Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-09-24 / 25. szám
— ( 197 ) — (Valencia tartományban), mint mondják, tizenkét ezer felzendült áll. Barcelona septedikán csendes volt. A’ tartományi biztosság rendkívüli adót határozott a’ tartományra vetni. A’ tőkepénzesek kénszerítetnek előre kölcsönözni.“ A’ harcz mezéjéről semmi új tudósítást nem találni a’ franczia hírlapokban. D. Basilio Garcia, az Ebrón átkelvén, Chrauqui és Manera felé (Estella és Pamplona közt) fordult, ’s D. Francisco Garciával egyesült; a’ christinók, és hihetőleg az idegen sereg is Lebeau alatt, Pamplonából ezért indultak ki Puente la Reyna felé. Villareal, carlista fővezér, Villareálból Narbajasba tette át főszállását, hogy azon christina osztályt, melly Vittoriából Salvatierra felé vonult, szemmel tartsa. D. Carlos, a’ Messager állítása szerint, Harispe generált, a’ franczia szemmel tartó sereg parancsnokát, összejövetelre kérte meg, miből azonban semmise lett, mert Ilarispe generál azt kívánta, hogy D. Carlos Bayonneba menjen. A’ madridi Gaeeta septelsőjén a’ belső ministernek a’ regens királynéhoz intézett tudósítását közli, mellyben a’ polgári tisztviselők változtatása , a’ hivatalok jobb elintézése, és a’ nemzeti őrség szaporítása, úgy adatnak elő, mint az ország jövendő jólétének fő alapjai. A’ minister, az ő osztálya alá tartozó tisztviselőkre nézve illőnek találja, hogy azon férfiak, kik az alkotmány előbbi uralkodása alatt, hazafiúi buzgalommal viseltek hivatalokat, és a’ szabadságot végső pillanatig oltalmazták , ha az agg kor még el nem gyöngítette őket, ismét hivatalba helyeztessenek. Ennélfogva aug. 30dikán költ végzet által rendeltetik, hogy a Felségének hivatalra csak olly személyek ajánltassanak, kiknek a’ constitutio eránti hódolata közönségesen tudva van, és a’ kik a’ jó ügynek szolgálni kész akaratjokról biztos kezességet adhatnak. — A’ nemzeti őrségre nézve elesmertetik, hogy az a’ környületek által, fénylő bátorsága ’s honszerete mellet is, gyöngévé ’s elfajultá tétetett, ’s mindenek előtt szaporítása szükséges. Egy aug. 30diki végzet tehát parancsolja: „1. A’ tartományok politikai fejei illető kerületeikben minden módon igyekezzenek a’ nemzeti őrség számát, az 1822 jun. 29dikén költ ’s ismét erőbe tett végzet szabálya szerint, szaporítani. (E’ végzet szerint minden spanyol, 18dik évétől 45kig, katonáskodni köteles. A’ katonaság önkéntesre és törvényesre oszlik fel. Az első osztályba 18 évűek is felvétethetnek; a’ másodikba csak 20 esztendősök léphetnek. A’ tisztek az egyes katonák által választatnak szavazatitöbbséggel; éppen így választják a’ tisztek is maguk közül a’ főtiszteket és az ezred parancsnokát. A’ statustiszthatóságokat e’ választásokban semmi befolyás nem illeti.) 2. a’ nemzeti őrség szerkesztésére minden tartományban fő és alügyelőséget kell állítani, a’ belső minister főfelvigyázása alatt. 3. A’ tartományi biztosságok osztályokra, brigadákra, zászlóallyakra és csapatokra osszák a’ nemzeti őröket, szükséges tiszti karokkal.“ — Némelly hírlapok, mint a Revista és Castellano , nincsenek megelégedve az 50 ezer ujoncz állítása, és nemzeti őrség mozgóvá tétele iránti végzetekkel. Az utóbbi rendszabályt ugyan helyesli a’ Revista; de az ujoncz-állítás ellen azt a’ kifogást teszi, hogy ez rendszabály, ha ugyan kivihető lenne, mit nem hihetni, nagy békétlenséget támasztana az országban. Úajonczok nem igen mozdítanák elő a’ királyné ügyét, jól szerkesztett és fenyítékhez szokott csapatok szükségesek; mindenek előtt pedig pénzre van szükség. A’ Castellano a’ nemzeti őrség mozgóvá tételével sincs megelégedve, ’s azt meggondolatlan rendszabálynak mondja. „Minek, úgy mond, ennyi új áldozatot küldeni a’ hadsereghez ? Minek az ujonczokat kórházakban kerülhetlen halálra tenni ki, mint az utóbb kiállítottaknak negyed részével történt?“ De ezektől méltán lehetne tudakozni, mivel fognak hát a’ carlisták meggyőzeim? A’ nemzet buzgalma, mellytől a’ lázadók tüsténti elenyésztése váratott, olly' csekély-e, hogy a’ rendszabály, melly ama buzgalomnak alkalmat adna elenyésztő meny köveit a’ lázadókra szórni, békétlenséget szülne? A’ Revista talán a’ földből akar vájni rendhez ’s fény izékhez szokott sereget? Vagy talán már lemond a’ carlismusnak a’ nemzet ereje által lehető elenyésztéséről, ’s még most is idegen avatkozás után eseng? Akárhonnan, de súlyosan kell fellépni, ha a’ christinók végre csupán a’ kőfallal kerített városokba nem akarják magukat szoríttatni. Mennyire szükséges legyen ez, láthatták akkor, midőn Gomez carlista vezér, Santander, Asturia, Galicia, Leon, Palencia, Valladolid, Segovia vidékit háborítatlan megfutván, augustus végén a’ Madrid tartományhoz legközelebb eső Guadalaxára is berohant. Gomez aug. 30dikán Jadraque előtt, úgy látszik, megverte a’ Madridból D. Narcisso Lopez vezérlése alatt oda ment seregcsapatot, ’s aztán Guadalaxarába vonult. Az ottani tiszthatóságok már Alcala de Henares felé bogároztak , midőn Gomez visszafordult , ’s Brihuegába (Guadalajarától északkeletre) ment. Itt Espartero, kiről már régen híresztelték, hogy Gomez pártosait semmivé tette, ’s Gomeznek egyedül kellett Asturia hegyei közé szaladni , elvégre utólérte ide ’s tova csavargásának tárgyát. Brihuega végén, San Miguel hídján, csata történt, de nem tudni, megveretett-e Gomez, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy Espartero Bri-