Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-04-09 / 29. szám

( 227 ) tosítása alatt vállaltassék­ fel, ide nem értve mind­­azáltal azon veszélyek elleni biztosítást, mellyek politikai körülmények ’s eseményekből vennék eredetüket. Hasonló egyezést javasol több igen fontos oknál fogva, a­ török kereskedőség pénzei szállítása iránt is. E’ fontos javaslat a’ közgyű­lésben hosszabb vitatásra nyújtott alkalmat, míg végre igen nevezetes többség által, a’ mint volt egészen jóvá hagyatott. Báró Ottenfels­ő exc­­el fölött különösen nyilatkoztató, miképen ő annál inkább is csatlakozik a’ többséghez, minthogy meg van győződve, mi szerint egy illy rendszabály legalkalmasb arra, hogy a’ török kormány azon előbbi szándékától, melly szerint a’ kérdésben for­gó szállításokra a’ gazdagabb török kereskedőség által akart saját gőzhajózást megindítani , elmoz­­dítassék. Bizonyságképen hozá-fel erre azon kö­rülményt , hogy a’ kapudán-basa által múlt nyá­ron minden török alattvalóra kiadott azon tilalom, hogy semminemű ausztriai vagy angol gőzhajón ne utazzanak, már is közelebb visszavézetett.­ Ezután jelentést ten az igazgatóság, hogy miután már Würtemberg- és Bajorországban is egyesüle­tek alakultak, a’ gőzhajózást Ulmtól kezdve lefelé a’ Dunán életbe hozandók, ezektől felszólítás ér­kezett , megtudni: valljon az ausztriai gőzhajó­társaság hajlandó lenne-e velök egyetérteni. Erre nézve az igazgatóság úgy vélekedik, hogy az ausz­triai társaság csak örömmel láthatja, ha illy mó­don a’ gőzhajózás a’ szomszéd statusokban is élet­be jő, ’s úgy tartja, csak kölcsönös haszonra vál­­hatik, ha a’ társaságok egymásnak kezet nyújta­nak; egyébiránt a’ tárgy még sokkal újabb, hogy sem az egyezés módjáról azonnal elhatározót le­hessen mondani, ’s ennélfogva csupán felhatalma­zást kér az igazgatóság, hogy idővel e’ tárgyban az előadandó körülmények szerint végezhessen. A’ közgyűlés erre nézve felhatalmazó az igazgató­ságot, a’ mondott társaságokkal, ha eziránt aján­lást teendőek, saját belátása szerint az itteni tár­saság érdekében, alkura lépni, mivel ha ennek következésében, külföldi gőzhajóknak szabadság engedtetnék ben az ausztriai határokon is hajóz­hatni, ez természetesen csak a’ statuskormány egye­zésével történhetik­ meg. — Ezek valának a’ köz­gyűlésnek alvállalat körüli végzései. A’ száma­dások megvizsgálására két tag v éretett­ meg, a’ jegyzőkönyv aláírására pedig a’ következő 6 tag: b. Ottenfels­ő exoja, Mayer János, Bruchmann János, Wertheinstein Leopold, Wecher Antal mint hg Eszterházy Pál meghatalmazottja és Diószeghy Sámuel áll. Az igazgatóság továbbra is egyező fel­kiáltással megerősíttetett. AUSZTRIA. Konstantinápolba hívatott a­ herczeg környülme­­télésének és Mirimah sultanné menyegzőjének ünnepélyire. A’ galicziai vasutat, melly a’ Pra­ter elejéről a’ Duna hídján fog keresztül men­ni, apr. elején már építeni kezdik, ’s 18 hónap alatt Brünnig el is készítik, ’s e’ 15 órányi utat akkor majd 4 óra alatt futhatni­ meg. A’ mint e’ vasút előbbre halad, a’ Bécsben kivált most igen érezhető drágaság is azon mértékben fog alább szálni, mert az élelemszerek olcsóbban és gyor­sabban hozathatnak majd Galicziából, hol egy vé­ka krumpli 4 garas, itt pedig egy forint és 12 garas; a’ vasút felépítése minden tekintetben nagy hasznára leend a’ fővárosnak. Alig. Z. NAGYBRIT­ANNIA. Az alsó ház mart. ildiki ülésében az angol tizedbik­ vitatása, Russell lord betegsége miatt nem folytathatván, mart. 25kére halasztatott. Ezután a’ ház, mint biztosság, az izlandi városi reform és constablek iránti bilieket egészen elfogadó, ’s némi tengeri pótlék - költségeket adott. A’ felső ház a’ nyugotindiai gyarmatokbeli igazságszolgál­tatás javítása iránti bilit vizsgálta­ meg. Az alsó házban mart. 22dikén Fowell Bux­ton úr, Weymouth szabadelmü követe, indítványt tőn biztosság kinevezése iránt melly vizsgálná­ meg, ha a­ rabszolgákat felszabadító végzet pontosan teljesítetett-e. E’ kérdés, mondá, mellyet most felélesztek, egy millió embertársunk jólétét ’s fáj­dalmát érdekli. A’ rabszolgák felszabadítását mély érzettel fogadta az angol nép, semmi áldozatot nem kímélt e’ czél elérésétől, ’s a’ rabszolgák bir­tokosinak 20 millió ft. szgnyi temérdek summát fizetett. És mivel a’nemzet illy drágán fizette­ meg a’ rabszolgák szabadságát, juga van kérdezni, ha a’ felszabadítás czélja olly tökéletesen teljesí­tetett-e , mint a’ reá szánt pénz kiadatott; ha a’ rabszolgák birtokosi olly híven hajták-e végre a’ törvényt, a’ milly készen átvevék a’ temérdek kárpótlást. Fájdalom, ez nem történt; az ültetvé­nyesek nem hogy hálások lettek volna az őket nem illető kárpótlásért, sőt az emberiség legszen­tebb elveit legázolták. A’ bili határozati szerint a’ neger már tanulási ideje alatt is ment minden testi büntetéstől, ’s ha birtokosa őt megbüntetné, feleletre vonathatnék; továbbá egy hét alatt csak bizonyos óráig tartoznak dolgozni a’ négerek, ’s e’ kötelességet készen ’s szorgalmasan is teljesí­tik. A’ kormány maga részéről híven teljesítette a’ törvényt; de az ültetvényesek a’ pénzt mohon felszedték, hanem a’ bili feltételinek meg nem fe­leltek ; négereikkel most is embertelenül bánnak, ’s még korbácsolják is őket. Jamaicában, egy év alatt, 21 ezer illy nemű büntetés történt. A’ gyar- Maurojeni török ügyvivő a’ sultan által­­ mazok törvényhozási a’abill fő határozatival egye-

Next