Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-07-22 / 7. szám
Ok !“ HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. PESTEN Szerdán Szentahabka’ 22dik napján. ts.h.~. MAGYAR-ÉS ERDÉLYORSZÁG. Rozson. Jui. lődikén a’ 326dik országos ülésben az alsótáblai Rendek a’ kerületi ülésekben készített három izeneteket, egyet a’ borítéki czím, más kettőt pedig a’ szólási szabadság tárgyában, vettek tanácskozásba, ’s szótöbbséggel helyben hagyták. A’Főrendekhez azonban, kik ekkor már az idő késő volta miatt eloszlanak, a’ következett 327dik ülés alkalmával küldtékáltal, az esztergomi káptalan egyik követének szónoksága mellett. A’ többi időt az újonnan öszveszedett országos sérelmek feletti tanácskozásra fordították. A’ mélt. Főrendek a’ borítéki czímre nézve előbbi véleményükhöz ragaszkodtak, ’s a’ mind újabb mind régibb századokbeli szokásra hivatkozván, mellyekben a’ császári méltóság valamint egyébként, úgy a’ czímre nézve is minden egyebek felett elsőséggel bírt, ez úttal is felszólítandóknak vélték az alsótáblai Rendeket, hogy, mivel az e’ tárgyban Ő Felségéhez kívánat formában felterjesztendő felírás már nem ellenztetik, tettleg a’ dologba nem bocsátkozva, mi által a’ czél el nem érődhetnék, javasljanak valamelly közép útat, melly mind a’ két tábla által elfogadtatván annyi hátráltatott felírásoknak az ország köz kívánsága szerént valahára Ő Felsége elébe juthatását elősegítse. A’ szólás-szabadságot tárgyazó más két kérdésre nézve pedig a’ mélt. Főrendek, kerülvén ismét minden egyes esetekre alkalmaztatást, csupán az izenetben felhozott okfekre nézve nyilatkoztatták véleményüket; ’s mivel törvényeink a’ törvényszék megsértésén kívül más egyes sértések elleni megpertést is megengednek, ’s nem a’ törvények átalános magyarázata, melly hogy kiváltképen a’ Fejedelmet ’s az ország minden statusait illeti , azt senki kétségbe nem hozza, hanem a’ köz ügyész által felhozott tett alkalmaztatása forog kérdésben , melly az egész földön mindenütt rendes bi- Második Félesztendi ó rák lelkiesméretére van bízva, ennélfogva úgy vélték a’ mélt. Főrendek , hogy Ő Felségéhez illy formában, millyenben az alsó tábla kívánja, felírás nem intéztethetik. Folyó hónap Ildikén tartatott itt szokott mód szerént a’ duna melléki ágostai vallástételt követők superintendensének választása, melly hivatalra szótöbbséggel főtiszt. Stromszky Ferencz Sámuel úr, egyik a’ helybeli német közönség barom lelki pásztorai közül, választatván, Július lődikén szokott szertartással beigtattatott. Ő cs. kir. Felsége Mihellyes Károly, Zsigmond és Sándor urakat „Abrudbányai“ praedicatummal erdélyi nemesekké nevezni kegyelmesen méltóztatott. O cs. kir. Fels. kegyelmesen megengedni méltóztatott , hogy Tck. Gebhardt Ferencz, orvos, doctor’s a’Pesti m. kir. fő oskolánál professor; Kammerschmid József Árva; Rathkó György Zágrábmegyei; Mundnyák János ugyanitt járásbeli; Meszelics Ferencz és Peska Antal Verőcze vármegyében; Linhard János és Rusicska János Sárosvármegyében; Konczel Antal Kőrös vármegyében járásbeli seborvos; Christen Ferencz Buda városi első és Straub Fridik ugyanott 2dik physicus; Manovecz Leopold Pest városi; Zilahy Sámuel Debreczeni; Palkovics János Baranyavármegyében volt; Tormássy László Békésben rendes; Szathmáry József Borsod-megyei physicus; Perje András ugyanezen megyében kerületi seborvos; Fidler Ágoston Somogyi, Eszterbauer és Pántér János Tolna megyei seborvos; Pillich József és Griesz János Zalában járásbeli seborvos; Szombathy Sámuel Pesten lakozó orvos doctor; Borbélyi Zsigmond, Rácz József és Nagy József Pest megyei seborvos; Csermák Márton Zempléni főorvos; Tamáska János, Csiky József és Trefort Ignácz ugyanitt kerületi seborvos; Bantzel János Temesben két seborvos; Kilián János Hevesben Komlói plebánus; Sebestényi