Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 1. félév (1-52. szám)
1834-02-26 / 17. szám
( 135 ) nem adjanak nekik módot a’ tüsténti vissza* térésre. SPANYOLORSZÁG. A’ National Febr.lies, következő levelet közli Madridból Jan. 29. melly mint állítja az első minister egyik barátjának tollából eredt: „A királyné ebibe két végzés terjesztetett aláírás végett; egyik közönséges amnestiát hirdet ki, vagy is az előbbi amnestiát kivétel nélkül terjeszti ki mindazokra, kik abból eddig kizárattak. A’ másik a’ corteseket hivjaössze por estamientos, de két kamarába. Az elsőben (a pairkamarában) a’ püspökök, Spanyolország nagyjai és a’ notabelek , kik a’ király vagy királyné által neveztetnek, a’ másodikban (a’ követkamarában) a’ városi követek (procuradores) fognak ülni és szavazni.“ Az Indicateur de Bordeaux Bayonneból Febr. 7d. jelenti, hogy Madridból Jan. 29d. költ levelek szerint az udvari újság két fontos és a’ liberális pártot megörvendeztető végzést fogna közleni. Egy Navarrából érkezett utazó Roncal völgyén keresztül utazásakor szakadatlan puskázást hallott reggeltől fogva délutánii 2 óráig, melly Lorenzo general és Zuma lacarreguy seregei közt történt. Don Gáspár de Jaureguy brigadás azt ígérte Valdes generálnak, hogy ha 1500 emberrel erősítetik osztálya, a’ baski tartományokat 14 nap alatt lecsilapítja ’s pártosait egészen kiirtja, melly állítása támogatásául egy környűlményes planumot is terjesztett a’ general elibe. A’ 11 oncas völgy melletti csata ugyan tüzesen folyt mind két részről, Lorenzo general, hogy a’ carlisták szaladását meggátolja, egy azon ponton álló hidat levontatott. A 199 bevádolt királyi önkéntesek közül, kik Oct. 27. a’ népre tüzeltek, 73 ellen halált kért az ügyvéd, 20 ellen nyelet, 4 ellen négy esztendei gályabüntetést, 2 ellen pedig fél esztendei fogságot. — Ro d i general, ki eddig csak saját eszközeire volt szorítva Portugallia határain, végre egy SOOOből álló sereget gyűjtött össze, melly az őrizete alatt lévő nagy térhez képest igen csekély, ’s ha egy merész és bátor ellenséggel volna baja, nem engedett volna időt magát csak ennyire is megerősítnie. Különben Rodil ereje csupa ujonczokból áll, kiktől nem lehet hosszú ellenállást várni. A’ tartományok bátorsága egyedül a’ városi katonaság honszeretetére van bízva, mellyek az előbbi ministerium ellenére is összeszerkeztették magokat. Megjegyzésre méltó, hogy sok helyeken még most sem fegyverkeztettek le a’ királyi önkéntesek. Ferdinand király megholtakor tulajdonképen semmi sereg nem volt, ’s azt sem Cruz, sem Zem nem tartották szükségesnek ; most pedig az üres kincstár mellett igen bajos összegyűjteni. Martiusban a’ carlistáknak még nagyobb lázadásától tartanak. Mondják , hogy a’ kormány Carthagena gróf, Mo r i 11 a generálnak haláláról tudósítást vett volna. — Orbadeta öntő műhely, ’s a’ kormány Navarrai fegyvertára, a’ carlisták kezére került, ’s ez által igent sok hadi szernek jutottak birtokába. Barcelonából Febr. 40. költ levelek szerint (a Journal des Debatsban) Catalonia állapota megnyugtató ; az új ministeriumot nagy lelkesedéssel fogadták lakosai. —Martinez de la Rosa úr igen nagy kedvességben van a’publicum előtt, ’s minden jót reménylenek kormányától. — A’ Madridi udvari újság Jan. 30. közöl egy végzést, mellyben az ujpolgári törvénykönyvszerkeztetést Aguso és Tapia urakra bízatik. — A’ Spanyol kormány nem fogadta el az ajánlott költsönzéseket, miből az tetszik ki, hogy a’ kintstár nincs olly nagy szükségben, mint eleinte hitték; a’status pénztára fizet rendesen, ’s az igazgatásnak egy ága sem lát fogyatkozást, de az eddigi költsönajánlatokat úgy látszik tsak azért nem fogadta el, mert Londonból tudósitatott, hogy két pénzváltó fog minél elébb Madridba menni, ’s a’ kormánnyal igen kedvező feltételek alatt szándékoznak költsön iránt egyezkedni. Bayonneból Febr. 8d. írják, hogy a’ Roncal völgyben fekvő Guiriel falu mellett Febr. 3d. igen tüzes csata történt, ’s mind két részről nagy volt a’veszteség; mégis Lorenzo general veretett meg ’s seregének nagyobb része nehány tisztekkel együtt fegyver és csizma nélkül Aazuba ment. Martinez de la Rosa úr több számkivetett társainak írt Angliába, s visszahívta őket Spanyolországba, bizonyossá tévén, hogy az udvarnál szívesen fogadtatnak, ámbár politikai nézeteik a’ kormányétól eltávoznak. Ezen számkivetettek közt volt Min a generálás Arguelles is; de ők nem akarnak a’minister puszta hívására hajlani, mig világos szabadságot nem nyernek a’hazájokba visszatérhetésre.