Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-01-24 / 8. szám

JT MUTEN Szombaton Boldog-Asszonyhó’ 24dik napján. 1835. I. Szám. HAZAI SKÜLFÖLDI MAGYAR-ÉS ERDÉLYORSZÁG. I . cs. ’s apost. k. Felsége Január 8dikán költ legfelsőbb határozata által Monoki plebanus Fábry Ignácz urat a’ Csanádi káptalanhoz kanonokká kinevezni kegyelmesen méltóztatott. Felséges Királynénk a’ Nagyszombati kis­­gyermek-óvó-intézetnek 200 pengő forintot mél­tóztatott kegyelmesen ajándékozni. Pozsony Január 19 dikén. A’ 283dik or­szágos idés is, melly ma tartalék, az úrbéri tör­vény kérdéses pontjaira fordítaték. A’ Január ládikán tartott alsó táblai ülésben a’ Duna szabá­lyozását illető felírás fogadtatott-el ’s jóváhagyás végett a’ Főrendekhez küldetett. A’ Buda és Pest közötti álló-híd építést tárgyazó üzenet-javaslat ke­rületi ülésekben országos ülési tanácskozásokra előre készíteték. (Kir. kamarai híradás.) A’ nagymélt. m. kir. udv. kamara, számve­vő hivatalánál megüresült accessistai tisztségre ed­digi fizetéses praktikáns Nagy Ignáczot; helyé­be fizetéses praktikánssá Rosenberg Jánost;— a’ Pesti sóhivatalnál megüresült mázsamesteri tiszt­ségre pedig Szegedi só-szálító-tiszt Szalóky Jó­zsefet méltóztatott nevezni. Magyar tudós társasá­gi jelentés. Emlékezetbe hozatik, hogy a’ társaságnak 2 dik köz ülésében 1833ban November 9dikén ki­hirdetett ezen törvénytudományi kérdésére: Tett-e a’ magyar nemzet, honalkotmányában az időkhez és körülményekhez alkalmaztatott változtatáso­kat, *s l»a tett, mellyek azoknak fő vonásai? Nem különben, természettudományi kérdé­sére : ,,Mi a’ Magyarországi némelly vidékein előforduló fiokolyarnak természete, mellyek okai, óvó és gyógyító módjai ?*4 a’ feleletek e’ folyó 1835beli Martius 19kéig; továbbá, az IS31beli szomorújátéki 100 arany Első Félesztendő. díjra a’ versenymunkák, ugyan e’ folyó évbeli Martius 24dikéig váratnak­ be a’ titoknokhoz. Az említett napoknál későbben érkezendő munka nem fogadtatik­ el.­7­ Másod sőt harmad korbelinek ta­­láltatandó munka, külön tiszteletdíj mellett ada­­tik­ ki. — A’ bejövendő munkák idegen kézzel tisztán leírva, lapozva, békötve legyenek, mel­lettek a’ szerző nevét pecsét alatt hozó levél jőjön, a’ melly­re kívül írt jelmondat a’ kézirat czimlap­­ján is álljon. Pesten, a’ héti ülésből, Januarius 19­. 1835. Döbrentei Gábor titoknok. Lakik Budán 3 Váralja, pisztofi ház, 81 d. szám. Székes-Fejérvári püspök n. Horvát János úr ő Exoja, kinek elhunytát közelebbi újság-leve­­lünkben említettük, hat napi súlyos betegsége után fojtó hurutban mult­ ki életének 66dik esztendejé­ben. A’ boldogult született Csicsón, Szala várme­gyében 1769 Nov. 5-én. Tanulását kezdte Vesz­prémben , foly­tatá Pápán, majd Pozsony­ban. 1792- ben Veszprémben szentelteték pappá ’s 1797ig mint káplány ugyanitt maradt; ekkor Szőlős-Györökre (Somogy várm.)rendelteték plebánussá. Id61ben Keszthelyi plebánus és Hahoti apát, 1808ban Vesz­prémi kanonok lett. 1825 Oct. 20 dikán Bosoni püspökké és Helytartói­ tanácsossá, mint szintén a’ Pesti kir. fő oskolánál a’ theologiai kar igazga­tójává; 1828ban a’ am. m. k. udv. Kanczelláriá­­nál referendáriussá; 1830 Sept. 7dikén Székesfe­­jérvári püspökké nevezte őt a’ legjobb Fejedelem. A’ fényes pálya minden lépcsőin köz tiszteletet szeretettel párosulva érdemlett az üdvözűlt fő pap, kiben a’ Király hív jobbágy­át; a’ Haza minden köz hasznú intézetek buzgó előmozdítóját; a’ kath. egyház nagy észtehetségü, ritka tudományu, kü­lönös szelídségü papját, ékes beszédű szónokát, fődíszét; a' Székes fej­ér­vári megyre bölcs kormány­zóját veszté­ el. Hideg tetemei végső akaratja sze­rént Január 17 dikén Pozsonyból Székes-Fejér­vár­ra vitettek örök nyugodalomra. Pozsonyban úgy az-

Next