Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)
1832-06-16 / 48. szám
zadásra szolgáltatott alkalmatosságot, mellyet a’ Journal des Debats ezen szavakkal ír le : „Tegnap, a’ mint már előbb jelentve volt, tartódon azon temetési pompa , mellyet Lamarque Grlisnak barátjai a’ boldogúlmak hideg tetemei iránt való tiszteletből rendeltek. Az Országlásnak és az Országiás barátjainak sem való egyéb kívánatjok mint az , hogy teljes szívvel zsatolják magukat ezen utolsó tiszteletnek hódoláshoz, elfelejtve mindazon meghasonlásokat, mellyek tizenöt hónap alatt politikai viadalokra szolgáltatának tárgyakat, arra emlékezve egyedül, hogy a’ boldogult miilyen fénnyel futotta meg katona pályáját. Hogy tehát ezen temetési pompát minél fényesebbé legye az Országlás , mindenféle fegyvert viselő seregeket rendelt a’ temetésre; reményleni kell vala nékie, hogy ezen rendelését inkább tisztelet bizonyíttásnak,mintsem bátorságra ügyelésnek fogja a’ világ venni. Még fele útját sem végezte azonban a’sereg, midőn tetemes rendetlenségek támadásáról kezdődtek panaszok : városi bátorságra ügyelő , három kapott nehéz sebet; eggy békeliszt, nagy sértegetésekkel illettetett; de ezek mind tsak elöljárók valának azon nap tettjei közül, melly felől elvala határozva, hogy azt véres tselekedetek bélyegezzék. Azon pontra ért a’ kísérő sereg a’ várfokon , a’ hol a’ Grammont útsza végződik. Itt eggy szögelet ház erkélyjén állott bizonyos személy (más párisi Levél Duc de Fitzjames nevet említi) a’ ki a’ kalapját levenni teljességgel nem akarta a’ koporsó előtt,noha a’ sokaság a’ra több ízben nógatta , mellyre nézve némellyek erővel akarták akár kényiterítteni , akár megboszúlni, ’s köveket kaptak és a’ házra dobáltak. Az ablakok t ökrök , üvegek ízzé porrá törettek; eggyj lehány pertzentésnyi üdő alatt a’ ház puszta lett; de ezen jelenetnek más következése nem leve. A’ hajót kísérő sereg tovább folytatta útját; hanem koronként ez a’ kiáltozás hallatszott ’ rendetlen sokaság közül: „Éljen a’szabadság ! Éljen a’ köztársaság! Le Lajos Fülöppel lu Több tsoportok között látszottak lobogók ezen felirásokkal: „A’ könyvnyomtatók Lamarque Grlisnak! A’ festők Lamarque Grlisnak ! A’ julius eggyesűleti Társaság! Az emberiség igazainak Társasága ! A’ nép barátjainak Társasága ! A’ Törvénytanulók oskolája! Az Orvostudomány oskolája! Az Apothéka oskolája! Az Alforti oskola! „Ezek után jöttek tulajdon zászlóik alatt a’ lengyel, német, olasz , portugalli és spanyol kibujdosottak.— A’ bassilléhez érkezett a’ kísérő sereg, itt az Austerlitzi híd előtt állított gyászemléknél megállott, a’ hol Marschall Clauzel, Mauguin és Pons (de l’ Hérault) ’s több urak beszédeket tartottak. Ezen beszédek végezetével Lafayette Gilis a’ra kérte a’ sokaságot, hogy vonja vissza magát, és ne háboríttsa meg e’ szomorú pompát, rendetlenségével.Lafayette szava meg nem halgattatott, némelly ifjak elkezdének kiáltani: A’pantheonhoz! a’ pantheonhoz ! Azon kiáltozás h°gj : „Éljen a’ köztársaság!“ kettőztetve kezdett hallatszani. Az után az Austerlitzi híd felé kezdenek vonúlni. Ezt mellvasasok, és városi bátorságra ügyelő seregek tartották elfoglalva; ’s minthogy ezen támadó tsoportnak engedni nem akartak , a’ mellvasasok ellen eggynehány puska lövés történt, lovaik közül pedig hármat gyilokkal ütöttek által. E’re a’ mellvasasok előre ugrattak ’s fegyvereiknek hasznát vették. — A’ viadal közben eggynehány tiszt kapott sebet, a’ sokaság pedig Sz. Márton kapufelé rohant vissza. Minthogy a’ várfokon , a’ sokaság hordókból ’s más öszverakott eszközökből sántzokat , barrkcad — rakott, a’rendes katonaság ezeket kén télen vala széjjel szórni , az alatt mind a két részről több puska lövések történtek, de az Országlás mindé-