Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-05-16 / 40. szám

— ( 315 ) mány, felszólítjuk a' népet annak munkás és e­­rős gyámolítására. Ha megcsalatnék a’ nép a’ mi­­nisterium által, ez még nem tenné rosszabbá ü­­gyeinket, mert akkor világos lenne, hogy a’ nép buzgalmát és iparkodásit csak a’ reformok remé­nye vonhatja a’ kormány részére. Abból, a’ mi az érdemetlenek megpróbálására történni fogott, majd következtethetni azt, mi fog az érdemese­kért történni, és milly mélyen gyökerezett ’s ko­moly a’ nép akaratja.“ — A’ parlament radica­­lis tagjaira nézve mondja a’Spectator, hogy Ward úrnak (radicalis) ismételve ajánlott a’ ministe­­rium­ hivatalt, mellyet ő most el nem fogadott, jóllehet a’ ministerek eránt barátságos indulattal viseltetik. Bulwer úrról, ki literatori hírén kí­vül a’ politikai pályán is kitüntette magát, kivált Melbourne első ministeriuma mellett, annak elbo­csátása után, készült repülő irománya által, így szólt az említett hírlap: „Mi hisszük, hogy Bul­wer úr igen kedvező közleményt vett a’ kabinet fejétől, ’s akár vállal hivatalt akár nem, az kö­zönséges politikát olly neműnek reményű, mel­­lyet ő állhatatosan gyámolíthat.“ Cobbett úr is, ki maga nemében egyetlen a’ parlament tagjai közt, ’s a’Cobbett pártot egyedül képezi, kö­­szönté az új ministeriumot, ’s Registerében kö­vetkező üd­vözlést intézé Spring-Bice úrhoz: „Sir ! Isten hozta Izlandba ! E’ szavakkal fogadénak en­gem az úrnak nehány ezer hontársai (Spring- Rice úr izlandi), midőn őket múlt ősszel meglá­togatóm. Ennek viszonzásául én is üdvözlem az urat kincstár-kanczellári új hivatalában, mint ti­zenharmadikát, kit e’ hivatalban köszöntenem kell; és ha számításim nem csalnak, az úr talán utolsó előtti leend. A’ serpenyő nehezen fog más­két felforrásnál többet kiállani; a’ tej igen kék. Az úton áll tehát megszabadítani bennünket ter­heitől ’s bajaitól egy húsz esztendei béke-kornak, mellyet huszonkét esztendei dicső ’s diadalmas háború előzött­ meg, mellynek hősét győzedel­­miért egy millióval jutalmaztuk, bajtársainak pe­dig, mint ő nevezi őket, ugyanazon okból mint­egy 100 milliót fizettünk, és még most is (kö­­rülbelől 450 general van köztök) majd 5 milliót fizetünk évenként. Engedje­ meg először is azt megjegyeznem , hogy a’ jacobinusok, demokra­ták, radicalisok, destructivek rendje nem vett részt e’ terhek és bajok okozásában. Egész világ tudja, hogy e’ terhek és bajok asi aristokratia és papok mivé; övék volt a’ háború, övék a’ köl­csön és adósság, övék a’ papiros pénz, övék a’ Robinson-Goderich-Biponi boldogság, (a’ mosta­ni Bipon gróf elébb Robinsonnak, később Gode­rich lordnak neveztetett), övék a’ kereskedő vi­lág rém­ültsége, övék a’ búzának 4 shilling 10£ pence ára; Fitt és Sidmouth , Perceval és Castle­­r­eagh, Liverpool, Canning és Peel mind az ö­­véik valának; az úr is egyike az övéiknek. Ne­künk pedig, a’ nyughatatlan és tervkoholó rend­belieknek, semmi közünk mind ezekkel kezdettől egész a’ mostani óráig. A’ táj, mellyet életökbe fogva tálaltatok , egyházi, testületi reformból, ti­­zedfeleslegből, lelki szükségekből (ezt komolyan mondom, nem nevetek, bizony nem) , tizedát­­változtatásból, egyházi adóból, törvényreform­ból, 6 intézetekből áll; végre 25 millió adóból évenként, 4 shilling 100 pence búzaárból és nem­zeti hitelből. 0 Spring, Spring! az utolsó leg­vastagabb falat a’ tálban. A’ többin csak keresz­tül mehetni egy vagy más úton; de ez­ felettébb szerencsés az úr, ha ez földbe nem viszi az urat. Csak harsogjon radicalisokról, jacobinusokról, destructivekről a’ meddig tetszik , e’ tetszést éb­resztő padon ülve, ’s kezében milliókat tartva hívjon engem viadalra, utoljára még is az én ré­szemre is fog jutni egy kis maradék nevetés.“ Cobbett úr ezután régi dalját kezdi­ el a’ papiros pénz nyomorúságáról és a’ földmivelés elnyomott állapotáról, ’s ü­dvezlését e’ szavak­kal végzi: „Ha a’ búza még egy shillingel alább száll, mint most áll, majd akkor fogja az úr hallani a’ vihart; ha okos az úr, készüljön hozzá.“ Alsó Canadában, Mart. 17dikéről jött tudó­sítások szerént, az alsó ház nyilvános meghason­lásban van a’ felső házzal és kormányzóval, az adót megtagadta, eloszlani készül ’s a’ kormány­zót perbe idéztetni kívánja. A’ kormányzónak az utolsó ülés berekesztésekor mondott beszédére azt határozó, hogy mivel az sérti az ország ki­váltságait és szabadságait, a’ tartomány állapotja eránt a’ királyhoz és a’ két parlamenthez inté­zett kérelmet pedig gáncsolja , a’ gyűlés jegyző­könyvéből kitöröltessék. Azonban mintegy 1200 lakos felszólalt e’ határozat ellen, azt nyilatkoz­tatván, hogy ha a’ törvényhozói többség (melly­nek tagjai többnyire frantzia eredetűek) szándé­kát kiviszi, úgy Ő Felségének britt, izlandi és amerikai alattvalói kéntelenek lesznek vagy egy X

Next