Határőr, 2001 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2001-12-01 / 12. szám

HATÁRŐRIZET HATÁROK Százak, ezrek menekülnek tovább G­ ondot okoz a leendő belső határszakaszok őrizetében — elsősor­ban az osztrák és a szlovák határon —, hogy az általunk már egyszer vagy többször elfogott, de menekültügyi eljárás alatt álló illegális migránsok a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomásairól eltá­vozva kísérlik meg a jogelle­nes határátlépést. Határőr­ségi adatok szerint a tiltott határátlépést követően itt tartózkodó és menekültstá­tusért folyamodó külföldiek csaknem 70 százaléka szer­vezetten tovább menekül. A Határőrség idegenrendé­szeti, bűnügyi és határőrize­ti szolgálati ágainak vezetői mondják el tapasztalatukat és a megoldás lehetőségét. 2001-ben a Határőrség idegenrendészeti hatóságai az illegális határátlépés során előál­lított külföldiek csaknem száz százalékával szemben intézkedhettek, általában kötelező tartózkodási helyet jelöltek ki a számukra. Ez személyes szabadságuk korlátozását, hatósági felügyeletet jelentett. 2002-ben a tiltott határ­­átlépést követően Magyarországon tartózkodó külföldieknek csupán a 45 százaléka kerül a hivatal vagy a Határőrség felügyelete alá. Korlátozott lehetőségek Dúzs József ezredes, a Határőrség Or­szágos Parancsnoksága idegenrendészeti és szabálysértési főosztályának a vezetője hangsúlyozta: a migránsok nagy része me­nekültstátus iránti kérelmet terjeszt elő. A hivatal általában befogadó állomásra irá­nyítja a szóban forgó külföldieket és ideig­lenes tartózkodásra jogosító igazolvánnyal látja el őket. „Ez annyit jelent, hogy az eljárás ideje alatt jogszerűen tartózkodnak az ország te­rületén. Személyazonosságuk is tisztázott, hiszen ideiglenes tartózkodási igazolvá­nyuk közhitelesen igazolja a személy­azo­nosságát.” Dúzs József ezredes szerint a Határőrség csak akkor tud eljárni, ha visz­­szafogadási egyezmény hatálya alá tartozik a külföldi. Ebben az esetben a Határőrség minden esetben következetesen intézkedik, s az érintett személy nem tudja magát ki­vonni a hatósági kényszerintézkedés alól. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs lehetőségünk az illegális migráns visszatoloncolására. A Jogszabály lehetővé tenné ugyanakkor, hogy személyazonossá­got igazoló okmány hiányában a külföldi kiutasítást előkészítő őrizetbe kerüljön, de sajnos ez a hatáskör nincs a Határőrségnél. Ha a Határőrség rendelkezne a kiutasítás le­hetőségével, a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelésével, akkor visszaállna a korábbi rend. A Határőrség idegenrendészeti eljárá­sa sajnos most kijátszható, és a hivatal na­gyon ritkán alkalmazza az őrizetet.” Dúzs ezredes elmondta: a Határőrség addig nem tud intézkedni a külföldivel szemben, amíg a menekültügyi hatóság nem dönt az illető menekült kérelméről, csak a kérelem jogerős elutasítása után le­het a visszairányítási vagy visszautasítási intézkedést végrehajtani. Ezt az időt hasz­nálja ki a migráns, s továbbáll. Egyértelmű, hogy nem Magyarországon kíván politikai védelmet. A probléma megoldására az ide­genrendészeti főosztály hatásvizsgálatot készített, megoldási módokat tárt fel. Egy­értelműen javasolja az idegenrendészeti törvény vonatkozó rendelkezéseinek átte­kintését, módosítását. Bűnügyi munka a táborokban A Határőrség bűnügyi szervei már az év elején tudomást szereztek arról, hogy a befogadó állomásokról szervezett módon szállítják tovább az illegális migránsokat. Szőke István ezredes, a bűnügyi és felderí­tő főosztály vezetője elmondta: ebben az évben felértékelődött a balkáni útvonal, Ju­goszlávia felől többszörösére nőtt a Ma­gyarországra érkező illegális migránsok, főleg afganisztániak, irakiak, szudániak, vi­etnamiak száma. Jönnek kínaiak is, nem­igen kerülnek befogadó állomásra, felszívja őket a kínai kolónia. Közismert a migrán­sok körében, jó körülmények közé kerülnek Magyarországon, itt felerősödnek, tájéko­zódnak, aztán sokan továbbállnak. Vi­szonylag zárt közösséget alkot a befogadó állomások 500-600 lakója. Vannak köztük olyanok, akik széles ismeretséggel rendel­keznek, és kifejezett céljuk a tovább mene­külők toborzása. A táborokhoz köthető szállítókkal, esetleg budapesti és főváros környéki szervezőkkel állnak kapcsolatban. „Nem könnyű a helyzet - mondja Sző­ke István ezredes -, de kezelhető. Amikor észleltük, hogy az embercsempészés szálai a befogadó állomásokra vezetnek, s az ese­mények nagyrészt a táborokhoz köthetők, saját hatáskörömben kijelöltem az egyes tá­borokért felelős bűnügyi nyomozó szerve­ket. Meghatároztam a táborokhoz kapcso­lódó konkrét felderítési feladatokat, elren­deltem szükséges adatok megadását adat­bázis felállításához. Együttműködünk a rendőrség bűnügyi elemző igazgatóságával. Viszonylag rövid idő alatt kirajzolódott egy 150 fős, a táborokhoz kapcsolódó, szerve­zőkből és szállítókból álló elkövetői kör. Felderítő, bűnüldöző munkánk beágyazó­dik egy bolgár, román, magyar, szlovák. I ( Az illegális migránsok többsége menekültstátusért folyamodik 2002/12

Next