Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-08-10 / 12. szám
óráról ’s az ablakokból is kövekkel hajigálá a’ katonákat, kik bajonéttal többeket megsebesítettek a’ reájok támadók közzűl. A’ királyné Mária és Clementina herczeg kisasszonyokkal együtt 27-dikén estve Brüsselből megérkezett a’ tuileriákba. — Azok közt, kiket a’ király az előtt való estve elfogadott, vala a’ görög követ herczeg Souzo. Minden párisi újságlevelek megegyeznek abban, hogy az ünnep első napja (27) legkissebb zűrzavar nélkül múlt el. Nap felkeltekor, (úgymond a’ Moniteur) 21 ágyúlövés durrogott az invalidusok kaszárnyájától és a’ város házától. Ünnepies isteni tisztelet tartatott a’ törvények és szabadság védelmében elhullott polgárok emlékezetére a’ főváros minden egyházaiban. A’ bastillepiaczon gyászalkotmány vala felállítva a’ júliusi hősök tiszteletére. Új győzedelmi jelek ékesítek a’ Louvre-nél, Froidmanteau útezán, a’ Mars mezején és innocens piaczon álló gyászemlékeket. Egész nap hangzott azok mellett a’ gyászmuzsika, és minden óra negyedben egy ágyú süttetett el. Éjjel gyászos világosítványok kerítek a’ júliusiéi estek sírhalmaikat. Három roppant zászló, a három napot ábrázoló, tüzetett ki IV-dik Henrik képszobránál a’ Pont-Neuf-ön. Minden templom ki vala ékesítve kívülről is, minden nemzeti zászló fátyollal bévonva; az Arcole híd hoszszú cserkoszorúkkal kerítve, ’s közben közben háromszinű lobogók és emlékpénzek júliusi keresztekkel; a’ városháza hasonlólag díszesítve; Napoleon képszobra zöld, arany csillagokkal kihimzett fátyollal bévonva; a’Vendome oszlop 12 kissebb oszlopoktól körűl vétetve Napoleon vezérei neveikkel és győzedelmeikkel; a’ tuileriák kertjeiben és az Elysiumi mezőkön hangászkar és játékszitt vala felemelve; a’ quai d’ Orsay-nál a’ lineahajó; ’s mind ez számtalan pezsgő néptől környékezve. A’ rend és béke szelleme uralkodik annyira, mint csak egy constitutiós kormány és egy szabad város kívánhatják. Ez egyezőleg nyilatkozott szellem ezen indulatokat látszik kijelenteni : tisztelet a’júliusi hősöknek, ’s a’ törvényeknek melyeknek fentartásukért czeknak vére omlott; hála és hűség azon védő intézeteknek, melyeket nyernünk kelletik, ha fejetlenségre és annak mulhatatlan következése — despotismus alá, jutni nem akarunk. PORTUGÁLÉIA. Az angol Globe így ir: Lissabon» levelek szerinti Hona Maria mellett mostanában két guerilla állott fel. A’ hol csak Villaflora megjelen, a’ lakosok Hona Maria részére nyilatkoznak. Serpa és Moura városok Algarbia határán a’ constitutiós zászlót tűzék ki, ámbár még egy katona sem közelített hozzájok Hon Pedro seregéből. A’ miguelisták mindent elkövetnek, hogy Napier győzedelmét titokban tartsák. Azt állítják, hogy Napier ostromzár alatt van, és hogy ők Oportónál fényes győzedelmet nyertek. A’ lissaboniak értelme különböző azon megtámadás kimenetele felől, mellyet Hon Pedro Lissabon ellen ki akar vinni. 3000 ember ment Lissabonból az expeditio ellen. Lissabonban még mindig uralkodik a’ cholera. — A’ constitutiósok azt írják Oportóból, hogy ők Hon Miguel akármilyen ereje ellen tarthatják magokat. A’ britt consul Sorrel ezeredes kérte a’ migueli seregek vezérét, engedné meg a’ két britt hadihajónak Nimródnak és Savagenak a’ sorompón túl beevezését, hogy azok az angol alattvalókat és jószágaikat oltalmazhassák; de a’vezér nem engedé meg, és azzal fenyegetődtek , hogy a’ battériákból reájok lövet, ha azok a’Dostroba heevezni akarnának.—A’Timesnek egy levelezője pedig így i Oportóból Jut. Ildikén: Azt mondják, hogy az ellenség igen nagy készületeket tesz a’ város megtámadására. Az utolsó próbájának kimenetele nem tetszett nékie; Gliedes general, ki akkor vezeté az ostromot, kiesett a’ kegyelemből és Sir Campbell is, kinek része vala azon munkálkodásban, egy kicsit kedvetlenségbe jött. A’ két Bourmont, apa és fiú, megérkezett és Ildikben jelent meg a’ Don Miguel főhadiszállásán Clauzel, Ferrier, Duchalet, Brassaget és több tisztek kíséretében, kik teszik most a’ franczia royalisták egész ezéhét. — A’ tengeri ütközet ólta egy corvette és egy brig megadták magokat Napiernak. Angol gőzhajó Confiance tegnap jőve ide a’ kormány parancsolatival, mellyek közt, mint mondják, az is van, hogy a’ két hadihajó Nimrod és Savage, akár engedi meg Don Miguel ő felsége akár nem , a’ Douróba evezzen. A’ Chronica Constituciona következőket írja az algarbiai expeditióról: „A Jun. 21. és 28. dicső történetek után értésére esett Terceira herczegnek, ki még Faroban tartózkodik.