Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-08-11 / 12. szám

geltették, 's a' helsíngeriek hason látogatásokat tettek Helsingborgban. E­ barátságos közlekedés’ emlékére és az újonnan kötött barátság’ megerő­sítésére Helsingborg városa H­elsinger városának fényes választvány által egy ízletesen készült ivó szarut küldött, ’s az ehhez csatolt levélben azon reményét fejezé­ ki, hogy a’ régi gyűlölet nem fogja többé magát a’ közös származású dánok’ és svédek’ szivébe fészkelni. Spanyolország* Madridban a’ carlista összeesküvés, mellyből olly nagy zajt ütöttek, pedig egész eredménye csak három férfi’ egy asszony’ befogatása, né­hány fegyver’, ruhadarab’ és két ló fölfedezése volt, hamar elfojtatott; de ennél vészhozóbb eset látszék fenyegetni a’ ministerium’ helyzetét. Nehány hónappal ezelőtt ugyanis Malagában két bűnökkel terhelt férfi halt­­ meg a’ bör­tönben, de haláluk után nap­fényre lővén ár­tatlanságuk, az oppositio kapott az alkalmon s Palarea főkapitány ellen, a’ két elhunyt öz­vegyének nevében, folyamodást intézett a’ corteshez, mellyben Palareát a’ foglyok gyilko­sának nevezte. Leoane támogatta a’ kérelmet, noha kisült, hogy az özvegyek arról semmit sem tudtak. Az oppositio más módhoz nyúlt. A’ co­in­aresi özvegyek (így neveztetnek lakhelyükről) 14 nap előtt váratlan megjelentek Madridban egy férfival, ki nem rég szabadult­ meg a’ gályáktól, ’s erre az ellenző lapok azt kiirteték, hogy szán­dékuk Palareát bevádolni és a’ ministerek’ zsar­nokságát fölfedezni. Az özvegyek álnév alatt ’s hamis útlevéllel jöttek , a’ régensné mégis ki­­hallgatá őket ’s királyi pártfogásáról biztosító, és noha csak szegénységről panaszkodtak előtte, az ellenző sajtó még is diadalmasan hírlelé, hogy a’ királyné ministerei’ tudta nélkül bocsátó ma­gához az özvegyeket, ’s Palareát megbüntetni igéré. A’ Gaceta ugyan fölvilágosító a’ dolgot, de a’ királyné ’s ministerek között már el vala hintve az egyenetlenség’ magva; ’s hogy a’ mini­sterek még inkább meggyaláztassanak, mintegy száz nemzetőr a’ királyi lak előtt fáklyás zenét tartott, ’s nyilván megköszöné az igazságot, mel­­lyet az özvegyeknek kiszolgáltatni ígért a’ ki­rályné. Ezen ígéret Palareának halálos ítélete lenne , ’s már hír is szárnyalt az ő meggyil­koltatásáról Malagában, úgy arról is, hogy Ma­drid fölzendült , főrunta alkottatott, ’s a’ mi­nisterek népdüh’ áldozativá lettek. Annyi bizo­nyos , hogy Palarea vagy 40 foglyot Alhucemas nevű afrikai várba vitetett. A’ ministerek annak bizonyságául, hogy Palarea koránse vesztette-e­ a’ királyné’ bizodalmát, Sz. Ferdinand rendével tisztelték őt meg, mi az oppositiót még jobban fölingertette. — Prato úr, Patrióta hírlap’ szer­kesztője, juh fokán fogva Santanderbe külde­tett , honnan külföldre fog vitetni. E’ lap Mendi­­zabal béres lapja volt, ’s nyilván lázadást hir­detett. Prato úr összeesküvésbe is keveredett, mellynek feje Misley, Laffitte ügyvivője, volt, ki szinte elfogatott ’s kívüle még Piarmini úr is, a’ musikai conservatorium tagja, nejével együtt, kik a’ királyné meghittjeinek tartattak. A’ coma­­resi asszonyok’ kihallgatása következtében a’ mi­nisterek mind lemondottak hivatalukról, de a’ királyné’ kérésére ismét megmaradtak. Az eskü­vésnek, monda szerint, az valt czélja, hogy a’ kormány, mi hihetetlen, Cordova generál kezé­be játszassák. —­ Juh 2zkei párisi hírlapok Mis­ley összeesküvésénél, ki egyébiránt Spanyolor­szágból kiutasítatott, fontosabb ’s váratlanabb új­ságot hoznak, miszerint t. i. Espartero le akar­­mondani a’ fővezérségről Ezt a’ környülmény­­nek tulajdonítják, hogy ő munkálataiban korlá­tozva véli magát, ’s tisztségek, büntetések fö­lött szabadon kívánna rendelkezni. Jelenleg e’ hír kiszámíthatlan következményű, miután eldöntő csata váratik, ’s a’ hadsereget, melly Estellánál az ellenség egész erejével szemközt áll, fővezér nélkül nem hagyhatni, pedig erre alkalmatos em­bert nem talál a’ kormány, miekből Espartero lemondását nem is fogadta­ el, hanem egy tisztet küldött hozzá sürgönyökkel. A’ kormány kéri őt lemondásának visszavételére, mellytől e’ pillanat­ban a’ hadsereg’, sőt az egész nemzet sorsa függ. Válasza remény és félelem közt váratik. Telegrafi hir szerint Meer báró juh’ 27kén Solsonába nyomult, mire a’ lázadók a’ püspöki épületbe ’s a’ főtemplomba futottak. Espanya gr. még akkor Ladursban tartózkodott. Velenciából juh’ 22ről írják, hogy Orna Teruelben, Cabrera Moren­ában ’s Merino Chelvában van. — Bayon­­nei juh’ 27kén kelt tudósítások szerint Cabrera’ táborában is mint Marotóéban összeesküvés fedöz­­­­tetett föl, minek következtében amaz 17., ez 7 tisztet lövetett volna agyon. Hiad­ju I£ ült s d r JL. Szerkeszti Apostol­­Jf. Zöldkertutcza 498 sz. nyomtatja Petrózai Trattner J. 51. és nápolyi­ István.

Next