Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-03-22 / 24. szám

( lát ) vazó szerdán beköszöntött langyos tavaszi napok óta virágzásnak indulván, kedves élvezetet nyújta­nak a’ csupán kopár sziklák’ ’s víz látásához szo­kott szemnek dús virágaikkal; bár gyümölcseiket a’ Bórának dúló lehellete, melly negyed napja ma, hogy puszta bérczeinkről ih­­ltve fodrozza Quarne­­ro’ sötétkék’ habjait, még virágaikban meg ne sem­misítse!­­• Az itten már több év óta div­atba hozott újesztendői köszöntések* beváltása ez idén, a’hely­beli kór - és dologház pénztárát 107 fit 20 krral szaporítá pengőben. Magyar tudós társaság. A’ hatodik nagygyil­lés által kitett ezen történettudományi kérdésre: ,,Mily­­lyen állapotban volt a­ műipar és kereskedés honunkban az Árp­ái­ és Vegyes házakból származott királyok alatt; mi t­ö­rt­ént fejedelmeink’ és törvényhozásunk’ részér­öl azok’ előmmozditására , mellyek voltak nagyobb emelkedé­süket hát­ráltató akadályok ; véglete minő befolyások volt nemzetünk’ erkölcsi és értelmi kifejlődésével, évi martius’ lydikéig , mint kitűzött határnapig, következő jelm­ondata nyolcz pályairat érkezett aluliéihoz : 1. lie thou still free and beautiful , and for Aloof from desola­tion !’‘......... ,H u n n i­a/ 2. A’ társaságnak valódi hatalma erkölcsi erejében van. 3. A’ múlt tükre a’ jelennek. 1. Ctenamur , tenues grandia. H o r. I. ed. G. 5. Mars mezején díszszel küzdő eleink az iparra Nem voltak figyelők ? ’s épen csak honfiainkra kell ’s lehet a’ henyeség’ mérges nyilait kilövellni. 3. Tota nocte laborantes nihil coepimus L n­c. 6, 6. 7. Res urdua, vetustis novitatem dare.­­ 3. —­­ — Non omnia grandior aetas Quac fugiamus habet , sen­s venit usus ab annis. 0­v­i d. M e t. E’ munkák a' mai ülésben előterjesztetvén, a’ f­el­­mondatos levélkék, bontatlanul az acad­echiának és Sch­e­­nlus Lajos kir. tanácsos, prof. és tiszt. tag’ mint elnöki helyettes’ pecséteivel lepecsételve, a’ levéltárba tétettek;­­’ kéziratok pedig három, el végre választott rendes tog­n­­ak adattak­ ki megvizsgálás végett. Mellyiké lesz a‘ 100 irány jutalom, úgy a’ netalán határozandó másod, har­mad ’itb­. mellékjutalom , a’ folyó évben tartandó Vill­áik nagygyűlés fogja eldönteni. II. Az ugyan 1935ben kihirdetett mathesisi kérdésre: „M­utattassanak­ ki a’ felsőbb analysis’ azon t­a­n­í­t­m­­á­n­y­a­i, mellyek a’ m­ai t­u­n­o­m­­á­n­y­o­k­b­a [seien­t­i­a­e tech­nicae) befolynak, ’s adassék sió népszerűen gyakorlati alkalmazások,'­ mellynek határnapja s hasonlóképen i. e. martius’ lödike volt , az nap’ eltöltéig egy felelet sem jött. Pesten , a’ m­. tud. társaság’ kiagyű­léséből, mart. 20. 1937. D. Schedel Ferencz, titoknok: NAGYBRITANNIA. A’ Times a’ szomorú tudósítást kapta, miként Davidson utazó Tombuktutól tizennégy napi járó földre meggyilkoltatott. Az egész tudományos Eu­rópát fogja érdekleni e­ bátor férfinak szomorú sor­sa, kinek új utazási vállalata nagy remény­eket sebresztett­ fel.­­ Újabb hírek szerint Davidson úr csak kiraboltatott. Westminster választási mart­­ékán a­ British­ Coffee­ Houseban tanácskoztak boroughjok képvise­lőségének mostani állapotjáról. Fearou úr meghatá­rozni javaslá, hogy Westminster mind a’két köve­tének (sir Francis Burdett és Evans) távolléte a’ parlamenttől, most, midőn a’ reform előhaladásá­­nak gátlása miatt heves csata foly, a’ reform ügyé­re nézve igen káros, az ország e’ fontos részének választó testületére nézve pedig lealázó. Westmins­ter, mondá Fearou úr, a’ szabadsági csatákban min­dig legelőt állott, most pedig egy képviselője sincs. Sir Francis Burdett ellen kemény panaszok hallat­tak , ki a’szabadságérti küzdésben őszült­ meg, é s most öreg napjaira hitehagyottá lön. Sir Francis Bur­dett múlt ülés óta, betegség ürügye alatt, nem jár parlamentbe, ’s mult év­ben a’ reformkérdések irán­­ti viseletével választójinak nagy részét elidegenítet­te magától. Egy valaki említé, hogy sir Fr. Burdett összebeszélt Ch. Hanbury Tracy úrral, hogy ha­­ vét utánnig egyikök se szavazzon. Jones ezredes pedig mondá, hogy sir Fr.Burdettnek egyik lány­a atyya nevében írt Tracy úrhoz szavazataik kicseré­lése iránt, minthogy politikai véleményük külön­böző, de Tracy úr nem állott­ rá. Prout úr tudako­zó, miilyen a’ Tracy úr politikai véleménye? Jones ezredes felelé, hogy ő éppen olly reformer, mint maga Prout úr. Evans generálról kimélyebb nyilat­kozott a’ gyűlés, mert az ő reform iránti buzgal­ma kétséget nem szenyved, de spanyolországi pa­rancsnokságával, ámbár az ügy, mell­­ért vív, igen dicséretes, olly kötelességeket vállalt­ fel, mellyek parlamenti helyzetével össze nem férhetnek, ugyan­is két úrnak szolgálni nem lehet. Fearou úr javasla­ta , némelly szék lágyálásával, elfogadtatván, az is meghatároztatott, hogy sir Fr. Burdettől politi­kai hitvallás, Evans generáltól pedig nyilatkozás keressék az iránt, ha spanyolországi parancsnoksá­gával megegyezhetőnek véli-e Westminster képé­nek további viselését a’ parlamentben. FRANCZIAORSZÁG. Az elálasztó törvényt félrevetette a* követ­kamara mart. 7ki ülésében. Az általános v­itatás mart. okán elvégeztetvén, mart. 7kén a’ tagok ál­tal javaslótt változtatások vétettek tanácskozás alá. Bugcaud generál azon indítványát, hogy a­ ki fegy­veres kézzel támad­ fel a’ kormány ellen, állapot­­ját nem tekintve, hadi törvény­ek­be idéztessék , visszavette. Ezután a’ kérdés felett támadt vita, melly­ik változtatási javaslatról kell elébb tanács­kozni. A’ kamara Tirlet generálét határozá előven­ni, melly szerint ha polgárok ’s katonák együtt vétkeznek, mind hadi törvény­ek­et­ lennének ál­lítatniuk. Tracy úr e’javaslatot tanácskozásba nem vehetőnek ’s a’ chartával ellenkezőnek nyilatkozta­tó. Ezt hevesen ellenző Jau­bert gr. ’s beszéde gyak­ran félbeszakítatott. Beszéde, hogy Berlinben* Bécsben ’s St Petersburgban a* straszburgi judy X

Next