Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-07-13 / 4. szám
( 27 )— tetése ’s csinosulása iránt, melly nemző gyökere s a’ polgári társaságnak, vélemény-javaslatot terjeszen elő. Polgári létünk milly nagy hézaga pótoltatik illy czélok sikerültével, ha kivált nemzeti nevelésünkben a’ kölcsönös tanítás, vagy is a' hires és az oktatást villám foganattal terjesztő Lancasteri mód főelvül vétetik. Végre igaz örömmel hallottuk a Nyitra városában koldulást szüntető és szegényeket kegyes ajánlatokból ápoló intézet igazgatóságának közgyűlésünkhöz benyújtott előterjesztését, melly szerint az 1832iki 5099’s 16 -ra menő bevételből 112 ügyefogyott személy nyer ápolást, és igy az emberi érzetet sértő ’s az erkölcsiséget veszélyeztető házaló koldulás szomorú kénytelenségitől fel van mentve. Az intézet igazgatósága buzgó fáradozásit gyámolitó rendeletek kalauzolák a’as megye részéről. Valóban nem lehet századunk szellemében nemesi philanthropia, mint a’ valódi gyámoltalanok ápolása, melly illyes intézetek utján sikerülve boldogitóbb foganatot szülhet, mint Anglia és Izland sok panaszt okozó ’s czélja ellen talán apárság henyeségét előmozdító terhes szegény taksák. K. K. N.Becskerek Junius 29ikén. Két hónapnál tovább tartott iszonyú szélvihar után bizton reménylénk szomju telkinkre esőt; de ez, szinte medárdnapi éjjelig késett, ’s így bennünket az aratás és szénakaszálás reményitől megfosztott. Végső ítélettel rémítő egy pár zivatar után (Jun. közepe táján) majd nem perzselő lánggá vált itt a’ levegő, szénaboglyák újságul sem mutatkoznak, ’s a’ szél - és kocsigázta föld termése többnyire rész, igen ritkán középszerű, ’s jó csak nem sehol sem. A’ Perneszi végvidéki vásárban magas áron kelt a’ szarvasmarha, azonban itt Torontálban ilről 10 óra szállíttatott a’ hús ára. Kerti szüleink jó reményt igérőek. Gyümölcsünk elegendő. Termesztvényink között csak a’ kukoricza diszlik földeinken. Becsén a’ tiszta búza köble 11 for. — E’ napokban távozik el tőlünk az ide királyi biztosul küldetett Mednyánszky Aloiz báró úr, küldetése tárgyát azon kérdésévé: vallyon a’ megyebeli nagy kikindiai kerület, tartozik e, és mennyiben keblén kívül a’ közmunkákhoz járulni ! Ismert lelkes hazafisága e’ tisztelt báró úrnak, nyájas leereszkedősége viszonlátási vágyat ébresztő bennünk elváltakor. — Torontói megye uradalmai a’ közelebb múlt görcsmirigy alatt, a’ megye pénztárából fizetett költségek pótlásit magokra vállalók, ’s igy a’ szegény adózó népet e’ tehertől is fölmenték. Azon kivil , hogy itt minden uradalom, nagyobb kisebb áldozattal ápoló akkor a’ szenvedő emberiséget, most az említett költségek pótlatául 11,119 sor. txr. pengő pénzt vállalt el, mellnek nagyobb része már pénztárunkba be is hozatott. A’ jótét áldást kiált az égből le,’s ez a szép lelkeknek földi vagyonuktól legbizonyosabb legszebb kamat. Anyavárosa megyénknek Nagy-Becskerek, fels. Királyunktól a’ régi helyett uj kiváltságos kir. levelet nyert. Érdekes többek között abban az, hogy e’ mezőváros egy arany dij letétele mellett polgárokat alkothat, tudósok, művészek, vagyonosak, kereskedők ’s mesteremberek köréből t. i. ’s az illy polgárokat az annyira lelket szívet rázó testi fenyíték alól felmenti. E’ kiváltság megyénk legközelebb gyűlésén hirdettetett ki. Hazánkfiai itt az idő érdemelni e’ kegyelmet, ’s a’ haza, király ’s korszellem forró óhajtásinak a’ nemzetisedésben is megfelelni! B. A. Kolo’svárt Juhad. A’ különböző vidékekről jött tudósítások szinte bizonyossá tevők vala, hogy e’ jelen esztendőben uralkodón rendkívüli szárazság következésében nagyon szűk gabona termés fog lenni, mellyből a’ gabonának drágasága, ’s az adózó népnek szegénysége miatt könnyen éhelhalás is következhetnék. Mellyre nézve több úri méltóságok szivekre vévén a’ szegénységet fenyegető veszedelmet , több hazafi társaikat felszólították, hogy ezen résznak eltávoztathatása módjáról tanácskozzanak. Ezen felszólítás következésében számos buzgó hazafiak közelebbi junius hónap 25-ként és Kolozs vármegye praetorialis házához egybegyűlvén meghatározták, hogy a’ királyi cameralis pénztárból kölcsönözzenek 200 ezer pengő forintokat. B. Wesselényi Miklós úr magát kötelezte, hogy 100 ezer pengő forintok bátorságára tulajdon javait zálogul leköti, a’ más 100 ezer pengő forintok hitelére nézve pedig több úri méltóságok kötelezék magukat, hogy egyenként ki 2000, ki 2500 pengő forintokig magok javaikat zálogul lekötik. Ezen czél legjobb móddal lehető eszközlésére szoros számadás és felelet terhe alatt igazgatóknak választottak Báró Wesselényi Miklós, Gróf Bethlen