két-három éven belül a sorkatonai szolgálat idejét 14, illetve 12 hónapra csökkentsék, s ezzel együttesen arányosan csökkenne a fegyver nélküli és a polgári, tehát az alternatív szolgálat ideje is. Kárpáti Ferenc vezérezredes expozéjában kitért arra is, hogy javítani kívánják a fegyveres szolgálatot teljesítő katonafiatalok életkörülményeit. Az új honvédelmi doktrína nyomán végbemenő átszervezés például lehetőséget ad arra, hogy lakhelyükhöz közelebb teljesíthessenek szolgálatot, s ezen túlmenően minden parancsnoknak módja lesz, saját hatáskörében közérzetjavító intézkedéseket foganatosítani. Senki sem hitte, hogy az expozé nyomán „sima szavazás" következik, hiszen az alternatív szolgálattal kapcsolatban hónapok óta viták folytak már országszerte, amelybe bekapcsolódtak a különböző vallási közösségek, békemozgalmak és ellenzéki pártok, illetve szervezetek. Arra azonban aligha gondolt valaki is, hogy Gyuricza Lászlóval, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnökével együtt összesen 17-en kérnek majd szót (az államháztartás reformja ennél jóval kevesebb képviselőt késztetett szólásra), s hogy dönteni végül csak újabb kompromisszumos előterjesztés és hosszas szavazási procedúra után tud majd az országgyűlés. Ami kicsit különös volt: egy-két honatya kivételével a túlnyomó többség az alternatív, illetve fegyvertelen katonai szolgálatot vállaló fiatalok érdekeit képviselte, az ő szolgálati idejüket sokallta, személyiségjogaikat védelmezte. Ismereteink szerint csak egyetlen egy képviselőnő méltatta azoknak az ifjú embereknek az áldozatkész helytállását, akik fegyverrel a kézben mégiscsak ezt az országot, ennek határát, szuverenitását őrzik, védelmezik. S akik ugye — mert talán nem kell emlékeztetni senkit ezekre — természeti csapások idején elsőként érkeznek a gátakra, kimentik a hóba rekedt utasokat, életüket kockáztatva kórházba szállítják a betegeket... Akármennyire is „ugyanazok a jogok és kötelezettségek” illetik majd meg az alternatív szolgálatot vállalókat, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy kórházban vagy szociális gondozóintézetben s utána munkásszálláson, avagy albérletben sokkal könnyebb lesz eltölteni a szolgálat hónapjait, mint a laktanyában, mint a határőrsökön, vagy a forgalomellenőrző pontokon. Ma szerencsére békés világban élünk. Kedvezőek a külpolitikai folyamatok, az „Európa-ház" is kezd újjáépülni lassan, s remélhetően ebben jól megférnek majd a különböző társadalmi berendezkedésű országok. De akármily hangzatosan szép eszme a pacifizmus, az emberiség története arról vall, hogy a kellő biztonságról mindig minden országnak gondoskodnia kell. És ez nem megy hadsereg, határőrség és különböző más fegyveres testületek és szervek nélkül. A politikai porondon szereplők közül ma sokan tartanak attól vagy legalábbis ezt mondják, hogy a fegyveres erők és testületek valami módon beavatkozhatnak a politikacsinálásba, szerepet vállalhatnak és játszhatnak egy „visszarendeződésben”. A kevesek aggodalmait, úgy látszik, nem oszlatták még el az egyre gyarapodó törvényi garanciák, a felelős és kompetens politikusok megnyugtató nyilatkozatai. Az alternatív katonai szolgálat s az ezt vállalók védelmezése (miközben, mint mondták, kevés dicséretet kaptak a hazai fegyverrel a kézben szolgálók) e „közhangulatot" tükrözte.ermészetesen az alternatív szolgálat bevezetésével s az országgyűlés döntésével, hogy ennek időtartama 28 hónap legyen, ugyanannyi, mint a tényleges és a tartalékos szolgálat együtt számított maximális időtartama, egyetértünk. Meggyőződésünk, hogy a törvénymódosítás valóban tovább korszerűsítette jogrendszerünket. Sz. HATÁRŐR 3.