Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-08-20 / 15. szám
( 17 ) általa, ’s 6 nem tartozik másokért felelni. A' juL 28diki merészletnek egy apológiájában e’ hely fordul elő: ,,A’ czél az volt, hogy Lajos Filep ’s nemzetsége a’ földről kiirtassék. A’ czél tehát egészen revolutiós volt, és így a’ merészletnek okosság és érzet által szenteltetve kellett lennie. Férfinak méltóbb czélja nem lehet, mint egy népet revolutióra vinni; egy népnek pedig egyetlen czélja a’ világot revolitióba hozni.“ Ferrand kézmivés legény, kit csak egy balga ötlet vitt a* társaságba ’s annak öszszefüggéséről keveset tudott, beszélé, hogy a’műhelybeli legények hetenként 5 sort fizettek az egyesületi pénztárba, ’s midőn ő felvétetett, az árulóra halált kellett esküdnie. E’ környületek szembeszökőleg hasonlítnak a’ schwveizi kézmivés egyesületek szerkezetéhez. Több párisi hírlap jelenti, hogy aug. 7dikén sok politikai megitéltnek fogna kegyelem osztatni. A’ júliusi napokban elmaradt nagy hadi szemle aug. Idikén fog tartatni. Egy legitimista lap írja, hogy midőn a’ versaillesi püspök jul. 30dikán hivatalos körutazásából Versaillesbe visszatért volna, Coigneresben a‘rendőrség megállította kocsiját, útlevelet kért tőle, ’s azon mentségére, hogy ő saját egyházi kerületében van, ’s violaszintógájánál egyéb útlevele nincs, csak azt felelék a rendőrök, hogy nagyon sajnálják , de parancsolatukbal mindenkit feltartóztatni. Ezzel a’ tiszthatóság elibe vezettetett a’ püspök, hol őt megesmerék, bocsánatot kértek tőle, ’s útját folytatni engedek. BELGIUM. A’ harlemi Courant szerint a’ német szövetségi gyűlés Luxemburg egy részének Belgiumhoz engedésével foglalatoskodik, de mielőtt iránta határozatot tenne, egy hadi biztosság ebbe a’ kérdést terjesztő, váljon a’ szövetség (melly minden esetre kárpótlást kíván) ha azon részt Limburgal cseréből, hadi tekintetben nem vallana-e kárt. A’ biztosság nem ellenzi e’ cserét, de azt nyilatkoztató , hogy Luxemburg részét nem engedhetni át Belgiumnak némelly hadi határozatok nélkül. NÉMETORSZÁG. Dr. Herbst, Tübingában a’ katholika-theologiai kar professora, jul. 31dikén, életének 49dik évében meghalt. Dr. Anselm Feuerbach (a’ híres törvénytudó fija) a’ speyeri gymnasium professora, a’ freiburgi egyetembe régi classica philologia professorának hívatott meg. Menusi Frankfurtba jövő évben „Frankfurter Börsenzeitung“ czímű hírlap fog mejelenni, melly a’börse, kereskedés, ipar, földmivelés ’s bortermesztés érdekeit tűzé ki főtárgyául, s’ a’ borséról politikai értekezéseket közlend. SCHWEIZ. Snell Lajos úr Bernben jelenté, hogy ő gyanú shiánya miatt kibocsátaték a’ fogságból, ’s kötelességének tartá azt is kinyilatkoztatni, hogy a’ fogság alatti vele bánásról semmit sem panaszkodhatik. Luganóban nehány cholera-eset nagy félelmet terjesztett el. A’ közlekedés e’ várossal egészen megszűnt, piaczára semmi eleség nem vitetik. Mendrisso is elzárkózott az egész világtól. A’ polgárok éjjel nappal őrzik a’ bemeneteleket, ’s nem engedik az utazókat megállapodni, hanem a’ városon keresztül kisérik. Az allgemeine Schweizer Zeitung „a’ klastromi jószágok elrablása“ czímű czikkelyében írja, hogy Schweizban most legnagyobb figyelmet s nyugtalanságot támasztanak a’ badeni határozatok, a’ klastromijószágok elvétele, és a‘ schwweizi radicalisok gyöngédsége az idegen menekvők iránt. A badeni határozatok czélja nem egyéb, mint a klastromok megfosztása, ’s a’ kik ezek behozása mellett buzognak csak névvel protestánsok vagy katholikusok, ’s törökökké is lennének, ha a környülmetélés valami hasznot hozna nekik. Most ugyan még csak a’ katholikus papok ellen törzsönködnek, ’s csak a’ klastromok jószágait támadják meg, de a’ protestáns papság és egyház vagyona elleni czélzásuk is nyilván van, ’s ha a’ környületek engednék, ’s kivált ha a’ status vagyona kifogyna, a reformált egyház jószágát is felemésztenék. Felhozza Haller úrnak a’ klastromok ügyéről Solothurn nagy tanácsában tartott beszédét, ki azt nyilatkoztatá, hogy e’ földön semmi vagyon nem fordítatik olly közhasznú czélra, mint a klastromoké, melléből a’ szerzetesek legkevesebbet, a’ nép és közönség legtöbbet használ. A’ klastromok egy fillért sem kapnak a’ statustól, miként lehetne hát azokat megfosztani ! Mihelyt a’ törvényszerűség meg van mutatva , többé nem lehet kérdés a’ haszonról; mert senkinek sincs joga valamelly testületet vagy személyt megfosztani vagyonától azért, hogy nézete szerint azzal semmit sem használ. Egy henyélő vagy fösvény például kevesebbet használ, mint a klastromok , még sem szabad őt tulajdonától megfosztani ’s azt más czélokra fordítani. A klastromok oktatják az ifjúságot, gyámolítják a szegényeket, ápolgatják a’ betegeket, szálast adnak a’ vándorlónak, menedéket nyitnak a hibazoknak és ártatlanoknak, sok jótéteket mívelnek, ’s drágasággal ezernyi szegényt szabaditottak meg az ehel halastól; a’ világi fejedelmeknek nem csak rendes, de rendkívüli adót is fizetnek, ’s nem panaszkodnak a’rendkívüli ’s törvényelleni adózás rajok vetéséért, csak