Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-08-05 / 11. szám

( S2 ) j­ében; estve m­ég több mozsarak durrogása köz­ben a­ játékszínben ismét megjelent. Julius 27k én Keszthelyen keresztül Körmendre érkezett, ’s még a/ nap Grätz felé útját folytatta, Veszprémbe*­. Az idei rozs és árpa-növés igen sűrű volt; a Italán fogva háromzsorta több a’ kéve, mint a’ múlt esztendőben; 13 kéve, melly nálunk egy kis keresztet teszen, ád másfél mérő rozsot vagy árpát. Az árpának kilája itt 3­­. 15 garas, holott még nem minden gazda nyomtat­hatott. A’ krumpli bősége már bizonyos; a’ ku­k­­oricza mindenütt szép és szapora. A’ káposzta már szebb nem lehet. A’ sarju bő kaszálást igér; a* legelő gazdag. A’ szőlők olly szépek, hogy a’ hordóknak nagyobb árát reménylhetni, mint a’ bornak; már is egy akós fa abroncsos hordó 3 váltó forint. Szilva kevés a'különben bor gyü­mölcs-termésben. S­z e g e d r­ő 1 Jul. ‘28 kán. (O rszágos*­vásárunk , mellyet amúgy is kis vásárnak nevezünk, valóban kicsiny volt; portékások csekély jövedelmet nyer­tek benne ; az ok leginkább abban volt, mivel mi­ környékünkben, de jelesen városunk határában is kiütvén a m­arha-dög, a’ marha-vásár egyál­taljában megsemmisült, s illyképpen a’jószá­gaikat eladás végett hozzánk hajtani szándékozók is visszarettenvén , mások pedig pénzt abból nem árulhatván, egyébb szükségeiket nem teljesíthették. Pesten az Angol kisasszonyok nevelő intéze­tében mind a’ nemes, mind a' külső leány ne­­vendékek nyilvános próbatétele Alig. 5kén tarta­tott, miről többet jövő levelünkben. Erdődi Gróf Pálffy Fidelis tárnok­mester . Excja az elhunyt Pazséri Szucsics József úr helyé­be altárnokká Moysfalvai Gyurtsányi Gábor U­jságát, a’ tek. kir. tábla érseki közbíróját nevezte. Geörch Illés (Ettre-Karchai , kinek elhuny­­tát múltkor jelentettük, született Ettre-Karchán 1772 esztendőben September 28 dikán; oskoláit végezte Pozsonyban) törvények doctora, több nemes vármegye táblabírája, hajdan a’ Pozsonyi kir. főoskolában a’ magyar nyelv tanítója, ké­sőbben a­ szásztescheni királyi herczeg Albert, s ennek kisunytával a’ Ráczkevi cs. kir. nem­zetségi uradalom ügyésze volt Pesten, hol most, szemeinek elgyengűíte miatt nyugalmazva, de egyre munkáján töltő napjait. A’ magyar tudós Társasig méltánylani óhajtván a’ tisztán magyar tollú írót­­ 832 dik észt. Sept. 5kén tiszteletbeli tagjává tette. Nyomtatásban kijött munkái ezek : „Etelkából kiválogatott remekje a’helyes magyar­ságnak 44 (Pozsony, 1800. 8-ad r.) „Honnyi Tör­vény 44 (Pozsony 3 köt. 1804 — 1808 ) melly Brezanóczy Ádám által latinra fordíttatott. „A­ helyesírás rendszabásairól 44 melly a’ Marczibányi alapítványból megjutalmaztatott, ’s 1821 nyom­tattatott­ ki ezen gyűjteményben: „Jutalom fele­letek a’ Magyar nyelvről, a’ Nemzeti Muzeum 1815. ISl6, 1817dik esztendei kérdéseire.“ Nem kevés érdemére válik Geörcsinek, hogy már azon időszakban, midőn a’ latin nyelv még oskolában és törvénykezésben igen sok­ helyen buján virá­­gozék, a’ Honnyi Törvényt magyarul ’s helyesen készült műszavakkal ellátva, bocsátá magyar hono­sai elébe. Néhai Tek. Forgó György nemes Pest vár­megye nagy hírű főorvosának jeles végrendeleté­ből a’ következőket kívántuk közleni: Az első pontban visszaemlékezve szülőföldjére , tek. Pest vmegyében fekvő Tószeg helységére , az ottani mind. r. kath. szentegyháznak mind a’ ref. sz. ekklézsiának egyenként 500 utó­srtot, össze­sen ezeret, hagy olly föltétellel, hogy az mint tőkepénz biztos helyre adatván, kamatra egyen­lően fölosztva a’ két felekezetű iskolamester fize­téséhez kapcsoltassak, ösztönül az ifjúság szor­galmasabb tanítására; minek mennyire lett sike­rét a’ tanítók nyilványos próbatétel által legalább egyszer esztendőnként láthatóvá tenni kötelesek legyenek. — A' 3ik pontban egy jó reményű fia­tal embert fijának fogadván , neki 20,000 f­tó frtot hagy olly képen , hogy maradék nélküli ha­lála esetére azon hagyománynak fele vagy is 10,000 fr. a’ magyar tud. Akadémia alapítvány­tőkéjéhez kapcsoltassak. — A’sik pontban így szól: Minden jó hazafi örömmel látja , hogy a’ régi óhajtások sikerülnek ’s a’ magyar tudományos társaság valahára életbe jött, ennek­ alap tőke­pénzéhez 2.500 v. frtot hagyok. — 5) Fölserdült korom óta is Pest városának lakosa lévén, iránta nőtten nőtt szives hajlandóságom, ’s virágzását mindenkor szivemből óhajtottam is , mellynek jeléül a keblében felállítatandó Dologház alapí­tására 1.000 utó írtot rendelek; ezen jótékony intézetnek minél előbbi alkotását minden jó lélek óhajtja, s én is remény­lem, hogy a’ mostani kor annak léteit ad 's nem fogja e’ szép érdemet a­ jövendőnek átengedni; miglen azonban ezen köz

Next