Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-05-31 / 44. szám

350 ) —­ ségek a’ fővárosba, az egész király­ família Neu­­illybe, innen Versaillesba menend a’ hirdetett ün­nepélyekre. A’ Paris és belga határ közötti vasút biztossá­gának elnökévé Humann úr, titoknokává Dubois úr választatott. E’ biztosság, valamint a‘ Paris és Rouen közötti vasút biztossága is Passy úr elnöksé­ge alatt, máj. 17k én hosszú ülést tartott. Cockerill úr a’ nézetet nyilvánítá, hogy a’ Paristól Brüssel felé nyúló vasút Paris és Pontoise között, és a’ Lil­le ’s határszél közötti, más részről pedig Valenci­ennes és határszél közötti vasutak is egyszerre kez­detnének építtetni. A­ bordeauxi Indicateur szerint Parisból pa­rancs érkezett az iránt, hogy az amnestia Peyron­­net úrnak adassák tudtára, Ghantelauze és Guer­­non-Ranville urakra nézve is hasonló rendelet lé­tetett. Straszburgból máj­ 19-én írják, hogy Lom­bard, Gros, Petry, Dupenhouat és Schaller, kik a’ mult évi oct. 30-i zendülés miatt makacsságban elmarasztaltatván, később önként megjelentek, ’s a’ jury által az említett napon ártatlanoknak nyi­latkoztatván , szabadon bocsátanak. A’ per folya­matából az jött­ ki, hogy a’ nevezett személyeket pénzbeli szükség indította zendülésre. A’ Moniteur már 19kén királyi rendeletet kö­zöl, melly szerint Bondy gr. francziaországi pair ’e statustanácsnok, a’ civilliste igazgatójává nevez­tetik. PORTUGALLIA. A’ portsmouthi Lisbon-Mail Lissabonból apr. 29kéről vett tudósításai szerint a’ portugáli kor­mánynak még csak az udvari újság nyomatására sincs költsége, a­ mint a’ pénzügyi minister a’ cor­­tes apr. 27ki ülésében megvallá. A’ tartományok­ból gonoszságokat ’s erőszakoskodásokat hallani,e­ szerint n­em csuda; mert miképen tarthatná­ fen a' kormány a’ törvények tekintetét, ha a’ polgári ’s katonai tisztviselőknek csekély díjokat a’ pénz áta­­lános szűke miatt meg nem adhatja. A’ kormány külföldi költsön által akarna e’ rémítő helyzetből kivergődni; de hol kap költsönt, — Angliában ne­hezen. Az új vám-árszabás még kevésbé fog a’ ba­jon segíteni. A’ Nációnál állítja , hogy Nagy­britan­­niába évenként csak 500 ezer ft stg. értékű por­­tugali termék vitetik, holott 1­836 ban csupán Opor­­tóból több mint egy millió ft, stg. áru bor vite­tett­ be. Az angol Globe Lissabonból más, aki tudósí­tásokat közöl. A’ cortes az alkotványterv vitatá­sát folytatja, ’s a’ második kamara iránti javasla­tot 65 szózattal 17 ellen elfogadta. Ezen felzudult a nemzeti őrség, ’s mind a’ corteshez kérelmet Az ausztriai statusokból dunai gőzhajókon Oroszországba szállítandó árúk iránt apr. 12kénilly rendeletet adott­ ki a’ Senatus. Az Ausztriából jö­vő árúk ’s dolgok közül legelőször is arra kell néz­ni , hogy ’s mibe vannak berakva; a’ kettős, ke­mény ’s gyantával bevont ládákban, vagy viaszos vászonnyal borított csomókban levők nem tartoz­nak a’veszteglőben a’ tisztulás egész idejét kitölte­ni, hanem illő megfeistölés után elbocsátathatnak, kö­vetkező feltételek alatt: Szorosan meg kell vizsgálni, nincsen-e a’ borítékon olly sérülés, mellyen a le­vegő az árúhoz behathatott volna; a’ Bécsből kül­dött csomóknak és ládáknak az orosz követség pe­csétjével, az ausztriai tartományokból jövő cso­móknak és ládáknak pedig az orsovai consul pecsét­jével­­ kell ellátva lenniök; de ezen consul csak olly ládákra és csomókra üti pecsétjét, mellyek egye­nesen ausztriai tartományokból jőnek, és a’ Duna jobb partjával Orsova és Belgrád között érintésben nem voltak. A’ ki illy árúkat behoz tartozik:­­ a’ Bécsből jövő árúkra nézve az orosz követségtől, a’ Duna melléki ausztriai helyekről jövőkre nézve az orsovai consultól bizonyítványt mutatni­ elő; 2. külön ládácskában az árokon levő pecsétek másola­tait előadni. Ila a’ borítékok elszakadoztak, a lá­dák összetörtek, az érintett pecsétek, az orosz kő­ adott­­ be a’ második kamara ellen, mind a’ ki­rálynéhoz küldöttség által felírást intézett a’ kérés­sel , hogy Ő Felsége a’ felső ház visszaállítását ne erősítené­ meg, azt is kijelentvén, hogy a’vetőt a’ koronánál hagyni nem illenék. A’ Times más.­ékéről e­ tudósításokat írja: A’ nemzeti őrség, törvény szerint mindegyik hónap első vasárnapján összegyűlni tartozván, ma reggel a’ Campo d’ Ouriquére sereglett, ’s miután a’ ne­vek felolvastattak, nagy részint haza oszlott, ha­nem a’ 15 zászlóally ezredese, Jose das Mantas, felszóllítá embereit, hogy az 18­ 20-i alkotvány­­hoz módosítás nélkül hívek maradjanak, mi iránt a kérelmet szándékozik a’ corteshez beadni. Fran­ca, a' fegyvertár! zászlóally parancsnoka, is alá­írás végett kérelmet bocsátott a’ többi zászlóallyak­­hoz, felszólítván őket, hogy a’ Campo d’ auriqué­­re gyűljenek; de a’ többség azt válaszolá, hogy fegyveres polgárokhoz nem illik a’ törvény­hozás elibe szabályokat írni, ’s ők, ha felszóílttatnak, készek királynéjok tiszthatóságait és a’ népképvi­selők törvényes határozatait gyámolítani. E’ nyilat­kozás megnyugtatta a’ lakosokat ’s reményt nyúj­tott a’ csend fentartása iránt. — A’ Courier tudó­sításai szerint sem jön a’ lázítási próbatételnek rész következése, melly a’ kormány által raeggá­­toltatott­ OROSZORSZÁG.

Next