Határőr, 1996 (51. évfolyam, 14-27. szám)

1996-10-21 / 22. szám

Marad a CIA igazgatója Kormányzati és kongresszusi források kiszivárogtatása szerint tá­vozni készül tisztségéből John De­­utch, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Állítólag azt mondta barátainak, hogy nem talál­ja a helyét és szívesen visszamenne előző munkahelyére, a Pentagonba. Az igazgató Bill Clinton elnök kifejezett felkérésére fogadta el a megbízatást tavaly májusban. Az utóbbi négy évben — Robert Gates és James Woolsey után — ő már a harmadik vezető a CIA élén. A The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő forrá­sokra­­hivatkozva azt írta, hogy John Deutch az év végén kíván megválni posztjától, függetlenül at­tól, vajon újraválasztják-e Bill Clintont vagy sem. Kiszivárogtatá­sok szerint az igazgató „sosem tud­ta megszokni a CIA beltenyészetre emlékeztetés hangulatát...”, és iga­zán azokat a nagyszabású terveket sem volt képes maradéktalanul megvalósítani, amelyeket a hírszer­ző közösség átszervezésére dolgo­zott ki. Bár a CIA-igazgató hosszú idő után ismét kabinettag lett, a kongresszus mégsem hagyta jóvá azt az elképzelését, amelynek értel­mében egyszemélyben rendelkezett volna a különböző hírszerzési szer­vezetek évi hárommilliárd dollárra becsült költségvetése fölött. Bizo­nyos személyi és átszervezési dön­tései az ügynökségen belül is elle­nállásba ütköztek, és nem sikerült teljes mértékben helyreállítani a CIA megtépázott hírnevét sem. Ám John Deutch, az amerikai Központi Hírszerző Hivatal igazga­tója cáfolta azokat a sajtójelentése­ket, amelyek szerint távozni készül tisztségéből. A The Washington Post szerkesztőségi oldalán közzé­tett levelében az igazgató leszögez­te, hogy nem áll szándékában le­mondani, ellenkezőleg: folytatni kí­vánja átszervezési és korszerűsítési programját. Ezt látszik erősíteni az a tény, hogy Bill Clinton elnök úgy dön­tött, aláírja az amerikai hírszerző szervezetek működését szabályozó új törvényt, amely bizonyos válto­zásokat irányoz elő a szakosított intézmények felépítésében és mun­kájában. Az átszervezés mértéke azonban elmarad azoktól az átfogó lépésektől, amelyeket a republiká­nus többségű törvényhozás sürge­tett. A Washington Post értesülése szerint a törvény feljogosítja a CIA-t és a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra, hogy adatokat gyűjtsenek olyan kül­földi állampolgárokról, akik el­len amerikai hatóságok nyomo­zást folytatnak. Egyszersmind feljogosítanák a Szövetségi Nyomozóhivatalt (FBI) arra, hogy törvényi úton bekérje bi­zonyos személyek telefonhívá­sainak listáját. A törvény ugyanakkor meg fogja tiltani a hírszerző szervezeteknél magas hivatalt betöltők számára, hogy tisztségükből való távozásuk után három éven belül külföl­dön vállaljanak állást. KÜLFÖLD KOVÁCS JENŐ rovata John Deutch, a CIA igazgatója foly­tatni kívánja átszervezési és korsze­rűsítési programját ORSZÁGHATÁR 1996/22 Törvény a NATO bővítéséről " Az új pénzügyi évre vonatkozó költ­ségvetési törvény részeként az amerikai szenátus megszavazta a NATO-bővítés előmozdításáról szóló egyeztetett határo­zatot, amely hatvanmillió dollárt irányoz elő a csatlakozással kapcsolatos felké­szülés támogatására. A képviselőház már korábban jóváhagyta ezt a szándékot. A törvény — amely nem kötelező jellegű, és csupán felhatalmazást tartal­maz az elnök számára — Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot je­löli meg olyan államokként, amelyek el­sőbbséget élveznek és jogosultak a se­gítségre. Ugyanakkor tartalmaz egy olyan részt is, amely kimondja: a tör­vény hatályba lépésétől számított kilenc­ven napon belül a támogatásra jogosult országok köre kibővül Szlovéniával, ha­csak az amerikai elnök nem nyilvánítja ki, hogy Ljubljana nem tesz eleget a kri­tériumoknak. A törvény kimondja, hogy a megne­vezett országok jutottak legmesszebb a NATO-tagságra való felkészülésben és a csatlakozás kritériumainak elérésében. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy az el­nök kezdeményezésére más közép- és kelet-európai országok is részesüljenek a támogatásból a megfelelő feltételek teljesítése esetén. Nem tesz említést vi­szont a törvény sem a NATO kiszélesí­tésének időpontjáról, sem arról, hogy mely országokat kellene felvenni a szö­vetségbe az első körben. A Fehér Ház már a nyáron üdvözölte a törvénykezdeményezést, leszögezve: az elnöki hivatalt megelégedéssel tölti el, hogy a kongresszus „osztja az új eu­rópai demokráciáknak a nyugati közös­ségbe való teljes értékű beillesztésére irányuló kormányzati eltökéltségét". Az akkori fehér házi nyilatkozat hangsú­lyozta azt is, hogy az Egyesült Államok tisztában van azzal a fontos szereppel, amelyet a reform útjára léptett Oroszor­szág játszhat a stabil, egységes és biz­tonságos Európa megteremtésében. Egyúttal rámutattak: Washington az észak-atlanti szövetség kibővítésével párhuzamosan „szoros együttműködés kiépítésére törekszik a NATO és Orosz­ország között". ----------------------------------------------------­ 37

Next