Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-10-03 / 28. szám
( 224 ) illető kérdés semmivel se ment előbbre. Portugal igen virágzó állapotú; hat évi kegyetlen zsarnokság ’s két évi pusztító polgárháború után hitelét helyreállítá, sőt magasabbra emlé,és pedig, meg kell jegyezni, a’ nélkül hogy a’ népre új adót vetne, olly tünemény, melly a’történet és status-gazdálkodás évkönyveiben példa nélkül való , papirospénzét megsemmisítő, a’külföldi statusokra nézve a’ beviteli vámokat 50 pcentel szálitotta lejebb. Kárpótlást ad az usurpatio és kiköltözés alatt szenvedett polgárinak új költsönzés nélkül. Francziaország e’ végett Viliele ministeriuma alatt egy miliárdot költsönze. A’ brazili követkamara Junius 15dikén D. Mariát a’ brazíliai thrón-örökösödésből kizárá, mivel a’ portugáli koronát elfogadta. Ha talán II. Don Pedro örökös nélkül halna meg, testvére Januaria herczegasszony fog a’ császári] drónra lépni. SPANYOLORSZÁG. Azon legyőzetésről, mellyet a’ christinosok ’s angol segítő társaik Sept. Ildikén Bilbaonál szenvedtek, Bayonneben már Lidikén a’ carlista főszállásról Urgoitiból, melly Bilbaotól két órányira fekszik, következő tudósítások érkeztek: Sept. Odikén estveli hatodfél órakor Ő Felsége a’ király Villarealból Ochandianóba ment, ’s itt meghalván másnap Durangoba indult, a’ honnét estve Arrigoriaga ellen folytató útját. E’ falut az ellenség tartá foglalva, ’s egész Bilbao konyákéig terjedt annak (az ellenségnek) fekvése. Espeleta ’s Espartero katonái és az angol segítő seregek mindöszve 16 ezerre mentek, ’s Vittoria felé szándékoztak. Miután parancsolat adatott a’ megtámadásra, vitézeink az ellenséget Bilbao faláig kergették. Az új hidat, melly Bilbao külvárosát védi, bajonetekkel megvették, ’s itt veszte az ellenség legtöbbet. E’ harcz, melly 12 óráig tartott , legtüzesebb ’s legfényesebb volt még háború kezdetétől fogva azok közt, mellyeket a’ király vitéz katonái kiállottak. A’ christinosok és az angol segéd-csapatok 1800 ‘JOOO embert vesztettek holtakban és sebesültekben. Ugyan csak Sept. Ildikén [turralde 5 batalionnal *2000christinoson nyert győzedelmet. A’ Moniteur September 19dikéről ezt írja: Bagneresből jött levél jelenti, hogy a’ Cataloniába ütött osztály Gurrea és Montes generálok által üldöztetve Francziaországba futott. A’ carlisták által Arragoniában szedett minden újonczok elszélesztettek. Cordova megtartja a’ fővezérséget. Gerona tiszthatósága nem engedelmeskedik Barcelona juntájának. Leridában a’ hadi kormányzó állhatatossága által szintén fentartatik a’ királyné tekintete. Madridból Septemb. 15iki, Bayonneból 19- diki telegraphi tudósítás, a’ Moniteurben, jelenti, hogy Toreno gróf lemondott a’ ministerségről. Mendizabal közjövedelmi minister marad, ’s a’ kabinet összeszerkezése rábizatott. Alava general ministeri elölülővé neveztetett. A’ Messager Sept. 20 dikán madridi levelek után írja, hogy Gil de la Cuadra belső ministerré jeleltetett ki, Arguelles pedig nem fogadta el a neki ajánlott ministeri hivatalt, de a’ministeriumnak segítségét igéré. A’ Revista Septiediki száma szerint Don Francisco de Paula infans Septemberedikén visszaindúlt Valenciából Madridba. Toreno gróf mint spanyol követ Parisba fog menni, hova már hitvese el is utazott. A’ ministeri változást éppen így jelenti a’ Gazette de France is, azt bocsátván előre, hogy az angol befolyás legyőzte Rayneval úr erőködését, miként ő a’ justemilieut meg akarta a’ kormányon tartani. Mendizabal úr, úgy mond, a' mozgás és revolutio férfija; ó a’ tartományok elszakadásának engedményekkel czéloz elejét venni, vagy más szavakkal, megadni mindent, mit a’junták felírásaikban kívántak, u. m. a’ cortes összehívását, melly az insurrectio akaratja szerint alkotványító reend , az igazgatás minden ágainak kitisztítását, a’ klastromok és szerzetes rendek eltörlését és az egyházi javaknak eladását, így meg fog szűnni a‘ tartományok elszakadása. Majd meglátjuk, milly óriási lépéseket teend a’ revolutio. A’ félsziget revolutiói férfijainak még Mendizabal, Alava, Arguelles nem utolsó szavuk leend. A’ National írja, hogy a’ saragossal tanácskozó junta, a’ királyné nyilatkozatának vétele után legfelsőbb kormányzó juntává alakult, és mitán a* néptől f éljen a’ szabadság! le a’ministerekkel lu kiáltások közt beiktattatok, tüstént öszvefüggésbe tette magát Barcelona és Valencia juntáival közös rendszabások elővételére. Kiadja Kultsár A.—Szerkezted Galvácsy. Zöldkertutcza (\^orffxut er?®afje) 498. sz. Nyomtatja Trattner- Károlyi Urak’ utczája 618 $*am.