Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1829. 1. félév (1-52. szám)

1829-05-16 / 39. szám

507 nek 367-cik Czikekelye egész a’735- kig mind azokra is értetik, kik a’ köz hivatalbelieket, vagy több ta­gokból álló egyéb társaságokat gya­lázattal , betstelenséggel illetik, ha mindjárt semmi személy nints is név szerént megnevezve. 3* Czik. Ha a’betstelenítés írás által esett, tsak a’ megbántott fél’ panaszára lehet tör­vényes keresetet indítani. I. Czik. A’ 2-dik, és 3-dik Czikkelyekben foglaltatott határozások a’köz hiva­talbeliek' nyomozói, és itélőirásá­­nak kissebbségére nem lehetnek. 5- Czik. Ha valaki nyomtatás által sér­tett, gyalázott, betsmérelt valakit, vagy az első Czikkelyben említett felszállításban vétkessé lett, tsak az előre kiadott utasítás szerént állít­­tathatik a’ Törvényszék eleibe; ha vidéken lakik, a* Bíró meghívó pa­­rantsolatot botsáthat hozzá , és ha meg nem jelenik, azt rajta végre le­het hajtani. A’ bévádolt embert so­ha sem lehet előbb befogni, míg meg nem ítéltetett. 6-Czik. Az tör­vényes nyomozás, mellyre a’jelen lévő törvénynek három első Czikke­­lye adna okot, egy esztendő múlva elveszti törvényes erejét. Batáviából Dec. 15-dikáig terjedő tudósítások érkeztek , mel­­lyek a­ belföldi Jávaiak Fő-Pap­jának elfogattatását jelentik. Le Bron de Vexala Oberstlieutenant meghallotta , hogy a’ Fő-Pap Rad­­jang földére béütni szándékozik ; ’s ennél fogva Nove­li-dékén Bidok folyó hosszában megindult, míg ész­­revehetetlenül az ellenséghez köze­­líte , melly a víz túlsó partján 500 emberrel állott. Ekkor a­ vízen áltak­ bele és pedig úgy, hogy seregei az ellenséget békerítenék , ő pedig elő­­seregével egy pistoly lövésnyire kö­­zelíte hozzá. Ezen hirtelen meglépés úgy megrettenté az ellenséget, hogy elfelejté futni. Nehány Papok ínté­­nek az Oberstlieutenant’ hadi Segé­dének , hogy alkudozás végett men­ne hozzájok. Le Bron Úr az egész­­csoportot felkéri, különben felkon­­czoltatja. Ezt a’ Fő-Pap megértvén, egy napot kére a’ gondolkozásra, de Le Bron azt izené, hogy 2 mí­­nutum alatt meg kell esni a­ végzés­nek. Ezen beszélgetés alatt néme­ly ellenséges sorok a­ zászlókkal o­ly jelt adának, hogy titkon visszahúz­­zák magokat. Le Bron Úr által kiálta hozzájok, hogy ha még csak eggyel lépnek tovább, reájok tüzek­et; ez használt. Riaja-Modso, a’ Fő- Pap , az ü­zeni , hogy magát az övéi­vel eggyütt megadja, és Le Bron Urat oda követi, a’ hová ő akarja, azon feltétel alatt, hogy élete , és hitvallása bántás nélkül maradjon. ,,Az elsőt megígérem, így ír Le Bron Úr ; az utólsót szükségtelen­­nek tartom , minthogy az Országló­­szék minden religiót megszenved.’,­ FRANCZIA ORSZÁG. Apr. 21-dikén három Missioná­­rius , a’ külföldi menetelekre készí­­tő Seminariumból, napkeletre útnak indúlt. Ezek Nantes-nál szállnak ha­jóra, ’s Makaóba mennek, onnét Chinát, ’s Cochinchinát beútazzák. — Május 2-dikán Párisban a’ XVI. Lajos’ piaczán fényes nappal Care­­mard de Fayette Deputatus Urat hí­r*

Next