Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-07-04 / 2. szám
( » ) Oly rémitő csapás, ha Francziaomágtól elhagyatnánk!“ Az Alig. Zeitung párisi levelezője így festi a’ christinook állapotját: „A’ hadsereg folyvást nyomorult állapotban van. De nem is lehet különben; mert egy tiszt Máj. Ildikón költ levelében igen különösnek írja Valdes general hadi rendszerét. „Generálunk, úgymond, amerikai módon folytatja a’ háborút, egész nap futkos, ’s nem tudni miért, a’ seregnek is futkosni kell vele, s gyakran nehány óra alatt tíz ménföldet haladunk , de alig érkezünk meg, már ismét indulnunk kell, ’s mind hasztalan, mert az ellenséget sohase látjuk; így a’ katona béketürését elvesztvén nem akar engedelmeskedni.“ A’ general nem is akart ellenséget látni, hanem a sereget, mint Mina 1823ban Cataloniában cselekedett, béketürésétől’s tüzétől megfosztani, és aztán a’ lehetetlenség színe alatt az avatkozást elközleni. E’ rósz szellem közönségessé vön a’ hadseregben. Orna Pamplona felé vonultakor az Elzárná szorosában iszonyú zivatartól vétetvénelő, ’s egy carlista csapattól megtámadtatván, tüzelésre nem bírhatá seregét, ’s csuda hogy annak felét Pamplonába vihette Esparterónak a’ Descarga melletti csatában 11 ezer embere volt, ’s egy kis carlista osztály az egész seregen keresztül tört, csupán „abrid paso, abrid pasót!“ (nyilast, bocsássatok keresztül) kiabálva, a’ katonák bárányokként engedelmeskedtek, ’s 800 ember sok tisztel együtt minden kardvágás és lövés nélkül fogatott el. Espartero úgy menekedettmeg, hogy e’ történeten megrémülvén, jókor futásnak eredt. E’ csatának következménye Ion Villafranca, Bergara, Eybar feladása, Ochandiarno és más helyek elfoglalása. Veszély fenyegeti Bilbaót is, melly nincs megerősítve ’s megtámadás által könnyen elfoglaltathatik.“ Párisi hírlapok Madridból Jun. 14k éig terjedő tudósításokat közlenek, mellyek szerint az új ministerium a’ királynénak Junius 13diki határozatai által végkép őszre van alkotva. Toreno gróf az új ministeri tanács elölülője ’s egyszersmind külső ügyek ministere. De las Amarillas marquis (D. Pedro Giron) hadministerré neveztetett Valdes generál helyébe, hogy ő, mint a’ végzet szól, magát egészen a’ sereg vezérlésére szentelhesse. Don Juan Alvarez de Mendizabal, Don Pedronak a’ portugáli expeditiókor fő ügyviselője ’s még most is a’ portugáli királynénak londoni fináncziai ügyvivője, Toreno gróf helyébe közjövedelmi ministerré tétetett; haza érkeztéig azonban Toreno gróf fogja vinni a’ közjövedelmi ministerséget. Igazság-ministernek Don Juan de la Dehesa helyébe Don Manuel Garcia Herreros, a spanyolországi és indiai királyi tanács tagja neveztetett. Don Miguel Ricardo de Alava algeneral és londoni spanyol követ tengeri ügyek ministere lett D. Jose Vasquez Figueroa helyett; megérkeztéig pedig de las Amarillas marquis hadminister fogja vinni a’ tengeri ministerséget. Belső ügyek ministerévé Don Diego Medrano helyébe Don J. Alvarez Guerra, a’ spanyolországi és indiai királyi tanács tagja, létetett. Don Juan de la Dehesa és Don Diego Medrano a’ spanyolországi és indiai királyi tanács tagjaivá ’s Katholica Isabella amerikai érdemrend nagykereszteseivé neveztettek. Az Eco del Comercio Junius Indikáról ezt írja: „Nem akarunk előre ítéletet tenni az új kabinet szerkezete felől, mellyben különböző vélemények képviselőit ’s különböző charakterű férfiakat látunk. Várjuk el, minő rendszert fognak elővenni, így leginkább nem fogunk hibázni ítéletünkben, ennél jobb módot most elő nem vehetünk.“ Madridi Jun. 15diki levél szerint az új ministerium e’ következő tárgyakat tűzte ki czélul maga elébe: Nagyobb nyomtatási szabadság, tartományi junták a’ hadsereg erősítésére, minden szerzetes-rendek eltörlése, a’ klastromok jószágainak eladatása, a’ közjavak felének a’ polgárok számára átengedése, a’ városi katonaság szaporítása és hadi lábra tétele, a’ nép haza fiúságának felszólítása. (Dest. Beok.). így ír tovább a’ levél: Több tagjai az új kabinetnek, mérséklett okfejeik eránt elég kezességet adtak politikai életöknek korábbi tetteiben; tudva van nevezetesen , hogy Toreno úr, kabineti előlülő, a’ mérséklett pártnak mindég azon tagjai közé tartozott, kik Anilleros névvel neveztettek; nincs elfelejtve 1820—1823diki viselete, midőn a’ fenbuzgó párt nézeteit mindég ellenzette. De las Amarillas marquis magas tulajdonságú férfi, kinek talán csak aristokratai irányzatait vethetni szemére; Idilben, mint hadminister, ő javaslá Leon sziget revolutiós hadseregének feloszlatását, ’s ez okos rendszabás miatt gyűlöletessé lön a’ liberális párt előtt. Alava generált esmer Európa. AI.