Határőr, 2001 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2001-12-01 / 12. szám
HATÁRŐRIZET HATÁROK Százak, ezrek menekülnek tovább G ondot okoz a leendő belső határszakaszok őrizetében — elsősorban az osztrák és a szlovák határon —, hogy az általunk már egyszer vagy többször elfogott, de menekültügyi eljárás alatt álló illegális migránsok a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomásairól eltávozva kísérlik meg a jogellenes határátlépést. Határőrségi adatok szerint a tiltott határátlépést követően itt tartózkodó és menekültstátusért folyamodó külföldiek csaknem 70 százaléka szervezetten tovább menekül. A Határőrség idegenrendészeti, bűnügyi és határőrizeti szolgálati ágainak vezetői mondják el tapasztalatukat és a megoldás lehetőségét. 2001-ben a Határőrség idegenrendészeti hatóságai az illegális határátlépés során előállított külföldiek csaknem száz százalékával szemben intézkedhettek, általában kötelező tartózkodási helyet jelöltek ki a számukra. Ez személyes szabadságuk korlátozását, hatósági felügyeletet jelentett. 2002-ben a tiltott határátlépést követően Magyarországon tartózkodó külföldieknek csupán a 45 százaléka kerül a hivatal vagy a Határőrség felügyelete alá. Korlátozott lehetőségek Dúzs József ezredes, a Határőrség Országos Parancsnoksága idegenrendészeti és szabálysértési főosztályának a vezetője hangsúlyozta: a migránsok nagy része menekültstátus iránti kérelmet terjeszt elő. A hivatal általában befogadó állomásra irányítja a szóban forgó külföldieket és ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolvánnyal látja el őket. „Ez annyit jelent, hogy az eljárás ideje alatt jogszerűen tartózkodnak az ország területén. Személyazonosságuk is tisztázott, hiszen ideiglenes tartózkodási igazolványuk közhitelesen igazolja a személyazonosságát.” Dúzs József ezredes szerint a Határőrség csak akkor tud eljárni, ha viszszafogadási egyezmény hatálya alá tartozik a külföldi. Ebben az esetben a Határőrség minden esetben következetesen intézkedik, s az érintett személy nem tudja magát kivonni a hatósági kényszerintézkedés alól. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs lehetőségünk az illegális migráns visszatoloncolására. A Jogszabály lehetővé tenné ugyanakkor, hogy személyazonosságot igazoló okmány hiányában a külföldi kiutasítást előkészítő őrizetbe kerüljön, de sajnos ez a hatáskör nincs a Határőrségnél. Ha a Határőrség rendelkezne a kiutasítás lehetőségével, a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelésével, akkor visszaállna a korábbi rend. A Határőrség idegenrendészeti eljárása sajnos most kijátszható, és a hivatal nagyon ritkán alkalmazza az őrizetet.” Dúzs ezredes elmondta: a Határőrség addig nem tud intézkedni a külföldivel szemben, amíg a menekültügyi hatóság nem dönt az illető menekült kérelméről, csak a kérelem jogerős elutasítása után lehet a visszairányítási vagy visszautasítási intézkedést végrehajtani. Ezt az időt használja ki a migráns, s továbbáll. Egyértelmű, hogy nem Magyarországon kíván politikai védelmet. A probléma megoldására az idegenrendészeti főosztály hatásvizsgálatot készített, megoldási módokat tárt fel. Egyértelműen javasolja az idegenrendészeti törvény vonatkozó rendelkezéseinek áttekintését, módosítását. Bűnügyi munka a táborokban A Határőrség bűnügyi szervei már az év elején tudomást szereztek arról, hogy a befogadó állomásokról szervezett módon szállítják tovább az illegális migránsokat. Szőke István ezredes, a bűnügyi és felderítő főosztály vezetője elmondta: ebben az évben felértékelődött a balkáni útvonal, Jugoszlávia felől többszörösére nőtt a Magyarországra érkező illegális migránsok, főleg afganisztániak, irakiak, szudániak, vietnamiak száma. Jönnek kínaiak is, nemigen kerülnek befogadó állomásra, felszívja őket a kínai kolónia. Közismert a migránsok körében, jó körülmények közé kerülnek Magyarországon, itt felerősödnek, tájékozódnak, aztán sokan továbbállnak. Viszonylag zárt közösséget alkot a befogadó állomások 500-600 lakója. Vannak köztük olyanok, akik széles ismeretséggel rendelkeznek, és kifejezett céljuk a tovább menekülők toborzása. A táborokhoz köthető szállítókkal, esetleg budapesti és főváros környéki szervezőkkel állnak kapcsolatban. „Nem könnyű a helyzet - mondja Szőke István ezredes -, de kezelhető. Amikor észleltük, hogy az embercsempészés szálai a befogadó állomásokra vezetnek, s az események nagyrészt a táborokhoz köthetők, saját hatáskörömben kijelöltem az egyes táborokért felelős bűnügyi nyomozó szerveket. Meghatároztam a táborokhoz kapcsolódó konkrét felderítési feladatokat, elrendeltem szükséges adatok megadását adatbázis felállításához. Együttműködünk a rendőrség bűnügyi elemző igazgatóságával. Viszonylag rövid idő alatt kirajzolódott egy 150 fős, a táborokhoz kapcsolódó, szervezőkből és szállítókból álló elkövetői kör. Felderítő, bűnüldöző munkánk beágyazódik egy bolgár, román, magyar, szlovák. I ( Az illegális migránsok többsége menekültstátusért folyamodik 2002/12