Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-08-11 / 12. szám
geltették, 's a' helsíngeriek hason látogatásokat tettek Helsingborgban. E barátságos közlekedés’ emlékére és az újonnan kötött barátság’ megerősítésére Helsingborg városa Helsinger városának fényes választvány által egy ízletesen készült ivó szarut küldött, ’s az ehhez csatolt levélben azon reményét fejezé ki, hogy a’ régi gyűlölet nem fogja többé magát a’ közös származású dánok’ és svédek’ szivébe fészkelni. Spanyolország* Madridban a’ carlista összeesküvés, mellyből olly nagy zajt ütöttek, pedig egész eredménye csak három férfi’ egy asszony’ befogatása, néhány fegyver’, ruhadarab’ és két ló fölfedezése volt, hamar elfojtatott; de ennél vészhozóbb eset látszék fenyegetni a’ ministerium’ helyzetét. Nehány hónappal ezelőtt ugyanis Malagában két bűnökkel terhelt férfi halt meg a’ börtönben, de haláluk után napfényre lővén ártatlanságuk, az oppositio kapott az alkalmon s Palarea főkapitány ellen, a’ két elhunyt özvegyének nevében, folyamodást intézett a’ corteshez, mellyben Palareát a’ foglyok gyilkosának nevezte. Leoane támogatta a’ kérelmet, noha kisült, hogy az özvegyek arról semmit sem tudtak. Az oppositio más módhoz nyúlt. A’ coinaresi özvegyek (így neveztetnek lakhelyükről) 14 nap előtt váratlan megjelentek Madridban egy férfival, ki nem rég szabadult meg a’ gályáktól, ’s erre az ellenző lapok azt kiirteték, hogy szándékuk Palareát bevádolni és a’ ministerek’ zsarnokságát fölfedezni. Az özvegyek álnév alatt ’s hamis útlevéllel jöttek , a’ régensné mégis kihallgatá őket ’s királyi pártfogásáról biztosító, és noha csak szegénységről panaszkodtak előtte, az ellenző sajtó még is diadalmasan hírlelé, hogy a’ királyné ministerei’ tudta nélkül bocsátó magához az özvegyeket, ’s Palareát megbüntetni igéré. A’ Gaceta ugyan fölvilágosító a’ dolgot, de a’ királyné ’s ministerek között már el vala hintve az egyenetlenség’ magva; ’s hogy a’ ministerek még inkább meggyaláztassanak, mintegy száz nemzetőr a’ királyi lak előtt fáklyás zenét tartott, ’s nyilván megköszöné az igazságot, mellyet az özvegyeknek kiszolgáltatni ígért a’ királyné. Ezen ígéret Palareának halálos ítélete lenne , ’s már hír is szárnyalt az ő meggyilkoltatásáról Malagában, úgy arról is, hogy Madrid fölzendült , főrunta alkottatott, ’s a’ ministerek népdüh’ áldozativá lettek. Annyi bizonyos , hogy Palarea vagy 40 foglyot Alhucemas nevű afrikai várba vitetett. A’ ministerek annak bizonyságául, hogy Palarea koránse vesztette-e a’ királyné’ bizodalmát, Sz. Ferdinand rendével tisztelték őt meg, mi az oppositiót még jobban fölingertette. — Prato úr, Patrióta hírlap’ szerkesztője, juh fokán fogva Santanderbe küldetett , honnan külföldre fog vitetni. E’ lap Mendizabal béres lapja volt, ’s nyilván lázadást hirdetett. Prato úr összeesküvésbe is keveredett, mellynek feje Misley, Laffitte ügyvivője, volt, ki szinte elfogatott ’s kívüle még Piarmini úr is, a’ musikai conservatorium tagja, nejével együtt, kik a’ királyné meghittjeinek tartattak. A’ comaresi asszonyok’ kihallgatása következtében a’ ministerek mind lemondottak hivatalukról, de a’ királyné’ kérésére ismét megmaradtak. Az esküvésnek, monda szerint, az valt czélja, hogy a’ kormány, mi hihetetlen, Cordova generál kezébe játszassák. — Juh 2zkei párisi hírlapok Misley összeesküvésénél, ki egyébiránt Spanyolországból kiutasítatott, fontosabb ’s váratlanabb újságot hoznak, miszerint t. i. Espartero le akarmondani a’ fővezérségről Ezt a’ környülménynek tulajdonítják, hogy ő munkálataiban korlátozva véli magát, ’s tisztségek, büntetések fölött szabadon kívánna rendelkezni. Jelenleg e’ hír kiszámíthatlan következményű, miután eldöntő csata váratik, ’s a’ hadsereget, melly Estellánál az ellenség egész erejével szemközt áll, fővezér nélkül nem hagyhatni, pedig erre alkalmatos embert nem talál a’ kormány, miekből Espartero lemondását nem is fogadta el, hanem egy tisztet küldött hozzá sürgönyökkel. A’ kormány kéri őt lemondásának visszavételére, mellytől e’ pillanatban a’ hadsereg’, sőt az egész nemzet sorsa függ. Válasza remény és félelem közt váratik. Telegrafi hir szerint Meer báró juh’ 27kén Solsonába nyomult, mire a’ lázadók a’ püspöki épületbe ’s a’ főtemplomba futottak. Espanya gr. még akkor Ladursban tartózkodott. Velenciából juh’ 22ről írják, hogy Orna Teruelben, Cabrera Morenában ’s Merino Chelvában van. — Bayonnei juh’ 27kén kelt tudósítások szerint Cabrera’ táborában is mint Marotóéban összeesküvés fedöztetett föl, minek következtében amaz 17., ez 7 tisztet lövetett volna agyon. Hiadju I£ ült s d r JL. Szerkeszti ApostolJf. Zöldkertutcza 498 sz. nyomtatja Petrózai Trattner J. 51. és nápolyi István.