Havi Magyar Fórum, 2016 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7. szám
4 TANULMÁNY Dr. Diószegi György Antal Nándorfehérvári diadalunk hazánk és Európa védelmében 560 esztendő távolából Nándorfehérvár magyar hőse, Hunyadi János és vitéz serege dicsőséges győzelmét ünnepelte 560 esztendővel ezelőtt, 1456-ban egész Magyarország és a korabeli Európa! Erre emlékeztet napjainkban is mindenkit a keresztény világban a déli harangszó! A szultán világhódító serege 1456. július 4-től vette ostrom alá Nándorfehérvárt. A magyar vitézek Szilágyi Mihály vezetésével védték a magyar várat a több mint tízszeres túlerőben lévő ostromlók ellenében. Hunyadi János csapatai és a magyar naszádosok július 14-én sikerrel szálltak szembe a dunai török hajózárral: a jelentős számbeli és haditechnikai fölényben lévő (vasláncokkal összekötött) török hajókat a magyaroknak sikerült felgyújtani. Hunyadi magyar serege ekként csatlakozott a Szilágyi Mihály vezette várvédőkhöz. Július 21-én hatalmas támadást indított a kor legkiválóbb ágyúival és tüzérségével rendelkező szultáni haderő, ám ezt sikerrel verték vissza a magyar vitézek. Július 22-én a várvédők megsegítésére összegyűlt (nagyrészt pásztorokból és parasztokból álló) magyar keresztesek harcba bocsátkoztak az ostromló török erőkkel: az ebben rejlő lehetőséget azonnal meglátó Hunyadi János a páncélos lovasvitézeit rohamra vezette. Hunyadi kitört a várból, haderejével a támadásra nem számító ellenség ágyúállásait lerohanta, és ekként a frissiben elfoglalt török ágyúk tűzerejét is felhasználva legyőzte az ostromló török sereget. A szultáni testőrség sem tudta visszafoglalni az ágyúállásokat. A csatában egy magyar íjász nyila combon találta a szultánt, aki eszméletét vesztette. A török sereg megfutott Nándorfehérvár alól. Hunyadi János diadala teljes volt: a korabeli Európa csodálattal adózott a magyar vitézség előtt! Európa XV századi keresztény világának legdicsőségesebb hőse volt a magyar Hunyadi János: 560 esztendővel ezelőtt csodával határos módon sikerült a szultán által vezetett haderővel szemben megvédenie Nándorfehérvárt. Ez a magyar dicsőség annak fényében külön is kiemelendő, hogy három esztendővel korábban, 1453- ban a világhódító török sereg elfoglalta a 11 évszázadon át folyamatosan épített és ezáltal remekül megerősített falakkal bíró Konstantinápolyt, a Kelet-Római Birodalom fővárosát, ami a középkori görög államiság végét jelentette. A hódító ezt követően Magyarországot vette célba: Nándorfehérvár hős magyar védői 1456-ban a hazát éppen úgy megvédték, mint egész Európát! Hunyadi János évtizedeken át küzdött rendíthetetlen elszántsággal és hadművészeti tudással a haza védelmében. Sőt, az egész keresztény világ fennmaradásáért, és ebbe természetesen beleértendő a XV. századi Görögország is. I. A „Peloponnészosz félsziget védelmére" épített „görögországi fal" (1418) A középkori magyar-görög kapcsolatok jegyében érdemes megemlíteni, hogy a török hódítás korában létezett egy „görögországi fal" a „Peloponnészosz félsziget védelmére", melyről egy 1418-ban kelt oklevél is megemlékezik. „1418. augusztus 27. Genf. V. Márton pápa búcsút engedélyez a törökök ellen a görögországi fal védelmében két évig harcolók vagy a fal építéséhez hozzájárulók, valamint a Szentföldre zarándokolok számára. ... A Peloponnészosz félsziget védelmére Korinthosznál épült hatmérföldes fal." (A Peloponnészosz Görögország legdélibb félszigete, a szárazfölddel a korinthoszi földszoros köti össze.) A fenti levél okán indokolt e korszak görög-magyar adalékaira is utalni! „VII. Ince pápa Manuel Paleologus görög császárhoz" 1405. március 25-án írott levelében azt fogalmazta meg, hogy „válasszon ki egy-négy vagy több katolikus főpapot, prelátust, hittudományi mestert vagy másokat, akik önként vállalkoznak, hogy Jeruzsálem, Szicília, Nápoly, Magyarország, Dalmácia, Szlavónia, Szerbia, Valachia, Lodoméria, Bulgária, Rácország, Bosznia királyságaiban és a római birodalom részeiben a támadással fenyegető tatárok és más hitetlenek ellen ... hirdessék, buzdítva mindenkit az adakozásra". „Mindazoknak, akik vele vagy haderejével személyesen az ellenség ellen vonulnak vagy maguk helyett mást küldenek, teljes bűnbocsánatot biztosít". 2 E szövegből fontos külön is kiemelnem, hogy a pápa is „római birodalom" névvel illeti a korabeli görög császárságot! Kapitánffy István fontos megállapításai az alábbiak: a „baszileiosz" volt a bizánci uralkodók hivatalos címe. 629-től „imperator" (császár), majd 812-től „imperator ton Rhomaion" (a rómaiak császára) volt a megnevezésük. A bizánci kancellária „sohasem ismerte el egyetlen idegen uralkodó jogigényét sem a római császári címre, s következetesen elutasították, hogy idegen udvarok a bizánci uralkodót görög vagy konstantinápolyi császárnak címezzék". Ez az ókori hagyományból fakadó középkori hatalmi és politikai szempontú álláspont volt, ami jól mutatja a korabeli Konstantinápoly történelmi gyökerű öntudatát, küldetéstudatát! Havi Magyar Fórum, 2016. július