Határőr, 1996 (51. évfolyam, 14-27. szám)
1996-10-21 / 22. szám
Marad a CIA igazgatója Kormányzati és kongresszusi források kiszivárogtatása szerint távozni készül tisztségéből John Deutch, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Állítólag azt mondta barátainak, hogy nem találja a helyét és szívesen visszamenne előző munkahelyére, a Pentagonba. Az igazgató Bill Clinton elnök kifejezett felkérésére fogadta el a megbízatást tavaly májusban. Az utóbbi négy évben — Robert Gates és James Woolsey után — ő már a harmadik vezető a CIA élén. A The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő forrásokrahivatkozva azt írta, hogy John Deutch az év végén kíván megválni posztjától, függetlenül attól, vajon újraválasztják-e Bill Clintont vagy sem. Kiszivárogtatások szerint az igazgató „sosem tudta megszokni a CIA beltenyészetre emlékeztetés hangulatát...”, és igazán azokat a nagyszabású terveket sem volt képes maradéktalanul megvalósítani, amelyeket a hírszerző közösség átszervezésére dolgozott ki. Bár a CIA-igazgató hosszú idő után ismét kabinettag lett, a kongresszus mégsem hagyta jóvá azt az elképzelését, amelynek értelmében egyszemélyben rendelkezett volna a különböző hírszerzési szervezetek évi hárommilliárd dollárra becsült költségvetése fölött. Bizonyos személyi és átszervezési döntései az ügynökségen belül is ellenállásba ütköztek, és nem sikerült teljes mértékben helyreállítani a CIA megtépázott hírnevét sem. Ám John Deutch, az amerikai Központi Hírszerző Hivatal igazgatója cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint távozni készül tisztségéből. A The Washington Post szerkesztőségi oldalán közzétett levelében az igazgató leszögezte, hogy nem áll szándékában lemondani, ellenkezőleg: folytatni kívánja átszervezési és korszerűsítési programját. Ezt látszik erősíteni az a tény, hogy Bill Clinton elnök úgy döntött, aláírja az amerikai hírszerző szervezetek működését szabályozó új törvényt, amely bizonyos változásokat irányoz elő a szakosított intézmények felépítésében és munkájában. Az átszervezés mértéke azonban elmarad azoktól az átfogó lépésektől, amelyeket a republikánus többségű törvényhozás sürgetett. A Washington Post értesülése szerint a törvény feljogosítja a CIA-t és a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra, hogy adatokat gyűjtsenek olyan külföldi állampolgárokról, akik ellen amerikai hatóságok nyomozást folytatnak. Egyszersmind feljogosítanák a Szövetségi Nyomozóhivatalt (FBI) arra, hogy törvényi úton bekérje bizonyos személyek telefonhívásainak listáját. A törvény ugyanakkor meg fogja tiltani a hírszerző szervezeteknél magas hivatalt betöltők számára, hogy tisztségükből való távozásuk után három éven belül külföldön vállaljanak állást. KÜLFÖLD KOVÁCS JENŐ rovata John Deutch, a CIA igazgatója folytatni kívánja átszervezési és korszerűsítési programját ORSZÁGHATÁR 1996/22 Törvény a NATO bővítéséről " Az új pénzügyi évre vonatkozó költségvetési törvény részeként az amerikai szenátus megszavazta a NATO-bővítés előmozdításáról szóló egyeztetett határozatot, amely hatvanmillió dollárt irányoz elő a csatlakozással kapcsolatos felkészülés támogatására. A képviselőház már korábban jóváhagyta ezt a szándékot. A törvény — amely nem kötelező jellegű, és csupán felhatalmazást tartalmaz az elnök számára — Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot jelöli meg olyan államokként, amelyek elsőbbséget élveznek és jogosultak a segítségre. Ugyanakkor tartalmaz egy olyan részt is, amely kimondja: a törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül a támogatásra jogosult országok köre kibővül Szlovéniával, hacsak az amerikai elnök nem nyilvánítja ki, hogy Ljubljana nem tesz eleget a kritériumoknak. A törvény kimondja, hogy a megnevezett országok jutottak legmesszebb a NATO-tagságra való felkészülésben és a csatlakozás kritériumainak elérésében. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy az elnök kezdeményezésére más közép- és kelet-európai országok is részesüljenek a támogatásból a megfelelő feltételek teljesítése esetén. Nem tesz említést viszont a törvény sem a NATO kiszélesítésének időpontjáról, sem arról, hogy mely országokat kellene felvenni a szövetségbe az első körben. A Fehér Ház már a nyáron üdvözölte a törvénykezdeményezést, leszögezve: az elnöki hivatalt megelégedéssel tölti el, hogy a kongresszus „osztja az új európai demokráciáknak a nyugati közösségbe való teljes értékű beillesztésére irányuló kormányzati eltökéltségét". Az akkori fehér házi nyilatkozat hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok tisztában van azzal a fontos szereppel, amelyet a reform útjára léptett Oroszország játszhat a stabil, egységes és biztonságos Európa megteremtésében. Egyúttal rámutattak: Washington az észak-atlanti szövetség kibővítésével párhuzamosan „szoros együttműködés kiépítésére törekszik a NATO és Oroszország között". ---------------------------------------------------- 37