Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1819. 1. félév (1-52. szám)
1819-05-05 / 36. szám
HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. (36.) Pesten, Szerdán, Pünkösd - Hava ,5-dik napján 1819* A ’ Méh. Merly tsuda álat ? Arany színe, ’s mé-ге ketsegtet, Míg tőlünk távol zengi kis énekeit. Ám de közel fullánkja ijeszt. Ismerjed az embert ; Sok mézes szájú tetteivel nyomorít. MAGYAR ÉS ERDÉLYORSZÁG. jAr mit 34-ik Levelünkben jelentettünk , az Május 3-kán valóban elkezdődött. A’Pesti Városi Theátrumban, a’ Székes Fejér Vármegyei Theatrális Társaság elő adott egy derék Vitezi Játékot ezen nevezet alatt: ,,a' Tatárok Magyar Országban.“ A’ játéknak tárgya Szádvárnafe meg vétele, mellet a’ játék szerént Bebek Zsigmond Fő Vezér oltalmaza, Rajuk Tatár Fő Vezér pedig ostrommal beveve. A’ történetnek folyamatos a Magyar hivségnek , és Vitézségnek jeles példáit mutatja , de egyszer’smind a’Tatár Fő Vezérnek emberségét, és nagy lelküségét szépen bizonyítja* mely az előbbi Várvívás alatt ottan elesett fiának hallálát a‘ Várnak meg vétele által megboszszúllotta ugyan , de a’kesére került Várbeli Fő Vezérnek nem tsak életét meg kéméltette , fiöt a* Első Félssztendöt hanem vele és az egész Országgal örökre meg békült; Leányát és annak jegyesét szabadon botsátotta; sőt minekutánna a meg sebesedett Magyar Vezér előtte a’ lelkét kiadta volna, etet a’ Szádvári piaczon eltemettettni, ’s mint Királyához hiv , ’s Vitéz Magyarnak oszlopot állíttatni parantsolt. Több véletlen zavarodások jönnek elő Himfi Elekkel és Bebek Zsigmond Emelka Leányával, valamint Orángzeb Tatár Vezérrel, és Rajuknaki Zalmira Leányával , mellyeknek kifejlődése Bebeg Zsigmondot vs kiváltképpen Rajuk Tatár fő Vezért mint emberi, és Atyai érzéssel tellyes Férfiakat festik. Ha Szádvárnak , és Magyar Országnak , a’ győzedelmes ellenségtől való elhagyattatását hozzá tudjuk, a’ történet képes legnagyobb érzékenységeket gerjeszteni. Ezei Vitézi Játéknak Szerzője Kisfaludy Károly Ur, ditsösségessen ismeretes T. Kisfaludy Sándor Urnak leg iffiabb .