Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-11-30 / 44. szám

( 351 ) Htott angol tengeri katonák visszavitettek hajóikra; a­ királyné Lissabonba jött Belem kastélyból; a constitutio győzedelmeskedett ’s Sa da Bandeira el­ső ministerré neveztetett. Passos és Castro urak a’ belső és igazsági ministerséget tovább is megtartják. A’ többi helyek még betöltve nincsenek. A’ király­né köszöni a’ nemzeti őrségnek, hogy másodszor is kivívta az 1822 d. constitutiót! Nov. Sdikán Lis­sabon tökéletes csendben vala. TÖRÖKORSZÁG. A’ török statusújság oct. 30dikán környűlete­­sen leírja a’ Galata és Konstantinápol közt épült új hídnak od­ 20kán történt ünnepélyes megnyi­tását ; miként t. i. az említett napon nagy udvar­lás tartatott a’ suhannál, mellyre a’ vezérek, fő­méltóságok ’s főtisztviselők meghívattak, s annak végeztével Isab Iskelessibe mentek, hol a’ suhan is megjelenvén, egy pompás sátor alatt fogadá-el az alattvalók ü­dvezlését; miután a’ szokott könyör­gések elmondattak, ’s az áldozati barmok leölettek, a’ suhan , temérdek gyalog sokaságtól kísértetve, ’s a’ fegyvertár előtt horgonyzó hajók ágyudurro­­gási közt, keresztüllovaglott a’ hídon. E’ híd 600 török rőfnyi hosszú, ’s olly széles, hogy két sze­kér, két terehhordó állat, és két gyalog ember, kényelmesen elmehet egymás mellett; két boltíve van, mellyek alatt a’ csónakok ’s dereglyék átjár­hatnak , a’ nagyobb hajók keresztülmenetelekor pe­dig felnyittatik a’ híd. Pertew basa, belső minister, ki jeles költész, ez alkalomra verseket készített, mellyek a’sultánnak úgy megtetszettek, hogy azok­ból egy chronogrammát a’ Galatában építendő új kapu felibe parancsola tétetni. — A’ sultan Halil basa palotájából od­. 28kán a’ beschiktaschi serail­­ba költözött­ át. — A’ főváros egészségi állapotja, nov. 2ki tudósítások szerint javulni kezdett, mire a’ bő essőzés, és a’ zsibvásár eltörlése, hol pestisben megholtak’ ruháji is áruitattak, nem keveset tőn. LENGYELORSZÁG. A’ boroszlói újság Varsóból nov. lzkáról írja, hogy Bialowicz erdejében, III August király fényes bölény-vadászatai óta, mellyek emlékezetét egy a’ rengetegben 1753ban emelt kő obelisk most is fentartja, i. e. oct. 12kéig senkise vadászta a’ bölényeket, mert azokat meglőni, halálos bünte­tés alatt tiltva volt. Dolgorukon hg. a’ tartomány főkormányzója, az említett nap ünnepies vadásza­tott tartott, mellyre közel ’s távol vidékekről sok v­endégek gyültek­ össze. A’ vadászok és hajtok mint­egy kétezeren v­oltak. A’ mint a’hajtok adott jel után zajogni kezdtek, nem sokára 3 darab bölény nagy robajjal ment az altán felé, melly a’ herczeg ’s vendégei számára fából készítetett, de a’ távol­ság miatt egyet se lehetett elejteni. Darab idő múl­va ismét 6 darab állott­ meg az altán előtt, ’s al hg. és vendégei a’ bikát közülük meglőtték, melly még valami 200 lépésny­i futás után esett­ el a’ vadászok ’s vadászkürtök harsogó rivarja közt. A’ bialowi­­czi erdőben termő tóm­ka nevű fű legkedvesebb eledele a’ belény­eknek, melly télben az erdő több helyein boglyákba rakatik számukra, különben mind elvesznének ’s nem szaporodnának; és ez az oka, hogy belény ezen erdőségen kívül másutt sehol se találtatik Az említett fűnek jó illatja van, melly közé keserű mandola szag is vegyül, kivált ha meg­szárad. A’ bölény kopony­ája s feje pézsma szagu, melly agy velejéből jő; húsa hasonlít a’ marhahús­hoz , kellemes vad ízű, ’s al .vadászok jó ízűen fa­latoztak belőle; bőre igen vastag és erős, a’ mel­lett puha. Madridi név.­éki lev­elek valósítják Gomeznek Caceresbe nyomultat. Az Espanol szerint Rodil még se érte utól a’ carlistákat. Guadelupenál három csa­pat christino gyalogság öt carlista láncsástól meg­ijedvén, szét szaladt, ’s parancsnokát és a’ hadi biztost az ellenség kezébe nagyá esni. A’Guadelupe­­ban állott 1500 nemzeti őr se vonult a’ vett pa­rancs szerint Arzobispóhoz, hanem elszéledt. Rodil lovasságát igen megcsigázta a’ Sierra Moréna közti kalandozás. Badajoz lakosai utolsó csep vérig készül­nek magukat védelmezni, ha Gomez rajtuk ütne, mit nem igen reménylenek. San­ Martin főkapitány­nak Portugálból egy adjuntáns azt az ígéretet ho­­zá, hogy 600 lovas, 300 gyalog és könnyű ágyúk (sőt némelly előadások szerint 3000 gyalog és 300 lovas) fognak segítségére küldetni. Almadeni oct. 29ki levelek szerint Manuel de la Puente­­ Arangurén, a’ vár feladásakor, oct. 24kén eme’ feltételeket terjeszté Gomez elibe. Az őrség fegyverestől megyen­ ki a’ várból, ’s fegyve­reit azután rakja­ le. A’ tisztek megtartják kardjai­kat’s minden készületeiket; az almadeni tiszvise­­lők, különbség nélkül, minthogy ezek mind a’ bá­nyászathoz tartoznak, hadi foglyokként tekintetni nem fognak. E’ feltételeket Gomez elfogadta, olly kikötéssel, hogy­ a­ szabadságba hely­ezendő tiszt­viselők bizonyítsák­ be, hogy semmi más hivatalt nem viselnek, ’s magokat kötelezzék­ le, hogy e’ háborúban fegyvert nem fognak. Almadent mind­­azáltal feldúlták a’ carlisták, de a’ bányákat nem igen rontották­ el. Madridból nove­zkén írják, hogy a’ hadi biz­tosság javaslatait általjában elfogadta a’ cortes, 's most már az egyes czikkelyek felett foly a’ vita. Rodil Sarac Jejóból nov. 4kéről küldött tudósítást, ’s panaszolja, hogy Alaixtól oct. 21ke óta csak e’ nap kapott közleményt, de olly messzi van tőle, SPANYOLORSZÁG.

Next