Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1825. január-június (1-52. szám)

1825-05-04 / 36. szám

nen jó indulatjokból, kotsikon hor­dókban vitték a’ viset a’ posta vi­tákra, ’s úgy öntözték, hogy a’ Fel­séges utazó a’ nagy szárazság miatt felverődő port ne érezze. Cenedá­­ban az útszák és ablakok emberek­kel voltak telve, ’s a’ házak elei szö­nyegekkel és virág edényekkel ki voltak ékesítve, estve pedig a’ vá­ros kivilágosíttatott. Április 18-án Bellunoba érkezett Ő Felsége, és hasonló szíves örömmel fogadta­tott. Itt két napot töltvén a­ közön­séges Intézeteknek meglátogatásá­val , Ampezzoba ment azon új út­nak megszemlélésére , me­ly Olasz Országot Német Országgal öszve­­kapcsolja. Innen Április 21-dikén Bellunoba vissza­tért, és 22-dikén utazását Balczanóig folytatta. To­vábbi utazásáról jelentik, hogy 23- kán Vic­enczába érkezik, és ott 2 napot töltvén, 26-kán az Arsa völ­gyén készült az új úton Rovoredoba, 27-ikén Veronába fog érkezni, és ott két napig mulatni. Ide 28-kán várattatik Ő Felsége a’ Tsászárné is , ’s innen az útazás Aprilis 30- dikán Mantuában , ’s ott három na­pi mulatás után Május 4-kén Kre­­monába , ’s ott is két napot mulat­va , 7-ikén Lodiba, 8-dikán Mon­zába folytattatik, és 10-ikén pom­pás bemenetelt fog tartani Maj­­landba. NÉMET SZÖVETSÉG. Münchenből Április 25-dikén írják, hogy O Felsége az Austriai Császárné, ’Sófia Fő Herc­egné­jé vei az nap délelőtt O Felségétől a­ Királytól és­ Királynétól, valamint az egész Királyi Famíliától is , meg­­indúlt szívvel elbútsúzván, Mai­land felé megindúlt. A’ Baváriai Státusoknak Or­­szág gyűlése folyvást tartván , Apr. 18-ikán a Deputátusok Házában , Báró Holzschuber elő adta a’ Commissiónak vélekedését Gróf Soden Deputátusnak ajánlása e­­ránt a’ megbukásoknak regulázása eránt. A’ tudósító azt jelenti, hogy a­ Grófnak ajánlása ezekből áll: ,,A’ m­egbukóra (Fallio­entarius) nem kell azt a’ régi mondást alkalmaz­tatni : quilibet praesumitur bonus , donet probetur malus. Az ő eránta való vizsgálódásokat nem kell hos­­­szas útra ereszteni, és azon próbák­kal terhelni a' szerentsétlen hitele­zőket , hogy a’ Falimentárius ha­misság, könnyű gondolkodás, vagy gondatlanság által romlott meg; mert a’ mellett, hogy a’ Törvény­székek a’megbukót nagyon kéméi­­lik , nagyon megrontatik a’ köz bi­­zodalom, és köz hitel, mellyek a’ ke­reskedésre elkerülhetetlenül szüksé­­gesek. Ugyan is , midőn egy illyen szántszándékkal, és hamissággal megbukást jelentő, a’jólelkű és em­berséges hitelezőket gyalázatosan megkárosítja, egyszer’smind száz polgártársainak is ártalmas, kiket az által, hogy a’ bizodalmát megrontja. Őket az ő gyarapodásokra megkíván* tató segítségtől megfosztja;­­’s ha már magában a’ könnyű gondolko­ dás büntetésre méltó vétek , annyi­val inkább ,és sokkal nagyobb bűn*

Next