Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-06-10 / 47. szám

pán, városi tanács, és nagy számú nép által fogad­tatott. Majd ő méltósága fényes segéd szolgálat mel­lett megáldd az egyházat azon helyeken, hol az ol­tárok fognak állani; ezután letétetett a­ talpkő , mellyel ő vistga arany pénzeket, főtiszt. Karner­­ Antal kanonok úr pedig ezüst pénzeket tettek­ le. E’ napnak emlékezetére új városi plebánus Hets József úr 30 szegényeket vendégelt­ meg, kiket pénzzel is megajándékozott. ,. mélt. püspöknél ugyanekkor igen fényes ebéd adatott. —­ Nem hallgathatni­ el egy úttal megyés püspökünk emberszerető jóté­konyságát, melly szerént ő mlrga 15 szegény tanu­lót tart és táplál püspöki lakában; ezeken kívül számtalan szegényt, árvát, özvegyet ruház, és se­gít pénzzel ’sat. De a’derék főpap példáját a’főtiszt, karionok urak is követik; így nagys. Dresmitzer József úr 8 ifjút táplál házánál; nagys. ’s főtiszt. Sailer György nagy prépost úr ötöt; főtiszt. Asztl János úr ugyan enyit; ft. Hohenegger Lőrincz és Foitinger István urak hármat hármat; ugyanezt tenni ft. Kovács József, Karner Antal, és Tóth Jó­zsef urak sem mulasztják­ el. — Az itten fenálló ár­va , és szegény intézet is főkép megyés püspökünk­nek, és a’ győri káptalannak köszöni létét, melly­­nek fentartására a’ püspök úr a’ káptalannal együtt több mint két ezer ftot adakozik évenként, ’s e’ sum­mán kívül még mintegy 8 ezer ftot bevesz. Táplál ez intézet tizenkét árvát, ’s ezeken kívül három­száz ember kap tőle segítséget három rendre osztva; az első osztálybeliek hetenkint egy ftát, a’ második osztálybeliek 14 garast, a’ harmadikbeliek pedig 7 garast hetenkint. Felállott ez intézet a’ gyászos emlékezetű cholerás idő után, ’s akkori elnöke Czech János polgármester úr vala; mostani elnö­ke tek. Stephanics István polgármester, ’s táblabí­­ró úr; az intézet’ köz bírái ft. Tóth József kano­nok , Szuchich György püspöki titoknok, és Ma­gyarosi Pál papnevelőházi aligazgató, tek. Beke Farkas, Kmethy András, és Szabó Pál professo­­rok, Györgyi Mihály, Káloczi Mihály, Purgly György, Király József, Karpi Antal,Nagy István, Tóth Imre, Szerdahelyi Ferencz, Szántó Mihály, és Bugly János urak. Az intézet tisztviselői Ekker Já­nos felügyelő , Klimics József számvevő, Czachó János jegyző, pénztárnok Lakatos János sal. Az intézeti küldöttség gyakran öszvehívatván a’ pol­gármester úr elnöksége alatt üléseket tart, ’s a­ szükségesekről intézkedik. Ez intézet szabad kir. Győr városának valódi dicséretére vár, más váro­soknak pedig példányúl szolgálhat. és Bács vm­egyében kebelezett Szabadka sz. kir. város minden rendű, ’s sorsú lakosi nemzeti Örömü­znnepet­ésének f. hó 3, 4 ’s 5d. napjaiban. Alig terjedett­ el villámként tánniilik annak valódi híre, hogy jelenleg dicsőért országló Fels. apostoli Királyunk Almási Rudics József kir. helytartói ta­nácsos urat e’ as megyének főispáni helytartójává kinevezni kegyeskedék; legott a’ nevezett város­nak minden szépért, jóért, ’s dicsőért egyiránt lel­kesen buzgó fiai ’s leányi eme kegyelmes kinevez­­tetésből származott határtalan valódi örömtül, melly csak az őszinte szíveknek sajátja, elragadtatván erény, valamint szinte érdemteljes, és azért min­denkitől mélyen tisztelt mirgos honfiúkat, Pestről haza érkezőt, az érette lobogó szíveknek benső sugallatihoz képest tisztelkedéssel elfogadni vetél­kedve teljes készséggel sietének. — Ugyanis a’ mirgos főispáni helytartót f. Ka­ndikán délutáni 3 órakor Almási Rudics Máté Felsőjárási alszolgabíró úr, Pinkovics Demjén mezei biztos úrral a’ megye határánál fogadván rövid, de lelkes beszéddel üd­­vözlé, és a’ felső járásbeli csendnökök előlovaglá­­sa mellett kíséré. A’ közben fekvő Kis-Szállási pusztán a’ magasult honfinak e’ városban lakó me­gyei tisztviselő urak több nemes urakkal Pacséri Szucsics Károly megyei tiszti főügyész úr érzékeny szónoklata mellett tisztelkedének; a’ Tompai foga­dónál pedig , mint már városi földön , a' nemes vá­rosi tanács részéről kinevezett küldöttség, melly­­hez több jelesbeki csatlakjának, Kuluncsics István tanácsnok úr jeles szónoklata mellett tisztelkedék. — Mindezen borulatlan üdvözködésekkor, mellyek­­nek leplezetlen voltát a’ tisztelkedőknek szemeiben csillámzó örömkönnyek jósolák, a’ dicsőített főis­páni helytartó úr szokott nyájassággal ’s véle szü­letett ömledezéssel deli magyar nyelven válaszolt ’s kiemelvén koronás urunknak iránta kimutatott kegyelmét, a’ tisztelkedőknek előtte olly igen becses ü­dvözködésűt egészen megindult szívvel megköszö­­né. Innerra’ mélyen tisztelt, ’s közösen szeretett főispáni helytartó úr a­ megyei csendnökök, és városi látók előlovaglása mellett, városi alhadnagy vezérlete alatt két órányi tovaságra eső város felé az öszvesereglett nagy számú tisztelkedők díszes kíséretében megindulván, az őtet nemző, nevelő, ’s férfi korra érlelő városba léptét a’ sorompóknál kiszegzett mozsarak ropogásai hirdeték, és az egész utcza mentében, mind két felül öszvetódult soka­ság örömrivallási, úgy szinte a’ három helyen ki­állított hangászkaron víg zeng­edelmi közt a’ város piaczára ütő házához érvén, o­tt a’ szép rendben ál­ló tanuló ifjúságnak, úgy szinte az öszvetódult nép­nek harsány éljen kiáltásival, és a’ fehér köntösbe öltözött izraelita lyánkáknak, virágfüzéreik hintési­vel fogadtaték; belépvén­­pedig lakházába, elébb néki a’ nemes városi tanác­s részéről kiküldött má­sik választmány Bacsics Mihály városi főjegyző úr honi nyelvű czélirányos szónoklata mellett, ezután

Next