Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)

1833-05-04 / 36. szám

eddig erősebben tartották magokat az ifluenza ellenére is, minthogy illyes valamivel bü­n­tetnének bennünket. Triest. Apr. 26­. Ma délelőtt 9 órakor érkezett ide „Lovicz herczegné“ nevű orosz cs. fregat, Bologorskoi kormányzása alatt, Brindisitől 8 nappal ez előtt indulván. E’hoz­ta ide a’ hajó törést szenvedett Báró Ottenfels internunciust. Nagy Britannia. Az Alsóház Apr. 16 diki ülésében Leonard ur azon törvény visszavételét javas­lá, melly a’ ház feltörést halállal bünteti. Megmutatá a’ javalló, hogy 1831-ben a’ halálos vétkek­nél történt feláldozások olly viszonyban ál­lottak a’ bevádlásokhoz, mint 28: 100; a’ csekélyebb vétkeknél pedig mint 18: 100; vagy is amott 100 bevádlott közül 28 eresz­­tetett szabadon; itt pedig ugyan annyi szám­ból 18; ebből világos ,mond Lennard úr, hogy a’ juriek nem hajlandók a’ vádlottat bűnös­nek találni, ha a’ lemarasztás halált húzhatna maga után. Még figyelemre méltóbbnak talál­ja ő, hogy a’halálos büntetés, ha ki van mond­va sem igen alkalmaztatik, így már 1825 — 1831-ig bezárólag rablásokért 100 közűl ki­végeztetett 5. ház felverésért 3; házi tolvaj­­ságért 1. Majd felvilágositá a’ beszélő, hogy azon törvény, melly az öt font sterlingnél nagyobb értékű lopásra halált szab, a’ jurie­­ket hamis esküvésre vezérli; a’ mennyiben, h­a szinte világos is az, hogy többre megy a’ lopott jószág öt font sterlingnél, ők azt csak 99 schilling értékűnek határozzák. A’ solici­tor General megjegyzé, hogy igen kívánná a’ halálos büntetések kevesbitését látni; tíz esztendő oltások történt már e’ tekintetben ;a’ fenyitő törvénykönyv szer feletti keménysége szégyenére válik Ang­lián­ak, de a’ halálos büntetést egészen még sem lehet eltörleni. Egyébbiránt a’ bili be­hozására engedelem adatott. Ápr. 17-dikén kérelmek özönével borit­­tatott el az Alsóház a’ zsidók emancipatiója ügyében; egy Londonból 17 ezer aláírókkal terjesztetett­ elő Grant úr a’ zsidók eman­cipatiója iránt előre jelentett javaslatát most hosszas okokkal támogatva előakarván adni, az elölülő megjegyzé, hogy jobb lessz azt még most nem mint bilit előterjesztve, ha­nem csak mint resolutiót a’ háznak biztosság­gá leendő változásakor vizsgálat alá venni. Grant úr helybenhagyá e’ javaslatot, melly ajánlatának következését csak könnyíteni fog­ja. Sir B. Inglis, egy megtestesült vén tory fájdalmasan sajnálta, hogy tiszteletre méltó barátja olly igen hódol a’ korts ’s mostanában módiba jött liberalismusnak, ’s ellenvetésül adá-elő, miilyen ritka ’s különös dolog a’ zsidóknak minden hivatalokra, még a’ parla­mentbe is utat nyitni (a’ Grant úr ajánlata ép­pen olly nemű ’s azon kivételekkel van ,mint a’ catholicusok emancipatiója volt), holott a’ törvények még azt, ki a’ kereszténységet nem tekinti a’világ boldogítójáér­t isten-káromló­­nak nyilatkoztatják. A’ ház elfogadta az aján­latot szavazás nélkül, ’s a’ tudósítás előterjesz­tése más napra halasztatott. O’Connel úr meg­­uyitá kivonatát a’ Kilkenny grófságot illető iro­mányok közlésére nézve (1­­35. sz.) A’grófság, mond, valóban nyugtalan, zavart állapotban volt, de a’ város nem. Hobhouse úr, Iz­land új titoknoka azt felelé , hogy mivel a’ város éppen a’ megye közepén van, lehetet­len a’ csendet valóban visszaállítani a’ gróf­ságban, ha a’város is, mellybe vonhatják ma­gokat a’ megszökött vétkesek , haditörvény alá nem vettetik.­­Némellyek támogatták még O’Connel javaslatát, de 28 szóval 115 ellen szókissebbségben maradtak. Áp­rilis 18-dikán jelenté O’Connel úr, hogy ő jövő hétfőn (22) egy különös biztosság kinevezését kívánja a’háztól, melly vizsgálná­­meg; valyon Kilkenny grófság olly zavaro­dott állapotban van-e, melly a’ lord lieute­nant hirdetvényét igazolja. Ezután Lord Alt­­horp fejtegeté a’ tized rendszer módosítására tett javaslatát. „Mielőtt én , így kezdé a’ be­szélő, e’ fontos kérdésre mennék, némelly hibákat ’s tévelygéseket kell eloszlatnom, mel­l íyek az egyháznak végetlen jövedelmei felől a’ publicum előtt terjedeznek,­—azon hibákat

Next