Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-03-22 / 24. szám
( lát ) vazó szerdán beköszöntött langyos tavaszi napok óta virágzásnak indulván, kedves élvezetet nyújtanak a’ csupán kopár sziklák’ ’s víz látásához szokott szemnek dús virágaikkal; bár gyümölcseiket a’ Bórának dúló lehellete, melly negyed napja ma, hogy puszta bérczeinkről ihltve fodrozza Quarnero’ sötétkék’ habjait, még virágaikban meg ne semmisítse!• Az itten már több év óta divatba hozott újesztendői köszöntések* beváltása ez idén, a’helybeli kór - és dologház pénztárát 107 fit 20 krral szaporítá pengőben. Magyar tudós társaság. A’ hatodik nagygyillés által kitett ezen történettudományi kérdésre: ,,Milylyen állapotban volt a műipar és kereskedés honunkban az Árpái és Vegyes házakból származott királyok alatt; mi történt fejedelmeink’ és törvényhozásunk’ részéröl azok’ előmmozditására , mellyek voltak nagyobb emelkedésüket hátráltató akadályok ; véglete minő befolyások volt nemzetünk’ erkölcsi és értelmi kifejlődésével, évi martius’ lydikéig , mint kitűzött határnapig, következő jelmondata nyolcz pályairat érkezett aluliéihoz : 1. lie thou still free and beautiful , and for Aloof from desolation !’‘......... ,H u n n ia/ 2. A’ társaságnak valódi hatalma erkölcsi erejében van. 3. A’ múlt tükre a’ jelennek. 1. Ctenamur , tenues grandia. H o r. I. ed. G. 5. Mars mezején díszszel küzdő eleink az iparra Nem voltak figyelők ? ’s épen csak honfiainkra kell ’s lehet a’ henyeség’ mérges nyilait kilövellni. 3. Tota nocte laborantes nihil coepimus L nc. 6, 6. 7. Res urdua, vetustis novitatem dare. 3. — — Non omnia grandior aetas Quac fugiamus habet , sens venit usus ab annis. 0vi d. M e t. E’ munkák a' mai ülésben előterjesztetvén, a’ felmondatos levélkék, bontatlanul az acadechiának és Schenlus Lajos kir. tanácsos, prof. és tiszt. tag’ mint elnöki helyettes’ pecséteivel lepecsételve, a’ levéltárba tétettek;’ kéziratok pedig három, el végre választott rendes tognak adattak ki megvizsgálás végett. Mellyiké lesz a‘ 100 irány jutalom, úgy a’ netalán határozandó másod, harmad ’itb. mellékjutalom , a’ folyó évben tartandó Villáik nagygyűlés fogja eldönteni. II. Az ugyan 1935ben kihirdetett mathesisi kérdésre: „Mutattassanak ki a’ felsőbb analysis’ azon tanítmányai, mellyek a’ mai tunományokba [seientiae technicae) befolynak, ’s adassék sió népszerűen gyakorlati alkalmazások,' mellynek határnapja s hasonlóképen i. e. martius’ lödike volt , az nap’ eltöltéig egy felelet sem jött. Pesten , a’ m. tud. társaság’ kiagyűléséből, mart. 20. 1937. D. Schedel Ferencz, titoknok: NAGYBRITANNIA. A’ Times a’ szomorú tudósítást kapta, miként Davidson utazó Tombuktutól tizennégy napi járó földre meggyilkoltatott. Az egész tudományos Európát fogja érdekleni e bátor férfinak szomorú sorsa, kinek új utazási vállalata nagy reményeket sebresztett fel. Újabb hírek szerint Davidson úr csak kiraboltatott. Westminster választási martékán a British Coffee Houseban tanácskoztak boroughjok képviselőségének mostani állapotjáról. Fearou úr meghatározni javaslá, hogy Westminster mind a’két követének (sir Francis Burdett és Evans) távolléte a’ parlamenttől, most, midőn a’ reform előhaladásának gátlása miatt heves csata foly, a’ reform ügyére nézve igen káros, az ország e’ fontos részének választó testületére nézve pedig lealázó. Westminster, mondá Fearou úr, a’ szabadsági csatákban mindig legelőt állott, most pedig egy képviselője sincs. Sir Francis Burdett ellen kemény panaszok hallattak , ki a’szabadságérti küzdésben őszült meg, é s most öreg napjaira hitehagyottá lön. Sir Francis Burdett múlt ülés óta, betegség ürügye alatt, nem jár parlamentbe, ’s mult évben a’ reformkérdések iránti viseletével választójinak nagy részét elidegenítette magától. Egy valaki említé, hogy sir Fr. Burdett összebeszélt Ch. Hanbury Tracy úrral, hogy ha vét utánnig egyikök se szavazzon. Jones ezredes pedig mondá, hogy sir Fr.Burdettnek egyik lánya atyya nevében írt Tracy úrhoz szavazataik kicserélése iránt, minthogy politikai véleményük különböző, de Tracy úr nem állott rá. Prout úr tudakozó, miilyen a’ Tracy úr politikai véleménye? Jones ezredes felelé, hogy ő éppen olly reformer, mint maga Prout úr. Evans generálról kimélyebb nyilatkozott a’ gyűlés, mert az ő reform iránti buzgalma kétséget nem szenyved, de spanyolországi parancsnokságával, ámbár az ügy, mellért vív, igen dicséretes, olly kötelességeket vállalt fel, mellyek parlamenti helyzetével össze nem férhetnek, ugyanis két úrnak szolgálni nem lehet. Fearou úr javaslata , némelly szék lágyálásával, elfogadtatván, az is meghatároztatott, hogy sir Fr. Burdettől politikai hitvallás, Evans generáltól pedig nyilatkozás keressék az iránt, ha spanyolországi parancsnokságával megegyezhetőnek véli-e Westminster képének további viselését a’ parlamentben. FRANCZIAORSZÁG. Az elálasztó törvényt félrevetette a* követkamara mart. 7ki ülésében. Az általános vitatás mart. okán elvégeztetvén, mart. 7kén a’ tagok által javaslótt változtatások vétettek tanácskozás alá. Bugcaud generál azon indítványát, hogy a ki fegyveres kézzel támad fel a’ kormány ellen, állapotját nem tekintve, hadi törvényekbe idéztessék , visszavette. Ezután a’ kérdés felett támadt vita, mellyik változtatási javaslatról kell elébb tanácskozni. A’ kamara Tirlet generálét határozá elővenni, melly szerint ha polgárok ’s katonák együtt vétkeznek, mind hadi törvényeket lennének állítatniuk. Tracy úr e’javaslatot tanácskozásba nem vehetőnek ’s a’ chartával ellenkezőnek nyilatkoztató. Ezt hevesen ellenző Jaubert gr. ’s beszéde gyakran félbeszakítatott. Beszéde, hogy Berlinben* Bécsben ’s St Petersburgban a* straszburgi judy X