Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. 2. félév (1-52. szám)
1832-08-15 / 13. szám
TOLDALÉK A’ NEMZETI ÚJSÁGHOZ, Pesten Augustus 15-dik napján 1832. tett; e’re a’ Temps azt a’ megegyezést teszi, hogy valóban olly nagy szám, a mennyit Napoleon a’ legtüzesebb tsata után sem osztott, midőn 10 ezer ember halva , 20 ezer pedig sebbe esett. Ezen jegyzések következése az lett, hogy e’nek első Szerkeztetőjét Coste urat, 29 dikén hat politzia tiszt, mind forma ruhába öltözve, tulajdon szobájában támadta meg, goromba beszédekkel, fenyegetésekkel jött egy valamellyik még erőszakkal is illette, úgy hogy a’ lármára a’ tselédek ’s más lakók befutottak, és tsak e’kor távoztak el az erőszakoskodók. Panasszát a’ kir. Prokrátornál nyújtotta be ez iránt Coste úr.— Uotóbb, Aug. 2-ikán kettős viadalra kelt a’ dolog, mellyben Coste úrnak kedvezett a’ szerentse.— Egyéb lárma, sem elfogások nem történtek , mint 29 ’s 30-dik között éjszaka az Arcole hídnál , némelly kiabáló tsapat verődött öszve; de az is eloszlott a’ bátorságra ügyelők oda érkezésével: eggynehányat elfogtak a’ legzajgóbbak közűl.— Marseiléből Jul. 30-dikán vett tudósíttás szerént, ott valamelly palánk alól az Áprilisi öszveesküdtek ügyét felvilágosíttó papirosokat vontak elő; nevezetesen emlegetnek egy írást, melly Genuába vala szánva. — Gróf Chaptal Jul. 29-dikén mely gyúlladásban meghalálozott. *— Az egynéhány hónappal ezelőtt a’kir. könyvtárban történt tolvajságnak nyomába találtak, mellyről bővebb tudósíttást adni máskorra halásztják.. . Ismét felelevenűlt ama’ szándék emlegetése, hogy a’ Nemouring Dona Mariával házassági egybeköttetésre lépjen. A’ Journal des Debats Hágából vett hirek után állítja , hogy Wilhelm Király , Leopoldnak Királyságát késsz megösmérni, és vele egyenesen magával végezni minden fenn forgó kérdések iránt. Második Félesztendők Portugálián. A’ párisi levelek Aug.lsején azon hivatalos tudósíttást közüik, mellyet a’ Terceirai Országlás Londonban lévő Ágense Limaur küldött ful. 29-dikén ugyanezen Orszaglasnak Párisban lévő Ágenséhez Francesco d’Almeida úrhoz. A’ hivatalos tudsittas rövid foglalatba szorítva azon constitutionelle Chronik-ra hivatkozik, melly D. Pedrónak Oportóba lett bemenetével Jul. 11-dikén kezdődött. Ez , környűlallasosan leírja a’ hajós seregnek Jun. 27-diki elindúlása óta, minden történeteit , az Oportóba lett kiszállásig , ’s a’nak elfoglalásáig. Továbbá adja az említett újság D. Pedrónak kiszállásakor adott Proclamatióján kívül (ezt Olvasóink látták, 9. sz. Levelünkben) ugyan a’nak hétféle rendelését, mellyet mind Oportóban botsátott már ki. Az elsőben az határoztatik meg, miilyen rendszabások tartassanak meg D. Miguelnek személyes szabadsága iránt a’dig, míg az ellen tartani fognak a’ hadi munkálatok; a’ 2-dik, Dom Francesco d’Almeida-nak, e’dig Oportóban volt kir. törvényszék Kantzelláriussának , azon törvényszék Elölülőjévé való neveztetését foglalja magában ; a’ 3-dik ugyan őtet ideigleni Kormányozóvá nevezi ezen Tartományban minden közdolgokban, ’s ezen végre meg is hatalmazza ; a’1 dik ideigleni Corregidornak nevezi ugyan tsak Oporto Tartományban Dom Ant. Fernandez de Carvalho-t; az 5-dik azt rendeli, hogy, a’ mint ő nevezi, a’ törvénytelenül állított királyi önként válalkozott seregek oszlatottassanak széjjel; a’ 6 ’s 7 dik azzal foglalatoskodik, hogy új seregek állíttassanak, és ,,Nemzeti Osztályok“ nevezetet viseljenek Lima úrnak hivatalos írásai közé volt zárva Dr. Pedrónak Párisban mulató hitveséhez.