Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-07-02 / 1. szám

( < kelt az izlandi hatóságbu­l ellen ’s a’ lordok javas­latit pártolta, hanem a’ ministeri követek óh­­­óh ! kiáltozásival háborgattatván, megállapodott; majd egy csomó papirost húzott­­ ki zsebéből, mire (a’ beszédeket olvasni szabad nem lévén) több követ felkiáltott: olvas, olvas! ’s a’ ministeri padok szin­te rezegtek a’ nagy hahota alatt. Szegény Walter végre csakugyan megindult beszédében, de min­dent, szegények törvényét, tizedbilít, elsajátító zá­radékot összezavart, ’s az utolsót egyház rablásá­nak nevezte. O’Connell viszonzá, hogy midőn ezen egyház rablása legelőször szóba jött, csak 27 tag szavazott mellete, ’s ezek közt vélt maga az érde­mes úr is (nagy kaczaj). Óhajtanám (folytatá O’ Connell, Waltert hitehagyottnak mondván)? hogy az érdemes tag hordaná­­ el magát a’ háznak ez ol­daláról. Az utóbbi illésben már a’ nyár utolsó ró­kájának neveztem őt, mégis köztünk mulatozik. Akarnám hogy a’ másik oldalra menne, mellyel szavaz, ’s ne maradna ott, hol nincs helye. Peel ezredes, Kearsley, Richards, Scarlett ’stb. pártját fogák Walternek, ’s O’Cormnellt rendre szólongaták, de ő mindezeket gúnyos el­lénezséggel torkolta­ le. Végre közbe vetette magát a’ szónok és Russell I. ’s így aztán O’Connell elmondta erőségeit, mellyek­­re Walter úr szinte megháborítás nélkül felelt. A’ jun. lödiki ülésben jelenté a’ kincstár kan­cellárja , hogy jun. 20dikán a’ újságbélyeg iránti bilit fogja előterjeszteni. Wood alderman egy biz­tosságot javasla neveztetni , melly vizsgálná­ meg, micsoda úton és módon lehetne pénzt gyűjteni­ össze Londonban némelly közhasznú változtatásokra, épü­letekre , nevezetesen pedig a’ Waterloo és South­wark hidak megvásárlására, eltörölvén a’ most fen­álló vámot. E’ javaslat elfogadtatott. O'Cornnell is jelenté , hogy majd indítványt teend az iránt, hogy egy választottság bízassék­ meg annak megfontolá­sával, váljon ne­n lenne-e jó a’ belföldi ’s külföldi lotteriákat, mellyek évenkint 100—200 ezer ft. stgt. visznek­ ki az országból, és az játékházakat, mellyeknek száma 30—­Юге megyen, egyátaljá­­ban eltörleni. A’ kincstár kanczellárja azonban tu­­datá,­ hogy e­ tárgy iránt jövő héten bilit fog elő­adni, mit O'Connell megköszönvén, indítványát visszavette. — A* felső házban Wellington hg. egy vasút iránti bili alkalmával olly javaslatot ten, mi­ként a’ parlamentnek az illy vállalatokra nézve az eddiginél terjedtebb ellenőrség adatnék; de ezt Clarkb­arde marquis, Mansfield, Clatherton és Wick­low lordok ellenzék, mivel általa a’ magános vál­lalatok szabadsága korlátoztatnék, ’s a’ vasutak építése gátoltatnék, mellyeknek haszna közönsé­gesen esmerve van. A­ kincstár kancellárja jun. 17-ikén az alsó ház által nevezett biztosság nevében felolvastatá az ismét megváltoztatott izlandi hatóságbu­l mel­letti erősségeket, mellyek komolyak ugyan és sú­lyosak, mégis előadásukban őszinteséggel meges­­mertetik a’ két ház közti egyetértés szüksége, ’s­­ a’ felső ház felszólítatik a’ bilit mostani alakjában elfogadni. Sir R. Peel, a’ kevesbség nevében óvást ten az ellen, mintha ezen erősségekben az egész ház nézete mondatnék­ ki. — A’ felső ház elfo­gadta az alsó ház által ajánlott conferentiát, ’s en- -­ nek választottaival leendő tanakodásra hét tagot hatalmazott­ meg. Egy óra-negyed múlva már visz­­szatértek a’ megbízottak az alsó ház erősségeivel, melly­ek azonnal felolvastattak, ’s jun. 24dikén ta­ -­­nácskozás alá vétetnek. FRANCZIAORSZÁG. A’ követkamara jun. 17dikén végezte a’ jö­ -­­vedelem - budget vitatását. A’ párisi játékházak­­ 5,500,000 ft. jöv­edelmének előfordultakor Laroche­­foucault úr egy pótlékczikkelyt javaslóit, miként­­ 1838 jan.­lsőjétől fogva valamennyi játékházak is bezáratnának. Ezt Sál verte és Laffitte un. támogató­ták ’s a’ belső minister jelentvén, hogy e’ rendsza- ч bály jöv­ő évben a’ kamara elibe terjesztetik, a’ ja­­­j vaslat nagy többséggel elfogadtatott. Az algieri lud­ -i get elfogadása telegraph által üzentetett­ meg Mar­­seillebe, ’s innen mindjárt gőzhajó indult e’ tudó­­sítással, melly három 21 óra alatt alkalmasint el is jutott Algierba. Ampere úr, a’ fr­anczia akadémia tagja, a­­­ college de francénál professor és az egyetem főfel­ -­ ügyelője, jun.­lodikén Marseilleben meghalt. E’ tudós férfi elhunyta nagy veszteség a’ math­ematikai­ tudományokra nézve, mellyeket ő jeles vizsgálati ij által tetemesen gyarapított. A’ pak­kamara ugyancsak igyekszik elvégezni­­ a’parlamenti munkákat, mellyek a’ követkamará- -­ tól átküldettek ’s lakásra halmozódtak. Az jun. 18­ -4 diki ülésben több biztosságokat nevezett,, két tu­dósítást hallgatott­ ki, három törvényjavaslat tér- -i­jesztetett - eb­be, 1­­-et pedig megvitatott. Az esmeretes Naundorff, egyike Normandia ismét feltámadt 8 vagy 10 h­erczegeinek, Angoulê­­me herczegnét perbe idéztette, hogy az ő részét kö­­­­zös atyyuk örökségéből adja­ ki neki. De Naun­­dorff úr, a’ Journal du Commerce szerint, kere­­setlevele tartalmának következésében fogságra vet- -­ tetett. Lyonban 1835ben 743,125 kilogrammé (egy kilogramme körülbelűl 2 font) selyem fogyott­ el­ ,­ ’s a’ selyemgyártás fenállása óta ez a’ legnagyobb érz­fogyasztás, melly az 1833dikit 24,422 kilogram­­mcal, az 1824dikit pedig, ’s a’ restauratio alatt e’ volt legbővebb év , 111,51­6 kilogrammcal haladja. #

Next