Havi Magyar Fórum, 2016 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
CATHEDRA PHILOSOPHICA Dr. Koós Ferenc A protestáns iskolák szerepe a magyarság megmaradásában „A bölcselkedés végcélja az emberiség rendeltetésszerű nevelése!" A reformáció szerepe az iskolaügy terén is elvitathatatlan. A nevelés szempontjából Luther legnagyobb érdeme, hogy az anyanyelvre lefordított Biblia olvasását kötelezővé tette az emberek számára. Ez viszont feltételezte a mindenki számára kötelező, legalább elemi iskolai szintű ismeretszerzést. Zoványi Jenő megállapítja: „Az a tény, hogy bizonyos idő múlva a katolikus egyház mind utána csinálta a protestánsoknak a népoktatás fejlesztését és általánossá tételét, illetve a sajtónak és a nemzeti irodalomnak a saját céljaira való felhasználását is, még nagyobbá teszi a reformációnak ezek körüli érdemét." Mások véleménye is hasonló. Fináczy szerint „hazánk iskolaügyét egy nyugatról beözönlő hatalmas áramlat mentette meg, a reformáció." Békefi Rémig véleménye: „ A katolicizmus és a protestantizmus élet-halál harcra indul, e küzdelem eredménye a népoktatás fejlődése az egész vonalon." Van persze arra is példa, amikor katolikus püspök áll ki a magyar nyelvért. A Jókai család rokona, nemes ó gyallai Király József (1737-1825) pécsi püspök 1807-től elrendelte, hogy egyházmegyéjében csak magyarul tudó iskolamestereket alkalmazzanak, s a német községekben is magyarul prédikáltatott. Toleranciájára jellemző a következő kijelentése: „ha nem lettek volna protestánsok, nyelvünk teljesen feledésbe ment volna; egyedül nekik köszönhetjük tehát nyelvünk újra való feltámadását!" . A protestáns egyházak elemi iskoláikban anyanyelven tanítottak, tehát az evangélikusok a német, a szlovák illetve a magyar nyelvet használták, míg a reformátusok anyanyelve egyedül a magyar volt, így a két felekezet a fenti arányban vett részt a magyar nyelven történő kultúra terjesztésében s a magyarság megmaradásában. A protestánsok iskolái hol virágoztak, hol az ellenreformáció nyomásának voltak kitéve. Komolyabbra fordult a dolog, amikor maga az uralkodó avatkozott az iskoláztatásba. Először az 1777-es Ratio Educationist említhetjük. A 112.§ címe: „A német nyelv különös hasznáról." (Erre még visszatérünk.) Komolyabb veszélyt jelentett II. József 1784. május 11-én aláírt nyelvrendelete, a cél ismert. A németesítő törekvéssel szemben most is a latinul tanító protestáns iskolák léptek fel a magyar nyelvet művelő diáktársaságokkal. Történetüket Bodolay Géza dolgozta fel. Pozsonyban talán már 1788-tól volt ilyen csoport . Az első komolyabb társaság Sopronban alakult meg 1789-ben, alapítói között volt Németh László, a későbbi győri rektor, több könyv írója, illetve Kis János, a későbbi akadémikus, evangélikus szuperintendens, Berzsenyi barátja és felfedezője.6 A pesti kispapok szemináriuma 1787-től „önművelő és hazafias nyelvi társaságot" alapított. 7 Debrecenben Csokonai és barátai művelték a magyar nyelvet, míg Nagyenyeden 1791-ben 35 togátus szervezett társaságot a magyar nyelv művelésére. Társaság alakult Sárospatakon, Selmecbányán, Rozsnyón, Losoncon és Eperjesen. A pesti mellett Győrben és Székesfehérváron kispapok alapítottak társaságot. A különböző társaságokról a Tudományos Gyűjtemény is beszámolt. Erdélyben Nagyenyed mellett Kolozsváron volt református és unitárius társaság, de alakult Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. Külön figyelmet érdemelnek a pápai kollégiumban működő nyelvművelők. A reformkorban volt idő, amikor egyszerre négy kiválóság tanult együtt: Kerkápoly Károly, a későbbi professzor és pénzügyminiszter, Orlay Petrich Soma, a festő, nemes árvai Jókay Móricz és az obsitos Petrovich Sándor. A magyar nyelvet művelő társaságok közül kettőt emelnék most ki: a debrecenit és a sárospatakit. Mindkét kollégium nagyszámú partikulával rendelkezett, s a magyar nyelvet művelők közül több országos kiválóság is kikerült. 1832-ben Sárospatakon a kollégiumból távozó társasági tagok nevében Szemere Bertalan beszélt, az ott maradtakbúcsúztató titoknoka pedig Warga János volt. Később nagykőrösi igazgató, akadémikus, Arany János igazgatója, több könyv és sok kiváló pedagógiai munka írója. A pataki névsorból néhány név: Adorján Boldizsár a későbbi bíró. (Költő, kötete nem jelent, de Petőfi barátja volt. Felesége a Shakespeare-t is fordító Lemuthon Emilia. Irodalomtörténeti érdekesség, hogy a hölgy kedvéért a fordítók közül a kiadó mellőzte Arany Jánost.) Szemere Bertalan a trónfosztás miniszterelnöke, Szeremlei Gábor 1845-ben kiváló „Neveléstan" könyvet publikált. Tompa Mihály ismert az irodalomból, de akadémikus is. Warga Jánosnak három verse jelent meg a társaság lapjában, a Parthenonban.10 Havi Magyar Fórum, 2016. április 51