Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-05-16 / 40. szám
— ( 315 ) mány, felszólítjuk a' népet annak munkás és erős gyámolítására. Ha megcsalatnék a’ nép a’ ministerium által, ez még nem tenné rosszabbá ügyeinket, mert akkor világos lenne, hogy a’ nép buzgalmát és iparkodásit csak a’ reformok reménye vonhatja a’ kormány részére. Abból, a’ mi az érdemetlenek megpróbálására történni fogott, majd következtethetni azt, mi fog az érdemesekért történni, és milly mélyen gyökerezett ’s komoly a’ nép akaratja.“ — A’ parlament radicalis tagjaira nézve mondja a’Spectator, hogy Ward úrnak (radicalis) ismételve ajánlott a’ ministerium hivatalt, mellyet ő most el nem fogadott, jóllehet a’ ministerek eránt barátságos indulattal viseltetik. Bulwer úrról, ki literatori hírén kívül a’ politikai pályán is kitüntette magát, kivált Melbourne első ministeriuma mellett, annak elbocsátása után, készült repülő irománya által, így szólt az említett hírlap: „Mi hisszük, hogy Bulwer úr igen kedvező közleményt vett a’ kabinet fejétől, ’s akár vállal hivatalt akár nem, az közönséges politikát olly neműnek reményű, mellyet ő állhatatosan gyámolíthat.“ Cobbett úr is, ki maga nemében egyetlen a’ parlament tagjai közt, ’s a’Cobbett pártot egyedül képezi, köszönté az új ministeriumot, ’s Registerében következő üdvözlést intézé Spring-Bice úrhoz: „Sir ! Isten hozta Izlandba ! E’ szavakkal fogadénak engem az úrnak nehány ezer hontársai (Spring- Rice úr izlandi), midőn őket múlt ősszel meglátogatóm. Ennek viszonzásául én is üdvözlem az urat kincstár-kanczellári új hivatalában, mint tizenharmadikát, kit e’ hivatalban köszöntenem kell; és ha számításim nem csalnak, az úr talán utolsó előtti leend. A’ serpenyő nehezen fog máskét felforrásnál többet kiállani; a’ tej igen kék. Az úton áll tehát megszabadítani bennünket terheitől ’s bajaitól egy húsz esztendei béke-kornak, mellyet huszonkét esztendei dicső ’s diadalmas háború előzött meg, mellynek hősét győzedelmiért egy millióval jutalmaztuk, bajtársainak pedig, mint ő nevezi őket, ugyanazon okból mintegy 100 milliót fizettünk, és még most is (körülbelől 450 general van köztök) majd 5 milliót fizetünk évenként. Engedje meg először is azt megjegyeznem , hogy a’ jacobinusok, demokraták, radicalisok, destructivek rendje nem vett részt e’ terhek és bajok okozásában. Egész világ tudja, hogy e’ terhek és bajok asi aristokratia és papok mivé; övék volt a’ háború, övék a’ kölcsön és adósság, övék a’ papiros pénz, övék a’ Robinson-Goderich-Biponi boldogság, (a’ mostani Bipon gróf elébb Robinsonnak, később Goderich lordnak neveztetett), övék a’ kereskedő világ rémültsége, övék a’ búzának 4 shilling 10£ pence ára; Fitt és Sidmouth , Perceval és Castlereagh, Liverpool, Canning és Peel mind az övéik valának; az úr is egyike az övéiknek. Nekünk pedig, a’ nyughatatlan és tervkoholó rendbelieknek, semmi közünk mind ezekkel kezdettől egész a’ mostani óráig. A’ táj, mellyet életökbe fogva tálaltatok , egyházi, testületi reformból, tizedfeleslegből, lelki szükségekből (ezt komolyan mondom, nem nevetek, bizony nem) , tizedátváltoztatásból, egyházi adóból, törvényreformból, 6 intézetekből áll; végre 25 millió adóból évenként, 4 shilling 100 pence búzaárból és nemzeti hitelből. 0 Spring, Spring! az utolsó legvastagabb falat a’ tálban. A’ többin csak keresztül mehetni egy vagy más úton; de ez felettébb szerencsés az úr, ha ez földbe nem viszi az urat. Csak harsogjon radicalisokról, jacobinusokról, destructivekről a’ meddig tetszik , e’ tetszést ébresztő padon ülve, ’s kezében milliókat tartva hívjon engem viadalra, utoljára még is az én részemre is fog jutni egy kis maradék nevetés.“ Cobbett úr ezután régi dalját kezdi el a’ papiros pénz nyomorúságáról és a’ földmivelés elnyomott állapotáról, ’s üdvezlését e’ szavakkal végzi: „Ha a’ búza még egy shillingel alább száll, mint most áll, majd akkor fogja az úr hallani a’ vihart; ha okos az úr, készüljön hozzá.“ Alsó Canadában, Mart. 17dikéről jött tudósítások szerént, az alsó ház nyilvános meghasonlásban van a’ felső házzal és kormányzóval, az adót megtagadta, eloszlani készül ’s a’ kormányzót perbe idéztetni kívánja. A’ kormányzónak az utolsó ülés berekesztésekor mondott beszédére azt határozó, hogy mivel az sérti az ország kiváltságait és szabadságait, a’ tartomány állapotja eránt a’ királyhoz és a’ két parlamenthez intézett kérelmet pedig gáncsolja , a’ gyűlés jegyzőkönyvéből kitöröltessék. Azonban mintegy 1200 lakos felszólalt e’ határozat ellen, azt nyilatkoztatván, hogy ha a’ törvényhozói többség (mellynek tagjai többnyire frantzia eredetűek) szándékát kiviszi, úgy Ő Felségének britt, izlandi és amerikai alattvalói kéntelenek lesznek vagy egy X