Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)
1832-05-16 / 39. szám
306 I.éves tárnok : Márczy László. Pertárnok : Kelemen György .■ Alpertárnok : Diószegy Jósef’. Földmérői: Szabó Mihály. — Fő- Orvosok: Józsa István, és Staincz Ferencz. Várnagy: Krasznay Jósef. Számvevő: Hetey Gedeon. — A’ Bátori Járásban első Al-Sz. Bíró: Jármy László. Adószedő : Jármy Dienes. Bátorsági Biztos : Szabó Albert. Eleltári Biztos: Homonnay Pál. Adóhajtó Biztos: Ujlaky István. Esküdtek: Fejér Jósef, Hunyadi Sándor, ’s Jármy András. A’ Kisvárdai Járásban Esküdtek: Szentmarjay Károly, Ferenczy Ignátz. Adószedő: Szögyényi Gábor. Bátorságra ügyelő Biztos: Fülep Antal. Adóhajtó Biztos: Csernánszky János. A’Nádudvari Járásban Esküdtek : Szúnyogh Dánniel , Farkas Imre, Jánky András. Adószedő: Czikó Mihály. Bátors. Biztos: Dé’sy Károly. Adóhajtó Biztos: Katona Lajos. A’ Dadai Járásban Esküdtek: Mikecz Ferencz, Szepsy István. Adószedő: Kriston András. Bátori. Biztos: Pap Antal. Élettan Biztos : Kriston János. Adóhajtó Biztos: Pap Károly. — Iktató: Kis Mihály. írnokok: Kelemen Antal , Vályi Károly, Nagy Károly. Mit tegyen a’ köztisztelet az érdemesnek holta után is, azt múlt Vasárnap megmutatd^^a’ Buda-Pesten lakos Minden Rendek , Nagy tiszt. Tudós Imre János úrnak, az Egri ^f’seki Megye felszentelt áldozó Papja, mind a’ Sz. Theologia mind a’ Philos. Ura , a’Pesti kir. Magy. Tud. Egyetemében tizedik eszt.re volt Phil. Rendes és nyilvánvaló Taníttója, a’ Magyar Tudós Társaság rendes Tagja temetésének alkalmatosságával; midőn azt nagyíttás nélkül mondva, számba vehetetlen sokaság kísérte. Kísérte azt a’ Magyar Tudós Társaság, Mgos Második Elölülője jelenlétében ; kísérte a’ Tamiloknak minden Oskolája ’s a’ Tanúltaknak minden Rendje. Tanítványai pedig szereteteknek megbizonyíttásáúl, holt testét a’ háznál felvéve a’ nagy piartzon keresztül a’ Leopold városi Templomig vállaikon vitték ,’s ott tették a’gyász szekérre, melly a’ vátzi út mellett lévő temetőbe vitte ki nyugodalma helyére ; az engesztelő Sz. Mise áldozat Hétfőn mutatódott be érette az egész Tud. Egyetem jelenlétében ; ezt a’nak Elölülője Nagy Mélt. Cziráky Antal Ország Bírája is jelenlétével tisztelte meg. Negyven két esztendőre tellek tsak a’ jelesnek élet esztendei, mellyek alatt több ízben nyomtattatta ki római nyelven írtt philosophiai Munkáit. Elkezdette ezeket magyarul is kiadni , és az lső darabban a’ Gondolkodás; a’2-dikban az észmérés Tudományját 1829 dik észt. ki is adta; de a’ többi iránt tsak vágyást hagyott maga után. Többen írtak halálára kesergő versezeteket, a’ közveszteség érzésének kinyomására. *S t i r i a. Grétzből érkezett tudósíttások jelentik, hogy Ő Felséget a’ Császár, ’s a’Császárné f. h. 8-án délutáni 2 órakor ,kivántt egésségben megérkeztek ezen városba , a’hol leírhatatlan örömmel fogadtattak. Orosz Birodalom. ő Fge a’ Császár a’ Húsvéti ünnepek első napján dél előtt fogadta el Mortier Marschallt, Ő Fgének a’ Frantziák Királyjának rendkívülvaló követjét ’s meghatalmazott Ministerét.. A’ Császárné O Fge délután 5 órakor adott a’ Marschallnak audientiát. Ő Fge a’ Császár Apr. 22-dikén a’ következendő legfelsőbb, ’s az eredetiben tulajdon kezével aláírt Manifestumot botsátotta ki: „Isten kegyelméből milső Miklós, Császárja , ’s Egyedűl uralkodója minden Oroszoknak ’s a’ t. Azon jussok, ’s elsőségek, mellyek az 1785-dik észt. kiadott Patens által engedődtek a’ városoknak , ’s