Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-06-22 / 50. szám

50. szám. Pesten szerdán Szent-Ivánhó’ 33kén. 1936. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Magyarország (a‘ közelebb lefolyt országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek; szabolcsi tisztválasztás; szentyavalyak gyógy­ítása az or­­szág szemorvosa által; zászló szentelés; Markos Antal+; ’stb.) Ausztria (franczia k. legek a’ cs. sírboltban; népesség.) Spanyolország (madridi levelek; hadi hírek ’stb.) Nagybritannia. Francziaország. (Kibitka hg végrendelete; chartresi egi ház gyuladása; Fitzjames hg emlékpénze; ’stb.) Schweiz. (Napoleon Lajos.) Olaszország, (a’ nápoli király Florenzában.) Portugálba (a’ cortes illés május 29diken ki­nyílatik; ’stb.) Törökország, (május 30diki ünnep Konstantinapolban.) MAGYARORSZÁG és ERDÉLY Az 183­ dik évi országgyűlésen al­kotott törvény czikkelyek: / V. Törvényczikkely. A’ jobbágya­k költözése eseteiben tartandó h­ódról­­’s rendről, és ugyana­zon költözés következményeiről. 1. §. Akármelly költözni akaró, nem csak minden úri, és köz tartozásaira, de magános adós­ságaira nézve is eleget tenni köteleztetik; ha mind­­azáltal a’ földes úr' és köz tartozásait leróvja,a’ magánosokra nézv pedig a’ hitelezőktől elfogadott kezességet állít, őtet letartóztatni nem lehet. A’ vagyon hi­ánya esetében pedig azt kell tenni, mit a’ hazai Törvények rendelnek. 2. §. Minden költözendő saját földes urától elbocsátó, és az alispán vagy illető szolgabírótól ingyen adandó úti-levelet szerezzen; — ugyanazért a’ költözés esetében az elmenés idő határáúl Sz. Gergely Pápa napja szabatván­ ki, az eránt a* hely­beli Elöljárók jelenlétében September 1se napja előtt kell az Uradalomnak jelentést tenni. 3. §. Ha a' földes úr, mihelyt a’ költözni aka­ró , az iső és 2dik szakaszokban foglalt köteles­ségeit teljesítendi, elbocsátó levelét ki nem akar­ná adni, a’ jobbágy az atispányhoz folyamodjék, ki előtt ha a­ panasz eránt általa kesedelmezés nélkül kihallgatott földes uraság megtagadásának törvényes okát nem­ adhatná, csupán az alispán­­nak bizonyítványával — melly­be e’ környülállás is be lészen iktatandó — szabadon elmehet.— Az alis­­pány pedig az egész dolog folyamatját megvizsgá­lás végett a’ közelebbi közgyűlés eleibe terjesz­teni köteleztetik. 4. §. Azon váratlan esetre pedig, ha vala­­melly földes úr a’ költözni akaró jobbágyot még ezután is letartóztatná, az alispány segéd bíró tár­saival az illy jobbágyot, ha a’ szükség úgy hoz­ná magával hatalom karral is, de a’ mellyet min­dég előbb a’ közgyűlésben kell­­megitélni, ’s elha­tározni, a’ letartóztatás által okozott, ’s a’ felek voltaképi meghallgatása után kitudandó károk és költségek megtérítésével rövid úton szabadon bo­csáttassa-­t; ezen kívül a’ tiszti ügyésznek a’ le­tartóztató ellen 200 for. büntetés megvételére ke- ( Első Félesztendő. resete leend, melly summának fele a’ Megye házi pénztárát, fele pedig a’ letartóztatott jobbágyot fogja illetni, ellenben a’ jobbágyot az Uradalom, vagy a’ 3dik szakaszban érintett esetben az alis­pány bizonyítványa nélkül befogadni, az illető tiszti Ügyész felperessége mellett megveendő, és egész­en a’ megye házi pénztárának jutandó szinte 200 sor. büntetés alatt szorosan tilalmaztatik. 5. §. Ha valamelly helységnek számos, vagy minden lakosai szándékoznának lakhelyüket el­hagyni, mihelyt ezen törekedés a’ földes úrnak tudtára elsik,azt az illető Törvényhatóságnak tüs­tént jelentse­ be; — ez pedig, a’ melly különben is az 1790/1 esztén. 35dik Törvény­czikk. rendele­ténél fogva illy esetekre felvigyázni köteleztetik, annak okát, és eredetét a­ lakosok és földes úr annak rendje szerént kendő kihallgatása mellett szorgalmasan nyomozza, és ha némelly alapos okok adatnak elő, ezeket jó móddal elhárítni ipar­kodjék, a’ mit nem eszközölhetvén, ugyanazt a' me­gye a’ fenforgó környűlállásokkal együtt a’ dolog­nak addig is egész voltában leendő fentartása mel­lett a’ királyi Helytartó - tanácsnak bejelenti , ez pedig a’ szükségképen megkivántatott intézeteket a’ törvény értelmében tegye meg. 6. §. Mivel a’ jobbágy telki állomány javítá­sára fordított munkának illő bére a’ Ilídik rész 30dik czimje szerént a’ jobbágy­oknak igazságos tulajdona, hogy azok akár ettől, akár a’ költözés törvényes hasznaitól el ne essenek, az Iső rész 40dik czímjének rendelete fentartatván , minden jobbágynak , vagy zsellérnek megengedtetik, hogy a’ telekbe tett költségeket, és javításokat, a’ te­leknek és jobbágyi állományoknak haszonvételé­vel együtt szabad adás verés útján, a’ saját földes urat, és ugyanazon helység köz birtokosait, Va községeket kivéve—­más akárkinek eladhassa, a­ ki egyszersmind ezen haszonv­étellel egybe kö­tött minden úri, ’s a’ következő Xldik Törvény - czikkely által megállapított köz terheket tartoz­zék viselni. 7. §. Az említett szabad adás verés sikere­­sítésére megkivántatik : a) A’ földes úr megegyezése; dehogy ennek önkényes, igazságtalan, ’s ezen Törvény edik szó­

Next