Havi Magyar Fórum, 2005 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
MÚLTFAGGATÓ Lakos rendőrkapitány meggyilkolásának előzményei A II. világháború utáni zűrzavaros magyarországi állapotok közepette is erősen sokkolólag hatott az, hogy a kommunisták gyalázatos módon meggyilkolták Lakos József szentesi rendőrkapitányt. A helyi kommunista vezetők - Dadi Imre és társai - brutális túlkapása bizony sokat ártott az MKP népszerűségének, amely akkor még ettől függetlenül is igencsak jelentéktelennek mutatkozott. Bizonyára éppen ezért döntött úgy az MKP Központi Vezetőség Titkársága 1946. március 18-án, hogy Dadi Imrét látványosan kizárják a pártból, és ezt a párthírek között a közvéleménynek is a tudomására hozzák. Ez két nap múlva meg is történt. Közhírré tették, hogy az MKP szentesi szervezetéből Dadi Imrét és kilenc társát kizárták a pártból. Ugyancsak kilenc főnek pedig a párttagságát fölfüggesztették. Az utóbbiak között volt Láng Béla és Gulyás Emil kommunista is, akikről a későbbiekben még többször esik majd szó. Néhány hónap múlva az MKP Csongrád megyei jelentésében a következő olvasható: „Dadit még mindig úgy nézik, mint egy hőst, mint egy mártírt. Feltétlenül meg kell magyarázni a tömegeknek, hogy nem ő volt pártunk igazi vezetője. Dadit le kell járatni. ” A meggyilkolt Lakos József rendőrkapitányon azonban ez már mit sem segített. A gyilkosság körülményei ma már elég jól ismertek, az előzmények azonban talán kevésbé. Pedig igencsak tanulságos, ami Lakos Józseffel a meggyilkolása előtt történt. Az MKP által készített egyik dokumentum szerint Lakos József 1935-től tagja volt a Turul Bajtársi Szövetségnek, 1936 és 1938 között újságíró volt Szentesen, majd 1939-től detektív a rendőrségnél, és e beosztásában helyi kommunistagyanús embereket is ellenőrzött. 1945. október 13-tól az orosz parancsnokság által kinevezett rendőrkapitány lett, amely megbízatást később a belügyminiszter is tudomásul vett. Egy dokumentum szerint „mint fasisztát 1945 áprilisában őrizetbe vették"S2) Minden bizonnyal a Turul Bajtársi Szövetség miatt tekintették Lakos Józsefet fasisztának, s talán azért is, mert kommunistákat vagy magukat utólagosan kommunistáknak vallókat ellenőrzött. Talán érdemes megemlíteni, hogy Zöld Sándor, aki a háború után az MKP nagyszegedi bizottság titkára volt, később belügyminisztériumi államtitkár, majd belügyminiszter lett, szintén tagja volt a Turul Bajtársi Szövetségnek, de ezért őt soha senki nem tekintette fasisztának. A későbbiekből az is ki fog tűnni, hogy azoknak a szentesi kommunistáknak egy része, akiket Lakos József a rendőrség detektívjeként ellenőrzött, többnyire köztörvényes bűnelkövetők voltak, s talán egy részük akkor még nem is volt kommunista. 1945. január 4-én Lakos József szentesi rendőrkapitány a következő jelentést küldte a belügyminiszternek: „Alulírott tisztelettel jelentem, hogy az orosz csapatok Szentesre történő bevonulásakor nem hagytam el szolgálati helyemet, hanem további szolgálat teljesítése végett visszamaradtam.... Az orosz politikai rendőrség ellenem a vizsgálatot lefolytatta, és ennek eredményeként a megye alispánjának és a város polgármesterének meghallgatása után a városparancsnokság a rendőrség vezetésével megbízott, rendőrkapitánnyá kinevezett, engedélyezte részemre a fegyver és az egyenruha viselését. A rendőrséget újjászerveztem, mivel rajtam kívül minden rendőrségi alkalmazott elvonult. A vezető fasiszta személyeket és azokat, akik megbotránkoztató németbarát magatartást tanúsítottak, valamint az élet és vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható személyeket rendőrhatósági őrizetbe vettem bírói intézkedésig. Ezen intézkedések következtében a közrend és a közbiztonság megszilárdult, a fasiszta szervezkedés, nemkülönben a destruktív rémhírterjesztés megszűnt. "(3) A rendőrkapitányi jelentésben foglaltakkal a belügyminisztériumi illetékes - Fülöp államtitkár - egyetértett. A rend, a fegyelem azonban nem bizonyult túlzottan tartósnak sem Szentesen, sem a szentesi rendőrségen, aminek az okairól a rendőrkapitány a belügyminiszternek címzett újabb - 1945. március 14-i - jelentésében számolt be a következők szerint: „Bizalmasan tisztelettel jelentem, hogy rendőrhatóságom területén kb. 1. évi február közepe óta olyan anarchikus jelenségeket észlelek, amelyek veszélyeztetik a köznyugalmat és a közrendet. Az anarchikus jelenségek fő forrása éppen a vezetésem alatt álló rendőrség, mely a hatályban levő rendeleteket és törvényeket, az Ideiglenes Nemzeti Kormány utasításait nem akarja tudomásul venni, eljárásaiban nem akar azokhoz alkalmazkodni. Az előállított és az őrizetbe vett egyéneket minden tiltakozásom és parancsom dacára súlyosan bántalmazzák, ütlegelik és embertelenül megkínozzák. A helyi különféle bizottságok külön kormányhatalmaknak képzelik magukat, 48 Havi Magyar Fórum, 2005. március